Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-11-12 / 90. szám

90. szám (4) FELSOMAGYARORSZÁGI HIRL \ P Szombat november 12 tokát is csak addig fizettek rende­sen, amig volt miből, azután a ka­mat fizetés is váltókkal történt. Ké­sőbb pedig egyáltalán nem rendezett semmit az ipartestület, illetve annak elnöksége. Wellesz kávéházi bérlő készpénzben lefizetett kaucióját el­költötték, de hogy mikor és mire, arra adat nincs. Az évi zárszámadást és vagyon mérleget meghamisítot­tak és az amúgy is hamis teherki- mutatás összeadásánál egyszerűen 1000 koronával tévedtek. Felhalmoz­tak bűnös könnyelműséggel 85—90000 korona adóságot (és ebből a renge­teg adóságból csupán kamat és adóhátralék közel 10.000 korona,) a mellyel szemben 60 legfeljebb 65.000 koronát érő ház áll fedezettül. Csak vizsgáljanak. A mintegy 30.000 korona fedezet­lenül hagyott összeget pedig : Móré Dániel illetve Dr. Grósz Dezső ur észjárása szerint azért nem akarja a jelenlegi ipart, elnöksége, vagyis az iparos osztály fizetni — mert a Búza Barna politikája (kérem a Justh- párti) az ipart, elnökségét titkáros­tul, a választmányt és az egész új­helyi kérges marku frekvenciát há­lójába kerítve raegrontotta. — Hát igazán müyen is az a politika. Pénz az nincs és még sem akar fizetni az a rebellis kérges marku népség. De hát legyen nyugodt úgy Móré Dániel, mint Dr. Grosz Dezső ur, most nem dr. Búza Barna vezeti, hanem Kirchmájer ministeri kikül­dött a vizsgálatot. — Es ennek az eredményét nyugodtan várom én is. Hericz Sándor. * Rövid, de annál erélyesebb ez a válasz, amellyel az ipartestület ér­demes elnöke bepillantást enged a kulisszák mögé és a helyzet igazi megvilágításával módot nyújt azok­nak is, akik az ipartestületben folyó harcot csak úgy távolról szemlélték, hogy tisztán lássák azt a gazdálko­dást, amely vétkes könnyelműséggel sodort a tönkbe, egy virágzó, hatal más testületet. Móré urék tehát féktelenkedjenek továbbra is. Az uj elöljáróságot nem fogja becsületesen megkezdett mun­kájában megakasztani semmiféle pa­naszos kérvény, ha mindjárt nem Grósz Dezső, hanem Székely és Meczner urak is fogják szerkeszteni és ha még válogatottabb valótlan­ságokkal fogják is azt raegtömni. Kit revolvereztiink? Székely nem tud bizonyítani. Meg volt a második tárgyalás is és Székely Eleknek alkalma nyílott bebizonyítani, hogy a Fel­sőmagyarországi Hírlap szerkesz­tősége, vagy akár Landesmann Miksa kiadótulajdonos revolvere- zett. Es Székely Elek nem bizo­nyított, nem mintha nem akart volna, hanem azért, mert nem tudott. Felvonultatta a koronata­núját Szentgyörgyi Zoltán dr. ár­vaszéki ülnököt, akinek vallomá­sából minden kiderült, csak az nem, hogy Landesmann Miksa revolverezett. Kiderült, hogy Zemplénvárme- gyében, a botrányok megyéjében, ahol soha még csak véletlenül sem tartották tiszteletben a tör­vényt, a közszállitások körül is a legvisszataszitóbb botrányok van­nak. Kiderült — amire példa tán a világon nincs — hogy a vár­megyének irószerszállitója a saját árvaszéki ülnöke volt. Kiderült, hogy erről az országos botrány­ról hivatalos tudomása volt a felettes hatóságoknak is és hogy ezt hallgatagon tűrték. Kiderült, hogy Landesmann Miksa e lap tulajdonosa nem tudván továbbra tűrni ezt az őt is közelről érdeklő gyalázatosságot,fenyegetéssel igye­kezett visszariasztani az árvaszéki ülnök urat, hogy köztisztességbe ütköző üzleteket folytasson De nem derült ki az, amit Székely urék bizonyítani szerettek volna, hogy Landesmann Miksa revol- verezett. Most a Léhner Gyula vallomá­sában bizakodnak Székelyék. Il­letve a Léhner Gyula vallomásá­val akarják továbbra is huzni az ügyet, mert hogy eredményt ev­vel a vallomással sem fognak el­érni, arról biztosíthatjuk a kiváló társaságot. Dehát egy felsüléssel több vagy kevesebb az nem jö­het már számba és különösen mindegy egy olyan viharedzett embernél, amilyen Székely Elek. A tárgyalásról a következőkben számolunk be : Előzmények. Néhány apró becsületsórtósipör letárgyalása után végre sor került a mi perünkre is. Kopensek járásbiró beszólitotta a feleket és miután kon­statálta, hogy a vádlott személyesen védője dr. Grosz Dezső kíséretében jelent meg és a főmagánvádló kép viselője: dr. Bettelheim Jakab is je­len van, megkezdte a tanúkihallga­tást. Mindjárt először kiderült, hogy a vádlott nem azt a tanút idézteiét, akit akart. Mert Léhner Gyula és nem Léhner Miksa tud majd lelep­lezésekkel előállani. Ezután dr. Szentgyörgyi Zoltán árvaszéki ülnök kihallgatására került a sor, aki a következőképen vallott: Vallomás. „Édes atyám 1907-ben, három évi időtartamra, Zemplénvárme gyével szerződést kötött a vár­megye részére szükségelt papír és írószer szállítására. Atyám 1907. óv szeptember havában elhalt és a szállítás kötelezettsége, valamint az ebből ssármazó haszon is a többi között én reám, mint egyik örökösére háramlott. En a papirt és írószert szállítani kívántam. 1907. november havában, egy dél­előtt, megjelent nálam Landesmann Miksa, a Fra. H. tulajdonosa s azt mondotta, nem engedheti azt meg, hogy én szállítsam a papirt és az írószert a vármegye részére s ha ezt mégis megteszem, akkor a lapjában a dolgot szel őztetni fogja. Emlékszem azonban hatá- rezottan, hogy a szállításból szár­mazó haszonból részt nem igé­nyelt, nevezetesen nem mondotta azt, hogy amennyiben a haszon ból őt nem részesíteném, akkor lapjában szellőztetni fogja a dol­got. En Landesmann említett fi­gyelmeztetésére azt a kijelentést tettem, hogy ha a vármegye a szállítást megengedi, én az atyám által kötött szerződésnek eleget teszek. Tényleg szállítottam is a papirt és az írószereket és abból hasznom is volt. Támadó cikk a Fm. Hírlapban nem jelent meg.“ Vége. Ezután dr. Grósz Dezső tett még nehány kísérletet, hogy az ügyet elposványositsa és a tisztánlátást le­hetetlenné tegye, ám Kopecsek biró a helyzetét azonnali felismerésével azonnal a kellő mederbe szorította a bizonyítást. így történt aztán, hogy a védelem minden erőlködése dacára, sőt a ma<_>áuvád óhaja elle­nére is egyedül Léhner Gyula ki­hallgatását rendelte el a bíróság amelyre uj határnapot fognak ki­tűzni. A piacdrágaság ellen, Sztrájkolnak a háziasszonyok. Kövessük a példát, Ha lapotjveszünk kezünkbe, egye­bet sem olvasunk, mint panaszt a piaci drágaság miatt, a melynek a fináléja mindig az, hogy segítsen a bajon az állam, meg a törvényható­ság. Maga a társadalom pedig meg se moccan, pedig talán annak állna módjában leginkább orvosolni a piaci üzérek túlkapásait. Oh, ez nem is volna oly nehez, mert csak egy kis összetartásra és erős akaratra volua szükség — a mi bájos háziasszonyaink részéről. Példának állitjuk a fogarasi házi­asszonyokat, akik Oláh Bóláné al- járásbiróné kezdeményezésére a drá- gas ág leküzdése céljából sztrájkba léptek — a piac ellen, Az erre célra megválasztott tiz tagú hölgy bizottság beható tanács­kozás tárgyává tette az egész ügyet és abban állapodott meg, hogy a hetipiac hiénáinak viselkedését, ki­hívó magatartását és a mestersége­sen felsrófolt árakat megtorlandó, az előre megállapítandó piaci árak­nál senki sem igér többet, inkább nem vásárol egy fillér árut sem. Az előre megállapított árak nagy. ságát pedig a rendőrségen megtar­tott tanácskozáson a következőleg állapították meg : Rántani való csirke párja 70 fil­lértől kezdve 1 koronáig. A legszebb legnagyobb pái sütni való csirke 2 korona. Kisebb csirkék 1 koronától 2 koronáig. Egy pár sovány liba 4’50 korona, 4-80 korona. Egy darab kövér, nagy liba 6 koronától 7 ko­ronáig. Egy pár sovány kacsa 2 ko- ronától feljebb. Tojásból 8 darabot 40 fillérért. Tejfelnek 80 fillér literje, tehát 20 fillér egy negyedliter. Vaj­nak P20 korona kilója, 30 fillér negyed kiló. Aludttejnek 14 fillér literje. A szép, sürü aludtej 20 fillér Dió 3 korona egy véka, szép hatul alma 1 korona vékája. A fogarasi asszonyok tehát tetté váltották a fenyegetésüket. Hatalmas csattanóval válaszoltak a piaci uzso rának. Hogy sikeres lesz a küzde­lem, az is valószínű. Egyebekben újabb értekezletet hi­vott össze a tizes bizottság, amelyre falragaszokon hívták össze a város összes gazdasszonyáit. HÍREK. A Szabad Lyceumban holnap (vasárnap) d. u. 5 órakor ismét megkezdődnek a sorozatos előadások. Ez alkalommal Jámbor György dr. főgymnáziumi tanár, tart előadást a spiritizmusról. S e a vallásos hitet, sem bölcseleti meggyőződést nem szándékozik háborgatni az előadó, Tisztán csak a spiritizmus körébe sorolt, csodálatos színben feltűnő jelen­ségeknek magyarázatát szándé­kozik adni. A spiritisztikus je­lenségek felett ugyanis, ha még anynyira természetfelettieknek, lehetetlennek és rendkívülinek tűnnek is fel, nem lehet egy­szerű tagadással napirendre térni. Kutatnunk kell tehát vagy a jelenségeknek okait, vagy ha szemfényvesztésnek, illetőleg csa­lásoknak tartjuk az egészet, rá kell mutatnunk az önámitás és hazugság okaira. Szó lesz a holnapi előadás fo­lyamán a spiritizmus mibenlété­ről, a spiritisztikus jelenségekhez szükséges feltételekről, a médi­umokról. Azután magukról a je­lenségekről az elterjedésüknek történetével kapcsolatban, a je­lenségek magyarázatáról és a különféle leleplezésekről. Mindezt pedig érdekkeltően igyekszik előadni, hogy az ilyen előadásoknál rendszerint ott les- kelődő szörnyeteget, az unalmat, elűzze. Csak a tanulmányozó közönség érdeklődése se hiányozzék ! Az előadás helye a főgymnázium fizikai előadó terme az első emeleten. Bejárat a Voröraarty- utca felől. Mikrosz. — Kinevezés. A keresk. miniszter Venk Ottó csacai posta és lávirda ellenőri tokaji póstafőnökké ne­vezte ki. — Egyházmegyei hír. A kassai püs­pök Weigl Andor tarcali segédlel­készt Szepsibe disponálta hasonló minőségben és helyébe S z é c s i László encsi s.-lelkészt nevezte ki, — Szakosztályi illés. A Zemplén- vármegyei Gazdasági Egyesület sző­lészeti és borászati szakosztálya leg­közelebbi ülését f. hó 15-én d. u. 2 őrakor tartja meg. — Hazáfelé a gyárból. A napokban elfáradva, kimerültén ballagtak haza a sötétben és nagy sárban a szerencsi gyárból — Bekecsen keresztül — a bényeiek. Pisák István bényei lakos, már a bekecsi majornál járt egyik társával, a mikor hátulról úgy ütöt­ték fejbe egy vasvillával, hogy a szerencsétlen a társa karjaiba ha­nyatlott, Véres fejjel, betört kopo­nyával vánszorgott haza. A tettest, Varga István személyében elfogták. — A „mozdonyvezető ur“. A rend­őrség f. hó 5-én foglalkozás nélküli csavargásért elfogott egy férfit, aki a vallatásnál Mayer István pozso nyi mozdonyvezetőnek mondta ma-' gát. Mint utóbb kiderült, az illető Wieland István többszörösen bün­tetett zsebmetsző. A rendőrség ille­tőségi helyére toloncoltatta a „moz­A LEGSZEBB KIVITELBEN KÉSZÜLNEK LANDESMANN MIKSA és Társa = KÖNYVNYOMDÁJÁBAN SÁTORALJAÚJHELY. =5

Next

/
Oldalképek
Tartalom