Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-11-12 / 90. szám
90. szám (3) Szombat, november 12. FELSŐMAGYARÖRSZAGI HÍRLAP A kulisszák mögül, Hericz Sándor leleplez Ä régi gazdálkodás titkai. tudásának, minden képességének gyümölcseit; elhozták körünkbe azokat a képeket, amelyek rövid egy évtized alatt, oly sok hirt, oly sok dicsőséget szereztek a magyar névnek. Es — köszöntjük körünkben a vándorkiállítás agilis igazgatóját: Balogh Bertalant, aki határt nem ismerő fáradhatatlan tévé kenységgel munkálkodik azon, hogy a vidék érdeklődését, pártfogását felköltse a magyar művészet iránt. Lelkesen köszöntjük a kultusz- miniszter körünkben megjelent képviselőjét és az ez alkalomból közénk érkezett fővárosi művészeket és írókat. Vajha fáradságos, nehéz munkájuk a reméltnél is nagyobb sikert érne el. * A megnyitási ünnepélyről és az ezt követő társasebódről a következőkben számolunk be : Fogadtatás. A Budapest felől érkező déli gyorsvonattal érkezett Ujhelybe K. L i p- p i c h Elek miniszteri tanáesos több festőművész és iró kíséretében. A vendégek fogadására megjelentek az állomáson Meczner Gyula főispán, D ó k u s Gvula alispán, P a t a k y Miklós városi főjegyző és társadalmunk szine-java. A vendégeket Pataky Miklós főjegyző üdvözölte a város közönsége nevében, amire K. Lippich Elek válaszolt. Ezután kocsikra ülve a vendégek a fogadásukra megjelentekkel a vármegye- házára hajtattak. Megnyitás. Már jóval 1 óra előtt nagyszámú puplikum töltötte meg a vármegye- háza nagytermét. Különösen a hölgyközönség jelent meg nagy számban. Pontbau 1 órakor kezdődött a kiállítás megnyitási ünnepélye a Hym nusszal, melyet a gyártelepi dalárda énekelt Vágó Gyula karnagy vezetése alatt. Majd a főispán üdvözölte a kultuszminiszter képviselőjét és a kíséretében megjelent festőművészeket és írókat. Bal ogh Bertalan a tárlat igazgatója üdvözölte a kultuszminiszter képviselőjét, háláját fejezte ki Zemplénvármegye közönségének azért a támogatásért, amelyItt élt, itt járt, erre ment a hegyekbe vadászatra, arra vonu't kíséretével, kurucaival az országúton, Szerencsről, Tokajból Patak felé. Ha behunyom a szemem, szinte látom a nyalka kurucok szép lovascsapatát, szinte hallom a tárogatót... Aztán megborzongat valami hűvös, őszi szellő. Mintha néma sóhaj futna át felettem a fán, annak a lombja is összerezdül. Sárga levelek hullanak róla. Őszi harmat után Nagy hegyeknek ormán Fujdogál a hideg szél, Fujdogál a hideg szél.; Azóta se pihent ez a mi szép vidékünk. 1849-ben itt vívták a magyarok első diadalmas csatájukat az osztrák hadsereg ellen. Rettenetes télben, csikorgó januári hidegben. Itt terül el előttem a nagy csatatér, ahol háromnapos kemény tusa után Klapka legyőzte és visszaszorította Schlicket. Arról jött Schlick, Kassáról egyenesen Debrecennek tartva, hogy elfogja az országgyűlést és a kormányt. Ott állt Klapka, ott Bá- thori-Schultz, ott a dombon a lengyelek, Woronyeczky. Az apám még lyel lehetővé tették a kiállítás rendezését. A megnyitó beszédet a kultuszminiszter képviseletében K. Lip- picb Elek miniszteri tanácsos mondotta. aki rövid lelkes beszédben buzdította a közönséget a kiállítás pártolására. Végül Bruck Miksk festőművész ösmertette meg a kiállítást a megjelent közönséggel. Banket. D. u. 2 órakor társasebéd volt Kovács Károly állomási éttermében. A társasebéden nagyszámú elő kelő közönség és a kiállítás megnyitására közénk érkezett fővárosi vendégek jelentek meg. Az első feiköszöntőt Meczner Gyula főispán mondotta a kutuszministerre. Több szép felköszöntő hangzott még e és a társaság a legkedélyesecb hangulatban maradt együtt a pesti gyorsvonat indulásáig, hogy szívélyes bu csut vegyen a kultuszminiszter képviselőjétől és a hazatérő művészektől. A kiállítás most már állandóan nyitva lesz nov. 22-ig. Megtekinthető a kiállítás d. e. 8 órától esteli 7-ig. Minden este 5 órától 7 ig sétahangverseny lesz kiállítás helyiségében. Belépt.- dij 60 fillér. Idényjegy 3 korona. A kiállítás utolsó napján több képet fognak a közönség között kisorsolni, Egy sosrjegy ára 1 korona, — november 12. Felhívás Sátoraljaújhely pénzintézeteihez, kereskedőihez és iparosaihoz. A napi sajtóból vett értesülés szerint az Osztr. Magyar Bank fióktelepei nek számát 10 el szaporítani fogja Eminens érdeke a városnak, a kereskedelem és iparosság szempontjából messze kiható érdek, hogy egyik fiók városunkban nyerjen elhelyezést. Sátoraljaújhely városa sok alkalmat mulasztott már el. mit a város emelkedése a kereskedelmi forgalom érdekében előnyösen felhasználhatott volna. Hogy a múltak hibájába ne essünk, ragagdjuk meg az alkalmat, iddjekoráu foglaljunk állást amellett, hogy városankban ily baukfiók létesüljön. A szükséges teendők megbeszélésére folyó hó 13-á.n d. e. 11 órakor a városháza nagytermében tartandó közös értekezletre, az érdekelt közöket tisztelettel van szerencsém meghívni. Grünbaum Simon. Móré ur és pártja seliogysem tud nak beletörődni abba a nagy változásba, mely a régi elöljáróságot kivetette az ipartestület elnöki székéből. Nyugtalan vérük további cselekedetre készteti őket és — hűen önmagukhoz — a hazugság csúf fegyverével igyekeznek ártani a tisztitó munkára vállalkozott uj elöljáróságnak. Legutóbb a dr. Grósz Dezső ur segélyével — van-e ki e nevet nem ismeri — egy panaszos kérvényt szerkesztettek, melyben valótlanságot valótlanságra halmozva olybá kívánják feltüntetni a dolgot, mintha az ipartestület tönkretételéért nem is a régi elöljáróság, hanem Búza Barna és politikai hívei volnának a bűnösök, — és vizsgálatot kérnek az uj elöljáróság ellen a rainistertől. A minden alapot nélkülöző valótlan és épen ezért nevetséges vádaskodásra mi azonnal megtettük észrevételeinket. Most azonban a legilletékesebb helyről, magától az ipartestület elnökétől érkezett válasz, mely a maga valóságában tárja elénk a helyzetet és rántja le a leplet arról a gonosz gazdálkodásról, mely Móré Dániel elnöksége alatt a tönk szélére juttatta az ipartestületet. — A válasz a következő : Lássunk tisztán. A közérdek helyi reflektorjai, helyesen hírlapjai, visszamenőleg mintegy hét gonosz esztendőt felöl elve, az ipartestületet, időről-idöre külöm- böző színárnyalatokban megvilágítva oly szemkáprásztató módon és értelemben mutatták be a nagy közönségnek. hogy a megértés és tisztán látás még a közel állók előtt is szinte kizártnak látszott. Mig végre f. hó 2 ikán a közérdek helyi reflektorainak nesztora: a »Zemplén“ a „kuliszák mögül* cira alatt az ipartestületnek a nagy közönség szemei és értelme előtt eltakart bajait egy érdekes felebbezésben megvilágította. Mivel engem ezen felebbezés által a kuliszák mögül kiugrasztottak. A nagyközönség előtt mintegy kénytelen vagyok rá mutatni nagyjából arra, hogy ezen gonosz hét esztendő alatt mi is történt a rég tépdelt kuliszák mögött. Ezt most már annál könnyebben tehetem, mert a viszonyok úgy alakultak, hogy azok mögé most én is alapos betekintést nyer- tem. Előadom tehát meg nem dönthető adatok és okmányok alapján az igazságot. Külömböző oldalon bizonyára ellenszenvet is fog ébreszteni ezen vállalkozásom, azonban a közérdek szempontjából mégiscsak megszelendő, hogy a még két év előtt anyagiakban szilárd, hivatásában virágzó és nem csekély tekintélynek örvendő ipartestületet mi döntötte a romlásban. Es ezért csak lássunk tisztán. Móré a hibás, Erősen hangoztatják, hogy a politika oka a romlásnak. Pedig hát minden józan ész tiltakozik ezen tarthatatlan ráfogással szemben. Hiszen az újhelyi iparos osztály soha sem üzérkedett a politikával és az ipartestületnek épenséggel nem szabad üzérkedni vele. Hogyan lehet tehát azt állítani hogy a politika okozta volna ezen testület anyagi romlását. Rövid időre esetleg előidézhet a politika is az iparosok között békétlenséget, de magának a testületnek anyagi romlását soha. Az ipartestület romlása Móré Dániel elnökké történt megválasztásánál kezdődik és főkép abban csúcsosodik ki hogy érthetetlen módon görcsösen ragaszkodott ezen állásához még akkor is, amidőn már teljesen meggyőződhetett arról, hegy .az iparos osztály bizalmára méltatlan és a testület vezetésére képtelen. Gáthy dirigált. Móré Dániel vezetése alatt nagy változáson ment át az ipartestület. A Bánóczy Kálmán elnöksége alatt kellő ellenőrzés mellett féken tartott Gáthy az ellenőrzés alól teljesen felszabadult és ő lett az ipartestület mindenhatósága. A meglevő jóté- konycélu alapítványi és egyéb pénz összegek felett — felhasználva Móré Dániel nem „tudomságát“ — ő rendelkezett. De ő rendelkezett mindenben. A székház építésénél hallatlan bűnös könyelmüség és visszaélés állapítható meg, az ipartestület kebelében létező szövetkezetben, az iparosok nevére közel negyvenezer koronáig váltók hamisittattak. Botrányos dolgok. A pénzintézetektől felvett pénzösszegek legnagyobb részt a pénztárnak nem adattak át, azokról Ko- valcsik János pénztárnok — bevallása szerint — C3ak akkor vejt tudomást, amidőn a nem látott pénzösszegek után lejárat alkalmával kamatokat kellett fizetnie. De kamajYíagyar-frane^ia biztosító intézet sátoraljaújhelyi főügynöksége Landesmann JVtiksa és (társánál Sátoraljaújhely Rákóci-utca 1 sz. mutogatta a helyet, ahol ő, mint tízéves gyerek, az ütközet után a sorba fektetett halott honvédeket látta. E őttem van Liszka, ahonnan Kossuth Lajos édes anyja származik, iejebb jobbra Monok, ahol a kormányzó született. Milyen szép ez a vidék 1 Es mi lyen nagy ez a vidék ! Tán a környéknek ez a nagy his tóriája ól a tokaji borban ? Azért olyan felséges, azért olyan páratlan Talán azt a sok nagy hevülést, a a lelkesedésnek azt a sok, mesés lángolását, aminek ez a vidék ezer éven át tanúja volt, mind magukba szítták ezek a hegyek s beleoltják évrői-évre a borba, amely tőkéiken terem. Hátha egyszer még a borból visszatérne az emberek leikébe is? Felséges bornak kell lenni az idén Kevés, de kitűnő. Fele aszú volt a szőlőnek. Sürü, barna sugárban cső rog a kádba a borok királya. Bizony nem szép igy piszkosan, zavarosan. Olyan, mint az arany, mikor sárban, iszapban kimerítik. Milyen kristály- tiszta, tündöklő aranysziu lesz abból a piszkos barnaságból két-három esztendő múlva ! Hátha ilyen a nemzetek élete is ? Zavaros, piszkos, sötét korszakok után következik nálunk is a megtisztulás a kristálytiszta, nemes ragyogás ideje I Majd meglátjuk! Nagyon jó borunk lesz. Mérem mustmérővel. A szomorodni bor még csak megmutatja a cukorfokát. 26 28—30. Da az aszú rakoncátlanko- dik. Az olyan sürü, hogy egyáltalában nem tud benne Jesülyedui a must mérő. Egyszerűen kidobja magából az egész instrumentumot. Hogyisne! Ö a király s ki hallott olyat, hogy a magyar borok királyát holmi német szerszámmal méregessék ? Olyan jó itt szüretelni! Úgy sajnálom, hogy már vége lesz Itt hagynom az én mosolygó, szép vidékemet, nem beszélgetek tovább a nagy emlékekkel, vissza kell térni a mi kis életünkbe, a mi csúnya, piszkos önző világunkba. Az üres szőlőtő kéket jó melegen betakarják földdel aztán jön majd a december s a szép vidéket, a nagy emlékeket, félénk réményeket s mindazt, ami még ma őszi napfényben szelíden mosolyog rám — hóval fedi be a tél, hóval fedi be a tél !
