Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-09-17 / 74. szám

74. szám (2) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, szeptember 17 vármegyei törvényszék joggyakor­noka, később a vármegye aljegy­zője, árvaszóki ülnöke, főszolga- birája, főjegyzője és közel egy évtizede, mint a vármegye első tisztviselője 40 év óta megszakítás nélkül, hűen és odaadással szol­gálja és úgy a városi közügyek, mint a társadalmi élet minden mozzanatai iránt élénk érdeklődést tanúsít és tevékenysége ezekben is a legnagyobb részt kéri ki ma­gának, — őszinte Örömmel és lel­kesedéssel üdvözli, tevékenysége által szerzett érdemeit jegyző könyvileg megörökíti és kívánja, hogy a haza, a vármegye és köz- iigyek összessége érdekében eddig tanúsított eredménydus tevékeny­ségét teljes szellemi és testi erő­ben minél tovább folytassa. Ezzel egyidejűleg elhatározza a képviselőtestület, hogy a nevére létesítendő alapítvány összegéhez 200 azaz kétszáz koronával kozzá- járul és a polgármestert megbízza, hogy ezen összeget a háztartási költségvetés keretén belül kiutalja és a felmutatandó gyüjtőiven, mint a város adományát jegyezze fel. Dr. Székely javaslatai. A javaslathoz dr. Székely Albert szólott hozzá. Mélyen meghatotta — úgymond — a polgármester gyö­nyörűen előadott szép beszéde. Sze- Tette volna ha ez a beszéd nagyobb nyilvánosság előtt hangzott volna el hogy azok a nemes érzelmek, melyek a képviselőtestület tagjait a beszéd hatása alatt elfogták, több ember lel kében keltettek volna hasonló érzel­meket. A benyújtott határozati ja­vaslatot elfogadja, de véleménye szerint a város ezzel még nem tett eleget azoknak a kötelességeknek, melyekkel nemcsak Dókus Gyula személyének, de önmagának is tar­tozik. Az alispán óhaja, hogy min­den fény elkerülésével, a legegysze­rűbb formák között folyon le a ju­bileuma. A képviselőtestületnek ezt a kívánságot a lehetőség határain belül respektálni is kell. De önmaga iránt tartozó kötelessége a városnak hogy a város érdekében oly sokat fáradt díszpolgárát ritka jubileuma alkalmából — ha a legegyszerűbb fermák között is — önállóan is iin nepelje. Ezért indítványozza, hogy 1. a város képviselőtestülete a pol­gármester által kijelölendő napon a polgármester vezetésével tisztelegjen Dókus Gyula alispánnál és üdvözölje őt 40 éves közszolgálati jubileuma alkalmából ; 2. határozza el a kép­viselőtestület, hogy Dókus Gyula al­ispán, a város díszpolgárának arcké­pét megfesteti és azt a közgyűlési teremben kifüggeszti ; 3. határozza el a város, hogy Dókus Gyula ne­vére egy alapítványt létesít, mely­nek kamataiból a sátoraljaújhelyi főgymnasium szegény sorsú tanulóit segélyezi és ezen alapítványra kikéri a pénzügyi bizottság javaslatát. Egyhangúlag elfogadva. Dr. Reiehard polgármester jelenti, hogy a tanács is keveselte a javas­latában foglaltakat, de a maga ré­széről többet nem indítványozhatott. Nagyon örül, hogy Székely dr. meg­tette indítványát, mely még mindig szűk keretben ugyan, — de a vá­roshoz méltóan kívánja megülni a vármegye e kiváló férfiénak ünnepét, aki minden gondolatával, minden cse­lekedetével a városé volt eddig is és a városé marad ezután is. Ezután szavazásra tette fel úgy a tanács, mint a dr. Székely Albert javaslatát és miután senkinek észrevétele nem volt, mindkét indítványt egyhangú­lag elfogadottnak jelentette ki. Néhány őszinte szó * Az elégedetlen városatyák és a polgármester. Hát valóban visszavonult a; nagy elégedetlen tábor és ma szégyenére a testületnek egy mindenkit kivétel nélkül melegen érdeklő ügyet 5—6 tag jelenlétében tárgyal le a kép­viselőtestület. Jövőre pedig a polgármester kor mányozhat, administrálhat akár min­den bírálat, minden kritika nélkül. Kétségbe nem vonható, hogy Rei- chard polgármester ur az előző kép­viselőtestületi ülésen megkapta se­bére a gyógyító, vagy fájdalomcsi- lapitó tapaszt. Ne tessék kicsinyleni ezt az ered­ményt, még ha be is tudják bizo­nyítani, hogy a 135 szavazók közül 41 állítólag összekomandirozott, össze­fenyegetett tag, egyrészének nem a lelkesedése, de keserves kényszer- helyzete dokumentálta a polgármes­ter iránti bizalmat. Mert elvégre a közgyűlésen meg- je ent képviselőtestületi tagok több­sége mégis csak bizalmat szavazott és a polgármester ur meg van és meg lehet elégedve nem annyira hívei számával, lelkesedésével és a hatalom pártfogó jóakaratával, mint a számra és qualitásra hatalmas el­lenesei gyámoltalanságával. A képviselőtestület vezéregyéni­ségei azt hiszik, azt hirdetik, hogy a városházán uralkodó állapotokkal, az ügyvéd-polgármester működésével nem lehetnek megelégedve és ké­szülnek annak a polgármesternek tudtára adni, hogy a város óriási és a képviselőtestület hatalmas többsége mielőbbi távozását óhajtja, a város fenyegetett érdekében égető szük­ségnek tartja és beállítanak a gyű lésen 20—25 taggal és provokálnak oly bizalmi szavazatot és maguk és számos értékes pártfeleik részére oly kudarcot, melyet a győzők félénk és alkalmazkodó kis táborának tagjai is szánalmasan megmosolyognak. Es midőn saját széthúzásukon és — mondjuk meg őszintén — ügyetlen taktikájuk eredményén elkeserednek, kihirdetik — a polgárság érdekeinek a rovására — a resignatiót és való­ban távol is tartják magukat attól a működési tértől ahova őket a város polgárainak rokonszenve és bizalma rendelte. Nem jól van ez igy urak! Önök k ötelesek a város, az adófizető polgárok érdekeivel törődni. Nem közönyös a polgárságra nézve, hogy önök dacból vagy mond­juk indokolt felháborodásból felrúg­ják azt a hatáskört, melyben az uralkodó viszonyok dacára is egy kis szívós akarattal értékes eredmé­nyeket teremthetnek. Tessék tehát felhagyni a nem he­lyes és céltalan taktikával. Halász József. * Leközöljük o cikket az irdja szemá- mdlydre vald tekintettel anélkül, hogy azzal csak közelről is egyetórtenénk. Leg­közelebb azonban megtesszük rá észrevé­teleinket. Szeri, A főispán már kifizette az összes főkorteseket és most Székely Elek és Móré Dániel után Molnár Jankót is! Szegény Molnár Jankó! Székely Elek és Móré Dániel után most ő a harmadik, akit a fó'ispán ur kifizet. Mert méltóztatnak tudni, vele is olyasfélekép esett meg néhány év előtt a történet, mint Székely Elekkel. Neki is össze­koccanásai voltak a törvénnyel, az illemmel, no meg a helyes, okszerű gtzdálkodással. Hát meg történt vele is a hiba, hogy el mozdították főbírói állásától, fe­gyelmi alá vonták és mert neki különös pechje volt, hát ellene még bünváiat is indítottak. Az eljárás ugyancsak úgy folyt mint Székely Elek ellen, — az idők végtelenségéig. A bűnvádiak hamar elcsúsztak, ott kievickélt a bajból. A fegyelminél azonban megakadt. Az a fránya alispán sehogysem tudta lenyelni a daru tollas kalapok hősének viselt dol­gait és — hát hiába, megtörtént a hiba — elsőfokon — akárcsak Székely Eleket a fegyelmi választ­mány —• hivatalvesztésre Ítélte Jankő főbíró uramat. Es ezen a ponton kissé elága­zik aztán Székely Elek és Molnár Jankó története. Székely Eleket ugyanis másodfokon is hivatal- vesztésre ítélték, Molnár Jankó fe­lett azonban egyelőre nem kíván­tak másodfokulag ítélkezni. A sorsuk azonban ismét összevág ott -- sőt itt kezdődik Móré Dániei kál­váriája is, — ahol a választási ké- szülődésekkezdődnek. Szükség volt kortesekre, akik nem riadnak vissza semmitől. Kik alkalmasabbak arra, mint a meghurcolt tönkrejutott emberek, akik egy kis rehabili­táció, egy kis anyagi telsegités kedvéért végigszolgálják a poklok minden ördögét is. így esett meg, hogy Székely pere ujrafelvételéért, Molnár Jankó kedvező másodfokú Ítélet Ígéretéért és Móré Dániel az ipartestületnek nyújtandó 25.000 koronás kamatmentes állami köl­csönért beálltak annak a Mecz- ner Gyulának a szolgálatába, aki Székelyt és Molnárt kivégezte és aki Mórét azelőtt észre se vette. De hát megtörténtek a válasz­tások, a Meczner Gyula fő-, Szé­kely Elek, Molnár Jankó és Móré Dániel alvezérlete allatt működő munkapárt győzött és következett a fizetség ideje, Meczner Gyula pedig fizetett, ha nem is úgy, a hogy Székelyék várták, de úgy, ahogy mi azt előre sejtettük. Szé kely Eleket elégítették ki először Az ő ujrafelvételi kérvényét mind­járt, mintegy 2 héttel a válasz­tás után visszautasították. Móré volt a második, őt az iparosok segítették ki az elnöki székből, a kormány pedig nem akarta a 25000 koronát megadni Utoljára maradt Molnár Jankó. Őt most elégítették ki. A f. hó 12-én Meczner Gyula főispán el­nöklete alatt működött fegyelmi választmány Molnár Jánossal szem­ben a fegyelmi abbahagyását ha­tározta el »mert időközben állá­sából kiesett, illetve a közbejött általános tisztujitáskor újból meg nem választatott*. Vagyis be­szüntették az eljárást nem mintha az alispán tévesen Ítélt, vagy nem mintha Molnár János ártatlan volna, hanem csupán azért, mert már más a főbiró. Szóval megkapta most az ígért fizetséget Székely Elek és Móré Dániel után Molnár Jankó is. — Egyedül Gáthy járt túl a főispán eszén. Neki is Ígértek rehabili­tációt, de ő nem várta be, amig a főispán „kielégíti“, ő maga re­habilitálta önmagát. Ki következik sorra ? Mert a főispán most fizető kedvében van! Lesz kormánysegély. A gazdasági egyesület szőlészeti szakosztá­lyának ülése. Zemplénvárraegye gazdasági egye­sületének szülészeti szakosztálya f. hó l3-án tartotta rendes havi ülését Thuránszky László elnök vezetésével. Az ülés főtárgyát a kormány által a Hegyalja segítésére felajánlott 600000 koronás k imatmuites kölcsön feletti döntés képezte. A szakosztály már egyszer állást foglalt e kérdésben és nem fogadta el a kormány ajánlatát, sőt a tör­vényhatósági bizottság is a szakosz­tály határozatának hatása alatt ta­gadta meg a kölcsönért a jótállást, Most azonban a közigazgatási bizott­ság legutóbbi ülésének e tárgyban hozott határozata folytán újból fog­lalkozott a kölcsön ügyével. Az első felszólaló dr. Molnár Béla orsz. képviselő volt, aki részletesen foglalkozott a kormány ajánlatával és igyekezett bebizonyítani, hogy a jótállás elvállalása a vármegyére semmi veszólylyel nem jár. Hossza­san fejtegette, hogy a munkáltatási kölcsön csak fokozza a birtokosok fizető-képességét és az majdnem egészében megtérül. Különösen biz­tosítható a akölcsön gondos kiosz­tással. Majd foglalkozott a vármegyét a jótállás által érhető károsodással és bizonyiiani igyekezett, hogy a vármegye legfeljebb évi 3000 koro­nát veszélyeztet. A vármegye — úgymond — törvényszerűit legfel­jebb 5°/o-os pótadót vethet ki. Ebből a 5o/o-ból már 47/8°/o ot felhasználtak, a megmaradó J|a% pt dig csak 3000 koronát tesz ki. Ha esetleg több volna a hiány, akkor azt az állam vállalja majd utólag magára, mert nem fogja megengedni, hogy a vár­megye törvény ellenére magasaób póladót vessen ki. Majd kijelentette, hogy nem 600.000 koronáról van szó, hanem 2,200.000 koronáról, mert a kormány ez évben 600 000 koro­nát, jövőre pedig 1,600,000 koro­Jutányos áron árusítok fiú-gyer- .......... mek ruhát már 4 kor.-tól kezdve, «/fim4pi MpflvllftH’ Hygenikus fogvájótartó 3 korona. JHwiljüwl I« Több cikket gyári áron alól árusítok -

Next

/
Oldalképek
Tartalom