Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-09-17 / 74. szám

Tizenharmadik évfolyam 74. szám. W9 Sátoraljaújhely, 1910. Szombat, szeptember 17. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Köziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Dr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Kimossák-e a szennyest? Levelek mennek szét a várme­gyébe, hívogatják a bizottsági tagokat a 27-iki megyegyülésre. Erős nagy készülődés folyik, a kire csak közvetlenül vagy köz­vetve hatást tudnak gyakorolni, azt mind rendelik be. Választás is lesz, nem azért telik meg majd zsúfolásig a vármegyeháza nagy­terme 27-én. A választás is cse kélység a másik nagy feladat mellett, ami erre a megyegyü- lésre vár: bizalmat kell szavaznia Meczner Gyula főispánnak. A főispán ur nyugodt lehet. A bizalmat nagy többséggel meg- fogja szavazni a megyegyülés. Parancsszóra felvonulnak a Bá­lint Jánosok és Kozma Antalok, a Schweigerek és Teitelbaumok és úgy fognak szavazni, mint a karikacsapás. A bizalmi indítvány ellen kevés szavazat lesz. Nagyon egyszerű okból. A legtöbb ember olyan természetű, hogy mikor nagy mosás van otthon, elmegy hazulról. A mosás ugyanis uem valami bájos és illatos foglal­kozás. Ez az eu béri tulajdonság fogja távoltartatni a legtöbb jóizlésü embert a gyűlésen való megjele­néstől. Nagymosás lesz ott is, a Meczner Gyula szennyesét fogják mosni. Akinek finnyás az orra, annak nem igen lesz kedve ezt a mosást végignézni. Ezért fog­nak nagyon sokan távolmaradni. Csak az edzett orruak jönnek el s azok aztán szavadnak is paran­csolat szerint. Pedig hát furcsa dolog ez és nagyon sajátságos helyzetbe jut Rákóczi vármegyéje, mikor azt a bizalmat megszavazza. Konkrét vádak jelentek meg a lapokban Meczner Gyula ellen. Nem politikai támadások, nem is sértő kifejezések, hanem határo zott tényállítások. Hogy notó­rius sikkasztót meghozott határo­zat visszaszívásával mentett meg az elcsapástól. Hogy azt az em­bert, akit ő mozdittatott el oki- rathamisitás miatt, vissza akarja tétetni a város nyakára polgár- mesternek. Hogy a szűkölködő kisgazdák számára küldött ked­vezményes áru termények nagy részét ő vette át. Hogy ő java­soka a városi erdőből való kivé­teles épületfa vágatásának megen­gedését s mégis ezekről a fákról soha se követelt a polgármester­től számadást. Politika ez ? Politikai szerep­lése van itt támadva ? Nem. Ezek tényállítások, amelyek ha igazak, erősen megbélyegzik a főispán urat, nem mint politikust, hanem mint tisztviselőt és mint magán egyént. Lehet ezeket a vádakat egy bizalmi nyilatkozattal lecáfolni ? La Zemplénvármegye közgyűlése kimondja, hogy bízik Meczner Gyulában, akkor már ezek a tény­állítások nem lesznek igazak ? A Gáthy-eset, a kukurica-ügy, az erdő kivágás egyszerűen megszű­nik létezni, ha a bizalmi nyilatko­zatot elfogadják ? Augusztus 17-én jött haza a főispán úr a fürdőből. Nyomban sietett Pestre, igazolni magát. S pár nap múlva az összes fővárosi lapokban megjelent egy hivatalos jellegű kommüniké, hogy Meezner Gyula főispán az ellene terjesztett vádak miatt megindította a saj­tópert. Ez a közlése az összes pesti lapoknak hazugság volt. Meczner Gyula nem indította meg a sajtó­pert. Pedig itthon is nagy fennen hirdette a Zempléni Újság, hogy a főiipán sajtópert indit s egész biztos, hogy az őt fényesen tisz­tázni fogja. S a sajtóper mégis a mai na­pig sincs beadva. Ugylátszik, nem is lesz. Eél tőle a főispán ur. Pedig nagyon vártuk. Sajtóper helyett most előállítja a főispán ur Zemplénvármegye közgyűlését. Végezze el az a a szerecsenmosdatást. Bizalmi vó- tumával köszörülje ki a főispán ur reputációján esett csorbákat. Tekintélyével, dicső múltjával, szeplőtlen hírnevével takargassa be a Meczner Gyula nevén esett foltokat. Es ez elég lesz ? Egy bizalmi szavazat pótolhatja a sajtóbiróság Ítéletét ? Mi nem igy tudjuk s eddig Zemplénvármegye vezető nagy embere, gróf Andrássy Gyula se igy fogta fel. Mikor Pólonyi Géza ellen írtak ilyenféle vádakat a lapok s ő és hívei azt akarták, hogy egyszerűen intézzék el a dolgot a független­ségi párt bizalmi szavazatával, Andrássy volt az, aki ebbe nem egyezett bele s kimondta, hogy ha valakiről ilyen konkrét vádakat írnak, akárki s akármilyen indok­ból írja, azt csak egy utón lehet tisztázni, a bíróság előtt. S Poló- nyi kénytelen volt sajtópert indí­tani. Mikor pedig egy röpirat jelent meg a Wekerle kormány állitó lagos panamáiról, a kormány úgy akarta, hogy nem indit sajtópert. Andrássy sietett kijelenteni, hogy ő a maga részérél megindítja. S igy indította meg a többi is. Hát Meczner Gyula kedvéért most eltérne Andrássy Gyula et­től a korrekt felfogástól ? Csak épen Meczner Gyulát tekintené olyan minden kritikán felül álló kivételnek, akinek, ha piszkos dol­gokkal vádolják, nem kell sajtó pert indítania, hanem arra való Zemplénvármegye, hogy lemossa róla a vádakat ? Igazán ? Hát csakugyan csak arra való volna Rákóczi várme­gyéje, Kossuth vármegyéje, az Andrássyak vármegyéje, hogy a Meczner Gyula szennyesét bizalmi szavazatával takargassa ? Olyan fényes és nagy történelmi múlt után nincs már küiömb és nerne- sobb hivatása a mi szegény vár­megyénknek ? A nagyhírű vezér­vármegye pucceráj lett, ahol egye­bet se tesznek csak a Meczner Gyula szennyesét mosogatják ? No, majd meglátjuk1 Dókus Gyula ünneplése. fi város rendkívüli közgyűlése. Ahhoz az őszinte lelkesedésből eredő, igaz szeretet sugallta ünnep léshez, melyben az egész vármegye részesíti most 40 éves szolgálati ju­bileuma alkalmából Dókus Gyula alispánt, teguap Sátoraljaújhely vá­rosa is csatlakozott. Dr. Reichard Salamon polgármester Pataky Miklós városi főjegyző előterjesztésére rend­kívüli közgyűlésre hivta össze a kép viselőtestületi tagokat, hogy kive­gyék részüket a közkedvelt alispán ünnepléséből. Maga a közgyűlés — mert egy­hangúlag fogadtak el minden elő­terjesztést — rövid volt, de a hozott indítványok és a gyűlésen elhang­zott beszédek méltó kifejezői annak az általános szeretetnek, ragaszko­dásnak, tiszteletnek, mely ma Dókus Gyula személyét körülövezi, de amely egyben elösraerése 40 évi szorgalmas hű, odaadó, egyedül köz- ügy et szolgáló munkásságnak. Dr. Reichard Salamon polgármes­ter és dr. Székely Albert szépen meg­konstruált, gyönyörű beszédei igaz tolmácsolói voltak a polgárság ér­zelmeinek és az a hatás, melyet az elhangzott beszédek keltettek, hü ki­fejezői voltak az igaz szívből eredő őszinte érzelmeknek. A közgyűlésről egyébként a kö­vetkezőkben számolunk be részle­tesen: Gyűlés kezdete. Délután három órára volt hirdetve a közgyűlés, de mert a képviselőtes­tületi tagok nagyon lassan gyülekez­tek, jóval 3 óra után, úgy fél négy tájban kei ült csak sor a közgyűlés megnyitására. A gyűlésen dr. Rei­chard Salamon polgármester elnökölt aki a rendes sablontól eltérően egy gyönyörö szép, meleg érzéstől átha­tott beszéddel nyitotta meg a köz­gyűlést. Polgármester megnyitója. Üdvözlöm a t. képviselőtestületi tag urakat s a gyűlést megnyitom azon meggyőződésben, miszerint ta­nácsi javaslatunk mindnyájunk ér­zelmeinek tolmácsa akkor, amikor a szeretet, tisztelet é< nagyrabecsülé­sünket akarjuk városunk jeles fia, díszpolgárunk, képviselőtestületi ta­gunk, a vármegye nagyérdemű al­ispánja: Dókus Gyula iránt kifejezni azon alkalomból, hogy vármegyei szolgálata 40 évét betöltötte : 40 óv, kötelességteljesitós nehéz munkájának dicsőséggel szentelt fénykoszorujával övezi e munkában odaadóan fáradó nemes férfiú hom­lokát s mi polgártársai igaz szere­tettel nyújtjuk feléje a polgár-erény oserfakoszoruját elismeréséül annak, hogy városunk legjobb, leghívebb, legeszményibb fiának nyújtjuk nagy munkájáért, nagy szolgálataiért, mert ezen elismeréssel nem őt, ki erre nem szorult reá, de magunkat tisz­teljük meg e hozzá csekély megem­lékezéssel. Határozati javaslat. Ezután Pataky Miklós városi fő­jegyző terjesztette elő a tanács ha­tározati javaslatát, mely a követ­kezőképen hangzik : Sátoraljaújhely város képviselő­testülete Méltóságos csabacsüdi Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, alispán urat, úgyis, mint a város ősi családjának szülöttjét, díszpol­gárát és képviselőtestületi tagját abból az alkalomból, hogy a vár­megye közönségét, — mint a volt Hölgyeim! Az őszi és téli szezonra bevásárlásaimról visszatérve, szives tudomásukra hozom, hogy nem kiméivé fáradtságot, NŐI KALAP DIVATÁRU ÜZLETEMET a szezon legszebb és legdivatosabb kalapjaival láttam el. Szives pártfogásukat kérye, m. radtam teljes tiszetlettel GROSZ GIZELLA Petőfi-utca 1., Schön és Barna D. céggel szemben Lapunk 6 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom