Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-11-26 / 94. szám
FELSOMAGYARORSZÁGI HIRL \P Szombat november 26. Midőn néhány évvel ezelőtt itten az első vándortárlatban gyönyörködhettünk néhány sornyi — Dem any- nyira bírálatot — mint ösmertetést írtam róla nyíltan bevallván, hogy a magasabbra helyezett képekről nem irok, mert azokat nem látom eléggé. Cikkemet a „Felsőmagyarországi Hirlap“-hoz adtam be, de az soha meg nem jelent. Igaz, hogy akkor még nem voltam a lappal összeköttetésben, tehát biz én meg sem kér- dezém, miért nem jelent meg. Nem hinném, hogy valaki sértést látott benne, tehát csak azt kell hinnem, hogy egy nálam nagyobb szakértő nem találta arra érdemesnek, hogy a lapba helyet foglaljon. Most utólagosan még is megjegy- zek annyit, hogy a tárlat történelmi festészetben igen szegény volt, mind össze 2 (kettő) ilyen darab találkozott benne, a melyeket alispánunk a vármegyeházi termek részére meg is vett — nagyon helyesen — mert ilyen nyilvános termekbe ilyenek illenek. Kevébé dicsérhetem, aki a városháza részére vásárolta a tanácsteremben most is látható három képet amelyek közül szerény müizlésem szerint csak egy jó. Pedig volt ott egy tájkép, amely háromszorta is többet is ért mindaháromnál együtt véve- Szerintem azt kellett volna megvenni Telepytől „A Tihanyi öböl“ cim alatt. Ha szegény volt történelmi festészetben az első vándortárlat ez már épen meddő volt, Most tehát nem is ilyeneket vásárolt alispánunk, de tájképeket. Ezekben aránylag bővelkedett úgy az első, mint a mostani tárlat. A megvásároltak ellen semmi kifogás se tehető, szépek, jók. Azzal azonban nem sértem alispánunkat, ha megvallom, hogy egyéni ízlésem szerént talán másokat választottam volna s nevezetesen megvettem volna „Makovica várát“ Bruck Miksától, habár ez mint tájkép semmi vei se jobb a megvettekm 1, de mint ilyen is megállja helyét, azonban nekünk történelmileg „igen érdekes, mert ez alatt vau Zborón a száz hársfa amelyek alatt II. Rákóczy Ferencz az Európai hatalmakhoz szóló „Recrudescunt antiqua in clytae genus Hungarae vutnera« kezdetű hires szózatát kibocsájtá. Városunkat minden esetre háiára kötelezé az 0. M. Képzőművészeti Társulat, hogy a meglátogatott vá rosok közzé felválté, csak az idői keveseljük, a meddig tárlatát élvezhettük, ezt még vagy három nappal megloídhatta volna. Matolai Etele. 94. szám (2) jtöisk olcz a püspöki székhelyért Fejes István Ujhelyben marad fiz installáló közgyűlés. Emlitettük annak idején, hogy milyen fékeveszett agitációt fejtettek ki a miskolciak Fejes István püspökké való választása ellen. Az egyházkerület óriási többségét azonban nem tudták megtéveszteni azok a minden alapot nélkülöző fondorlatok, amelylyel Fejes István ellen harcoltak és Kun Bertalan örökébe az arra legméltóbbat, az újhelyiek érdemekben gazdag költőpapját: Fejes Istvánt ültették. Most, hogy a választás megtörtént, a miskolciak minden igyekvóse oda irányul, hogy a püspöki székhely Miskolcon maradjon és ezért a Kun Bertalan halálával megüresedett miskolci lelkészi állásra meg akarják nyerni Fejes Istvánt. Ámde az uj püspök. Fejes István, már jó előre megmondotta, hogy Ujhelyben kíván maradni és a neki felajánlott miskolci lelkészi állást nem fogadja el. Es ehhez a kijelentéséhez Fejes István ma is ragaszkodik és ezt ki is fogja jelenteni annak a küldöttségnek is, amely legközelebb megjelenik nála, hogy felajánlja neki a miskolci lelkészi állást. Egyébként, hogy Fejes Istvánnak elhatározott szándéka Ujhelyben maradni, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már intézkedett aziránt, hogy a püspöki iroda és titkári hivatal Miskolcról Ujhelybe költözködjék. De bizonyítja szándékát az is, hogy az installáló közgyűlést nem Miskolcra — mint azelőtt szokásban volt — hanem Sárospatakra hívták egybe. D ó k u s Ernő egyházkerületi főgondnok és Yadászy Pál esperes, püspökheiyettes ugyanis összehívták már Fejes István püspök beiktatására a tiszáninneni egyházkerület rendkívüli közgyűlését. A rendkívüli közgyűlésnek, illetve a püspöki beiktatásnak — mely december hó 1-én fél 10 órakor lesz Sárospatakon, a programmja a következő : 1. F ej s István püspök beiktatása. a) Az egyházkerületi közgyűlés tagjai és a megjelent vendégek dec. 11-én d. e. 9 órakor a főiskola imatermében összeg} ül vén, onuan harangjelre a templomba vonulnak, b) A templomban közéneklés után megnyitó imádságot mond Révész Kálmán abauji esperes, c) Ima után énekel a főiskolai énekkar, d) Az ének elhangzása után egy bázkerüieti főgondnok a közgyűlést megnyitja, a szavazatszedő küldöttség elnökét jelentésének megtételére fel hívja, a választás eredményét megállapítja, azt megerősíti s a megválasztott püspököt az eskü letételére felkéri, e) Püspök az esküt Radacsi György egy bázkerüieti lelkészi főjegyző előolvasása mellett leteszi. 1) Egyházkerületi fő- gondnok üdvözli a püspököt s a hivatali pecsétet átadja, mire a a püspök válaszol, g) Azután Va- dászy Pál legidősebb esperes, püs pökhelyettes, .a püspököt hlvata lába beiktatotínak nyilvánítja, reá íövid imában áldást kér és székéi átadja, h) A főiskolai énekkar a gyülekezettel együtt az uj énekes könyvből énekli: „Szent egyházunk őrállóit áld meg Úristen, Vezesse néped böics tanácsadóit. Az igaz, buzgó hit, Felséges atyaisten“. Éneklés közben a püspök az ur- asztala körül álló főgondnokkaí esperesi és gondnoki karral, egy- házkerüleli tanácsbirákkal kezet fog és a szószékre megy. i) Ennek végeztével a püspök a szószékről elmondja székfoglaló beszédét és áldó imádságát, j) Ima után gyülekezeti ének: * Aidd meg Úristen a te népedet.“ 2. Egyházkerületi főgondnok a rendkívüli közgyűlés berekesztését indítványozza. Közgyűlés után a püspök a templom ban fogadja a jelentkező küldöttségeket a megállapítandó sorrendben. (Akiknek lakásra van szükségük, kéretnek mielőbb jelentkezni Radácsi Györgynél Sárospatakon.) Lelkészek kéretnek a templomi ünnepélyen papi diszöi- tönyben, világiak lehetőleg magyar díszruhában megjelenni. Az instellációra nagyban készülnek különösen az újhelyiek, hogy méltóképen fejezhessék ki szeretelükíf ragaszkodásukat a püspökké választott országos nevű lelkészük iránt és kifejezzék egyben hálájukat azért, amiért közöttünk marad és meghozza Ujhelynek azt a dicsőséget, hogy a tiszáninneni ref. egyházkerület püspöki székhelye lehet. Ez is politika? Egynéhány részlet az ipartestület régebbi gazdálkodásából A túloldal sehogysem tud belenyugodni abba, hogy az ipartestület vezetését végre megfelelő kezekre bízták. Sehogy sem tudják elviselni, hogy a Gáthy-féle garázdálkodásoknak vége és nem lehet többé az iparestület vagyonát Csáky-szalmájaként kezelni. Fáj a lelkűk, hogy vége annak a szép, kellemes időknek, amikor az ipartestület pénzén lehetett eszem- íszomokat. dáridókat rendezni. A munkapártot támogató újságok valósággal nekidühödve tárgyalják az ipartestületi ügyeket és támadják a jelenlegi vezetőséget. Mindazt a rengeteg bűnt, mulasztást, amely a régi elnökség és elöljáróság lelkét terheli, a mostani vezetőség terhére Írják és őket szeretnék felelőssé tenni azért, hogy az ipartestület a tönk szélére jutott és nem talál kivezető utat az anyagi zavarból. De Móré ur is íészkelődik. Ez a kiváló ember, akinek tud tlan- sága oka minden bajnak, minden veszedelemnek, szintén a mostani eiő'járóságot szeretné felelőssé tenni az ő bűneiért. Feljelentést adott be a kereskedelemügyi miniszterhez, — persze ő méltósága a főispán ur utján — amelyben azt kívánná bizonyítani, hogy ők tisztességesen, lelkiismeretesen ve zették az ipartestület ügyeit és csak mostan vált lehetetlenné a testület vezetése, mióta az uj elöljáróság kormányoz, amely po litikai okokból indított harcot a régi elöljáróság ellen és politikai okokból támadja annak minden intézkedését. Tehát a politika oka ennek is Igazán kacagni kell az embernek túloldal kapálódzásain. Mindenben politikai célt keresnek. Politikából derítettük ki annak idején, hogy Székely Elek eltussolta V a 1- k o vszky sikkasztását és ezzel lehetővé tette, hogy továbbra is sikkasszon. Politizáltunk, mikor nyilvánosságra hoztuk a kukurica panamát, a maga undoritó valódiságában. Politizálunk, amikor követeljük, hogy derítsenek világosságot az 1904-ben kivágott, de még eddig soha el nem számolt szálfákról. Politizáltunk, amikor sorra lelepleztük Gáthy Géza bűneit. Politizáltunk, amikor nyilvánosságra hoztuk, hogy miképen tartotta meg továbbra is hivatalában Meczner Gyula főispán a fegyelmi választmány által sikkasz tásért hivatalvesztésre Ítélt Gáthy Gézát. Es politikából űzték el az iparosok a régi vezetőséget, politikából támadják őket ma is. tag# Hallgattuk egy ideig ezeket a bósszantóan éretlen vádaskodásokat, de most amikor vérszemet kaptak a munkapárti újságok és mind vehemensebbül igyekeznek — természetesen újból a politikával vádolva — támadni a jelenlegi ipartestületi vezetőséget, csakhogy a régit valamiképen tisztára moshassák, nem hallgathatunk már mi sem. Ráfogunk mutatni azokra a „politikai“ okokra amelyek szükségessé tették, hogy elűzzék helyéről a régi vezetőséget és lelkiismeretesebb kezekre bizzák az ipartestület ügyeinek vitelét. Az ipartestület pénztári naplójában a kiadási tételek alatt a következők találhatók : 1907 évben egy vacsoráért kiadtak 115 K. — fill. Ugyanez év julius 1-én áldomás cimén 40 „ — „ Julius 13 án késorborórt 15 , - , „ 20-án értekezletből felmerült költségekért 20 , — „ 1910 év február 17-én értő- keztetből felmerült költségért 14 „ — „ Április 7-én ugyané cimen 15 , 30 , Junius 30-án „ _____„ 50 „ — . Összesen 279 K. 30 fill. Es ez csak egy jelentéktelen kis része az ilyenformán elköltött pénzeknek. Ott van pld. egy tétel, amely szerint Friedmann Lajos bádogos felvett földfuvarozásért 150 koronát. Maga Friedmann Lajos igazolja, -hogy ezt a munkálatot ő sohasem teljesitette. Es igy tovább. Oldalokat lehetne összeirni ehhez hasonló dolgokkal amelyek mind a lelkiismeretlen, bűnös gazdálkodást igazolnák. De hát a túloldal azért csak továbbra is politikai célt fog keresni, abban, hogy az ipartestület vezetését kiragadák a Móré Dániel és társai kezéből és továbbra is Búza Barna intrikájának, politikai gyűlöletből eredő hajszája eredményének fogja mondani azt, hogy Hericz Sándor és egy hozzáértő elöljáróság vette kezébe \z ipartestületi ügyeket. Mert hát nekik az az idő tetszett jobban, mikor ipartestület pénzéből dáridózhattak a hívek és Gáthy Géza dirigált. Hát az bizonyos, hogy azok az idők jobban megfeleltek a kormánypárti erkölcsöknek. Es ezért csak sirassák továbbra is a letűnt szép időket. fi mi győzelmünk. Hiába mesterkedtek. A szerdai választás nem jelöltek, hanem pártok mérkőzése volt. A munkapárt mérkőzése a függetlenségi párttal. Vagy még pontosabban Meczner Gyula mérkőzése a függetlenségi párton. S ez a választás a függetlenségi párt erején s a munkapárt kisebbségén kívül még egy tényt igazolt: Meczner Gyula mesés népszerűtlenségét. A kukorica-főispán itt senkinek se kell. Nem csak ő bukik el mindennült, ahol Ujhely Bodzásuj* lak nélkül határozhat, hanem elbukik mind aki, akit ő jelöl, vagy aki vele van összeköttetésben. Nem is csoda. Utóvégre sok a feltétlenül hódoló rnungó Ujhelyben is, de a közönség nagyobbik részó-
