Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-06-25 / 50. szám
Tizenharmadik évfolyam. 50. szám.___________________Sátoraljaújhely, 1910._____________ Szombat, junius 25. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAl ETELE. Előfizetési ár: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS : Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed Or. BÚZA BARNA. évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk főispán igazsága. Meczner Gyula főispán ur leszállóit pálinkás választási diadalának olimpusi magasságából a Zemplén hasábjaira és nagy önmosást rendez a Gáthy ügy dől gában. Nagyon eszes és ügyes ember a főispán ur, de annyira még sem jó színész, hogy a cikk mögött önmagát jól el tudja rejteni. Nem tagadhatja le azt az apasá- ságot. Azt a védekező cikket első szavától az utolsóig ő irta. Tíz sort se kell a cikkből elolvasni, már látja mindenki, hogy ez a főispán ur leikéből fakadt szellemi termék. így már felelnünk kell rá. A Zemplén szavalhatna akármit, nem törődnénk vele, de főispán ur mégis megérdemli, hogy hosszú önvédelmi nyilatkozatával részletesen foglalkozzunk. Hízelgés nélkül mondhatjuk, hogy Pilátus óta nem végeztek még olyan kézmosást, mint most a főispán ur és a farizeusok kora óta nem tudták még olyan mesés művészettel kicsavarni az igazság nyakát, mint most a főispán ur cikke. „En ártatlan vagyok ez igaznak vérétől“ — mondá Pontius Pilátus, azaz Meczner Gjula főispán ur. Mint múlt számunkban megjósoltuk, tényleg kijelenti, hogy ő alig ismerte Gáthyt, világéletében háromszor beszélt vele, ő nem tehet semmiről, ő ártatlan, mint a ma született bárány. De nincs is itt uilajdonképen semmi egyéb, mint hogy Búza Barna dühös a bukása miatt és bosszút akar állni a szegény ártatlan főispánon. Ezért halt meg Gáthy, ezért sikkasztott Gáthy, ezért veszett el a szövetkezet pénze, minden csak azért v«in, mert Búza Barna bosszút akar állni. Az egész hivatalvesztés, sikkasztás, öngyilkosság, mind csak a Búza bosszúvágyából született. Am hozza Öméltósága a lavór vizet és mindenek szemeláttára mossa a kezeit. Es mutogatja, hogy milyen tiszták. Csakhogy baj van kérem. A tnosogatóviz nagyon piszkos. Tele van ferdítéssel, csavarással, valótlansággal. Kiveszünk belőle egy pár cseppet s a nyilvánosság előtt vegye! emezzíik. Majd meglátják, mi van benne. — Kezdjük hát csep- penkint. Polgármester jelölt volt. Meczner Gyula a rendezett ta nácsuvá való átalakulás idején nem foglalkozott a város ügyeivel. — Nono! Ujhelyben még élénken emlékeznek arra, hogy nagyon is foglalkozott. Annyira, hogy egyenesen polgármester akart lenni Csakhogy akkor Meczner Gyula még polgármester se lehetett Ujhelyben. Azóta felvitte az isten a dolgát. Hadik Béla uralma tényleg tisztességes volt. Mégis sok rósz történt alatta. S minden rósz a Mecz ner Gyula befolyására történt. Ezt már Hadik Béla gróf is belátja. Hányszor beszélgettek ? Gáthyval háromszor beszélt életében a főispán ur. Jóformán nem is ismeri. Nem ismeri ? Majd bemutatjuk. Tetszik tudni, az az a Gáthy, a kivel ölelkezve tetszett sétálni az utcán négy nappal a választás előtt az egész utca szemeláttára. Meg aki után tetszett küldeni a muszkapárti alakuláson, hogy hozza már a megígért iparosokat. Háromszor beszélt ? Kicsit felfrissítjük az emlékezését méltóságodnak. Mikor a hamis bizonyítvány miatt volt az eljárás, akkor éppen háromszor méltóztatott egymásután kihallgatni, hogy a bajból kihúzhassa. Ezt akták igazolják. A hires halva született hivatalvesztés! ítélet előtt is volt fenn egyszer utána is egyszer. A választás előtti napokban karonfogva,! illetve összeölelkezve sétáltak együtt az utcán. Ez már eddig összesen hat. Ha tetszik, mégj több beszélgetésre is visszaemlékeztetjük majd a főispán urat. Székely fegyelmije. A Székely Elek fegyelmi és királysértő pereiben Búza Barna volt Székely egjik lelkesült pártfogója s közbenjárója. írja főispán ur. Félig igaz. Annyiban, hogy a királysérrési ügyben megkegyel- mezésért közbenjárt. Kijelentette Székely Elek előtt is, Fried Lajos előtt is (tanú lehet rá), hogy a fegyelmi Ítéletet helyesnek tartja, annak mindig erősen ellene lesz, hogy Székely Ujhelyben még polgármester lehessen, — ellenben a király sértési büntetést nem tartja méltányosnak, csúf dolognak tartja hogy emiatt a főispán feljelentette, mert ilyen feljelentgetés nem méltó magyar emberhez s ezért, de különösen a köztiszteletben álló családjára való tekintettel, szívesen megtesz mindent, hogy kegyelmet kapjon s ne legyen becsukva. El is készített ő maga három kegyelmi kérvényt, azt beadta, járt nagyon sokszor Günther igazságügyminiszternél, Wekerlé- nél, a referens tanácsosoknál még Székely több közbenjáró ismerőseinél, kétszer külön ezért fel is utazott Pestre, két ízben ki is eszközölt halasztást Székely számára, ehhez is a kérvényeket ő maga készítette, — de mindennek a sok fáradságnak nem lett eredménye. Székely nem kapott kegyelmet épen a fegyelmi ügye miatt, mert azt a kabinetirodában olyan diffamálónak tartották, hogy a miatt még a királysértési ügyben sem adhattak kegyelmet. No, ezt a sok fáradozást meg is hálálta aztán Székely Elek a maga módja szerint. Most körülbelül ép annyit fáradozott ő is, hogy Bu/át megbuktassa. Ezzel Székely Elek kiegyenlítette Búza irányában való erkölcsi tartozását, a számla le van zárva, minden rendben van. Csak a főispán úrral nincs rendben a dolog. Mert ő azt állítja, hogy a fegyelmi ügyben is párt fogója s közbenjárója volt Búza Székelynek. Ez nem igaz. A királysértés következményei alól tényleg igyekezett Búza kimenteni Székelyt. De azok a fegyelmi ügyek nagyon piszkos dolgok. Ott ő soha egy lépést nem tett, egy szót sem szólt, mindössze hogy a város érdekében többször sürgette a belügyminiszternél az ügy gyors elintézését. S határozottan kijelentette, hogy mindig ellene lesz annak, hogy Székely visszakerüljön a polgármesterségbe. A fegyelmi ügyben Székelynek egy védője volt, a főispán ur, a ki ellenezte az iratoknak a büntető bírósághoz való áttételét s a fegye1!™ Ítélet indokolását is nagyban enyhítette. A bizonyitványhamisitás. A bizonyitványhamisitási ügyben igenis kimélte Gáthyt a főispán ur. Nagy hókusz-pókuszt csinált, felvett egy millió jegyzőkönyvet, de már az elején látható volt, hogy nem akarja bántani. Annak idején bőven tárgyaltuk ezt az ügyet, most nem akarjuk ismé- , telni. Igaz, hogy a hamis bizonyítvány kiáüitásának vétsége alól a járásbíróság felmentette Gáthyt, ez azonban csak azt jelenti, hogy büntetendő cselekményt nem látott a dologban a bíróság. Ez bírói felfogás dolga. Az azonban kétségtelen, hogy a dolog nagyon súlyos fegyelmi vétség volt. Ezt elég kompetens szakértő.- a vármegye főügyésze állapitotta meg a főispán elé terjesztett véleményében. A főispán ur kivételesen még a főügyészre se hallgatott ebben az ügyben, Ma is vállaljuk, hogy súlyos fegyelmi vétség volt az a dolog. Am tessék akármelyik jogász ember elé terjeszteni. Nekünk ad igazat. Hivatalvesztési Ítélet. Most jön a >fő sláger.« A hivatalvesztési Ítélet. Az előzményekhez semmi közünk. A botrányos résznél szokott módon mosakodik ő méltósága. Egyszerűen tagad. Vagyis nem mer nyíltan tagadni, hát csavarja a dolgot ide oda. Például azt mondja: „a fegyelmiválasztmány — bár Gáthyt a hasonló vádak alól a bíróság felmentette — a legsúlyosabb fegyelmi büntetésre: hivatalvesztésre volt hajlandó ítélni Gáthyt. Nem igaz. Nem csak hajlandó volt elitélni. El is ítélte. Határozottan, világosan, kétségtelenül etitelte Gáthyt hivatalvesztésre. Felolvasták a főügyész indítványát. A főispán felhívta szavazásra a tagokat. Mindenik jelenlevő tag (a főügyész nem is volt jelen) kifezetten hozzájárult az indítványhoz, amely hivatalvesztésre szólt. Erre a főispán kimondta a határozatot. Azt mondta: „Az urak tehát engem leszavaztak. így kimondom a határozatot, hogy a fegyelmi választmány Gáthy Gézát hivatalvesztésre Ítéltei'' Ezzel vége volt az ülésnek, a tagok elmentek. A választmány jegyzője Írásba foglalta a hivatalvesztésre szóló ítéletet s felvitte másnap a főispánhoz alirás végett. A főispán ur napokig, talán hetekig magánál tartotta a fogalmazványt. Es csak azután hívta össze — állítólag — újra a fegyelmi választmányt. Hogy ezen az uj ülésen kik voltak jelen s mi történt, azt Lapunlí G oldal,
