Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-05-25 / 42. szám
42. szám. (4) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, május 25. országon egy éven nem lehet három sorozást tartani, mert a magyar anyák csak egyszer szülnek! En pedig azt mondom, Magyarországon nem lehet egymásután három választást tartani ennek a kormánynak, mert a magyar szőlők, csak egyszer teremnek egy évben bort. (Nevetés és taps.) Választói jog. T. Polgártársaim! A függetlenségi párt programmjának első része a gazdasági függetlenség, második ré sze, amit meg akarunk valósítani, a népjogoknak a kiterjesztése az általános szavazati jog alapján. Erről a nehéz kérdésről, amely a magyar közéletben ma dominál s a legszen- vedelraesebb viták folynak ellene és mellette, én teljes őszinteséggel fogok szólani. Kívánom először is, hogy a választójog Magyarországon teljes legyen. Kívánom azért, mert nem fél- sem ettől az általános választói jogtól a magyarság sorsát ebben az országban. (Helyes! ügy van!) Egy kikötésem van és ez az, hogy az általános választói jog oly módon és olyan biztosítékokkal legyen behozva, a mely ebben az országban a magyarság sorsát nem veszélyezteti. Hogy melyik az, annak t. Polgártársaim sokféle módját tudnám a magyarság suppremációja megvédésének. Itt a különböző módokat ismertette Búza. Az első az, hogy minden Írni- olvasni tudó magyar embernek szavazati joga legyen. A másik a választói jog egyenlősége és titkossága. Ezalatt néhány közbe-közbeszóló szocialistának vágott vissza szellemesen, mosolyogva, nagy derültséget keltve mindannyiszor. Majd rátért a vallás- szabadságra és az egyes vallások viszonosságára^ Vallásszabadsag. En róm. kath. ember vagyok, hü vagyok a vallásomhoz, igyekszem szolgálni tehetségem szerint, aminthogy megkívánom minden becsületes embertől, hogy a maga vallását legjobb tehetsége szerint híven szolgálja. Mint katholikus ember szolgálom a vallásomat, mint magyar ember édes testvéremnek tartok minden magyar embert, akármilyen felekezetű is. Hive vagyok a felekezetek teljes jogegyenlőségének. Hive vagyok a teljes vallásszabadságnak.. Csak két programmpontról akarok megemlékezni. Az egyik a katholikus autonómia, amelyet feltétlenül, követelek, mert ha más feltkezetek- nek meg van az autonómiájuk, mért ne lenne meg az önrendelkezési joguk a katholikus felekezeteknek is. És hive vagyok az 1848. XX. te. teljes végrehajtásának oly értelemben, hogy azt a zsidó hitfelekezetekre is kiterjeszttessék. Agrárizmusról. T. Polgártársaim ! Itt két irányzat küzd ma egymással Magyarorszá gon : az agrárizmus és a merkantilizmus. En nyilatkozom arra nézve, hogy melyiknek vagyok a hive és kimondom őszintén, hogy egyiknek sem vagyok a hive 1 Ha agrárizmus alatt értjük azt, hogy a földművelést támogossuk a többi kereseti ágak rovására, akkor nem vagyok agrárista. Ha agrárizmus alatt értjük azt, hogy a többi kereseti ágakkal harraónikusan a földmivelést is támogassuk akkor igenis agrárista vagyok. Kötelességünk a földmive- lés fejlesztésére mindent elkövetni. De ha fejleszteni kell a földművelést, százszor inkább kell az ipart és a kereskedelmet s mindig azt kell jobban fejleszteni, amelyik jobban el van maradva! Csak akkor lesz' Magyarország állam, csak akkor lesz Magyarország európai ország, hogyha legalább odáig tudja fejleszteni az ipart és a kereskedelmet, hogy a saját szükségletét a saját természetéből lesz képes fedezni. Városi érdekek. Beszélni kellene a város érdekeiről és ennek a kerületnek érdekeiről is 1 Mert hiszen megígértek itt mindent a másik párton a vasúti raktároktól, az állomás kibővítésétől kezdve egészen a rakoncátlan Latorca raegrendszabályozásáig, mindent ígértek! Hát én azt hiszem talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy én fel lehetek talán mentve attól, hogy a város fejlesztése tekintetében Ígéretet teszek. Elmondhatnám, hogy én ismerem ennek a városnak minden baját, minden szenvedését. Tudom, hol kell segíteni és ha módom lesz, igyekezni fogok minden erőmből segíteni. De egyet mondok t. Polgártársaim ! Ennek a városnak legnagyobb baja nem a helyzete, nem a fekvése, ennek a városnak legnagyobb baja egy pár vezető embernek kapzsiságában áh. Az a bajunk t. Polgártársaim, hogy egyes hatalmasoknak az önzése ráfekszik erre a szerencsétlen városra és megakadályozza annak fejlődését. Es én szinte úgy hiszem, hogy itt Kazy József csak egy jóhiszemű harmadik személy, csak egy előkelő idegen és ennél a választásnál nem is arról van sző, hogy képviselő legyen-e itt vagy nem, itt én úgy látom, leginkább arról van szó, hogy ennek a szerencsétlen városnak a fejlődése elé egyesek kapzsisága, önzése erős nagy akadályokat állított. Es ez a választás azért folyik, ez a küzdelem azért is folyik, hogy ezek az akadályok az útból eltávolíttassanak, hogy ebben a városban a tisztességnek, az igazságnak az uralma egész terjedelmében helyreállittassék, hogy ez a város azután megszabadulva az ő piócáitól, megszabadulva az ő fosztogatóitól, nyugodtan, visszatartóz- hatatlanul mehessen előre az egészséges fejlődésben. Ez az én törek vésem a városi politikában. Bizom benne t. Polgártársaim, hogy a mi becsületes küzdelmünk, a mi diadalunkkal fog végződni! Ebben a reménységben, ebben a bizalomban köszönöm véghetetlentil az Önök véghetetlen szerstetét, az Önök bizalmát, amelylyel idejöttek, nem az én igénytelen személyemhez, hanem felesküdni arra a szent lobogóra, amelynek zászlótartója vagyok én is! Köszöntőm Önöket egyenként és összesen, az Isten áldja, az Isten éltesse Önöket sokáig ! (Hosszantartó éljenzés, taps. Felkiáltások : Éljen Búza Barna 1!) Holló Lajos beszéde. Búza Barna nagyhatású, éljeniés sei fogadott beszéde után Holló Lajos emelkedett szólásra és a következő beszédet mondta: Tisztelt Hölgyeim és Uram! Azok után a mélységes értelmű, szellemes fejtegetések után, amelyeket az Önök képviselőjelöltje itt előadott, igazán felesleges minden szó. Mégis el kell egyet-mást mondanom, különösen, hogy kifejezzem érzelmeimet azok felett a mélységes, örömteljes tapaszlatok felett, amelyeket én úgy ebben a nemes városban, mint az összkerii- letben szereztem. (Éljenzés.) Ide jönni és ezt a közönséget nézni idejönni és ezen a városon végignézni, ide. ilyen lelkes nép közt, ez az öröm a legszebb, a legtisztább élvezet (Éljenzés). En, el vagyok ragadtatva barátom szivessége által, aki ide hivott meg az ő helyére, hogy tanúja lehessek annak az igaz ragaszkodásnak és szeretetnek, amelylyel ezen város közönsége ő iránta viseltetik. De azt is mondhatom t. Hölgyeim és Uraim, hogy ehhez a ragaszkodáshoz, enneka közönségnek a bizalmába senki sincs annyira érdemesítve, mint ennek a városnak volt és leendő képviselője. Amint ő is mondotta és amint én is tehetek tanúságot, hogy azzal a tehetséggel megáldva, amelly ő rendelkezik, azzal, ha ő választani akarna, a fényes pályák egész sokasága nyílna meg előtte és ő választja a küzdő, az áldozó, a szenvedő harcosnak martyr szerepét és áldozatkészségét. Ez t. Uraim ez megbecsülést érdemel és ennek mértéke túlhaladja ennek a városnak és kerületnek határait, megy szerteszét az egész országba és mi is harcostársai, képviselőtársai idejöttünk, hogy baráti kózszoritásunkkal fejezzük ki az ő érdemei iránt nagy elismerésünket. ‘-[A politikai helyzet. Amint ő mondotta, bennünket minden oldalról támadnak, hogy mi a politikai terrorizmus fegyvereit visz- sziilc be a küzdelembe, mi használunk erőszakot ? Hát akkor, amikor ott állott a nemzet többsége és követelte azoknak az intézményeknek megvalósítását, amelyekhez a nemzetnek joga van, hát akkor miért emelték fel tiltakozó szavukat, miért akadályozták meg a nemzet jogainak ér- nyesitését. Igen, most mondják,.hogy mi terrorizálunk ezen választási harcokban. Dehát milyen ezsközökkel? Hói van az én kezemben és Búza Barna kezében a terrorizmusnak egyetlen eszköze. Istenem, hol van kezemben a vezztegetések eszköze, hol van az erőszakosság eszköze ? Az én lelkem csak a meggyőződés igazságáért, a tiszta hitért küzd s velünk együtt tart az igaz magyar nép, hogy ezt a küzdelmet a nemzet javára vívja meg és harcolja keresztül (Lelkes éljenzés). Választói jog. Azt mondják, mi megrontjuk a nemzetet, olyan követeléseket állítunk fel, amelyek a nemzet romlására fonák lenni. Itt van az általános és egyenlő választói jog, amelyet mi követelünk, amelyikre nézve kellett volna, hogy fokról-fokra halad junk a jogoknak a kiterjesztésében. Hát azok, akik ezen a téren mulasztásokat követtek el, azok az államférfiak, akik nekünk most a legna gyobb szemrehányásokat teszik. Mégis, midőn követőijük ezt a választási jogot, most is velünk szemben állanak, velünk szembe folytatják a harcot azok, akik nemzetünk megrontására s nem megerősítésére törekszenek és mégis ők azok, akik velünk szembeállanak (Halljuk I Hall juk I) Gazdasági felszabadulás. Es midőn követeljük t. Uraim, követeljük az ország gazdasági fölszabadítását, ismét azt mondják, hogy csak a rombolás munkáját akarjuk végezni, mert ami más nemzeteket naggyá és hatalmassá tesz, az Magyarországot meg foja rontani, szegényé, lealázottá fogja tenni. Azok a nagy intézmények,amelyek a nemzeteket gazdaggá tették az önálló nemzeti bank, az önálló vámterület megalkotása, az Magyarországot fogj a romokba dönteni. Nahát t. Uraim, hát lehet politika, amelyiket a nemzettel szemben lehet szolgálni ? Mert ha még ártalmunkra szolgálna is a függetlenség, még azt sem volna szabad ellenségeink előtt hirderni. Kazyről. En t. Uraim olyan helyről jövök, ahol hasonló sorsban részesülnek a polgártársak, mint itt ez a derék város és ennek környéke. Ott is szintén Kazy Józsefet tisztelhetik ellenjelölt gyanánt. Es én meglepetéssel hallottam itt, hogy ő ugyanazokat az igé-’ reteket teszi itt ebben a kerületben mint amelyekkel az alföldi választókat is akarja az ő pártjára hódítani. De azt látom, hogy már nem elégedett meg sem Saujhelynek, sem Félegyházának a mandátumával, mert úgy az Alföldön való küzdelme, mint itt nem biztatja őt a siker legkisebb reménységével sem. Tartsanak ki! Hát én t. Pgtsaim, én nem veszem igénybe szives türelmüket, (Halljuk, Halljuk !) En csak azt mondom, hogy ebben a küzdelemben tovább hűséggel kitartunk a nemzet jogai mellett. Meg vagyok arról győződve, hogy ebben a harcban az ő fiatal eleven szellemi erejével, ragyogó fantáziájának minden bőségével ott fog velünk küzdeni az önök képviselőjelöltje Búza Barna is (Éljenzés és taps), aki hivatva van most már arra hogy ifjú erejével pótolja a ki- vénülő, a kidülő öregeket. Hogy odaálljon mellénk, hogy azt a zászlót a melyet mi talán már nem bírunk, fölemelje, hogy azt majd ők és az ő utána küzdők emeljék fel. Nekünk szükségünk van az ilyen kiválóságokra és egy ilyen választóközönség iránt hálára van kötelezve az egész ország, hogy hozzánk küldi a szellemi gazdagságnak egy ilyen kedves okos, gazdag példányát (Igaz ! Úgy van!) Hálára kötelezi le az egész országot ez a kerület midőn Búza Barnát a képviselőházba küldi (Hosz- szas éljenzés. Felkiáltások: Úgy less) Azért jöttem t. Uraim, hogy ezt fejezem ki Önöknek. Nem kell itt felvilágosítás, nem kell, mert itt az egész közönség fel van világosodva önmaga is, hiszen velünk együtt érez, gondolkozik. En csak azt akarom mondani, azt akarom tolmácsolni hogy mi a Búza Barna megválasztása ránk és az egész országra nézve és ebben a tolmácsolásban azt hiszem kifejeztem az önök bírálatát is. Mert van-e ember, aki méltóbb volna ennek a.városnak a bizalmára mint Búza Barna. Es mikor aztán a választás napja elérkezik, az egész ország lesni fogja azt az innen re pülő hirt, hogy győzött a függetlenség eszméje, győzött Búza Barna (Hosszantartó lelkes éljenzés. Felkiáltások : Éljen Holló Lajos! Éljen Búza Barna.) A függetlenségi körben. A gyűlésről az egész menet a függetlenségi kör elébe vonult. Itt Búza Barna az erkélyről beszédet intézett a közönséghez és csendes szétoszlásra hívta fel a közönséget. Elutazás. Este 9 órakor utazott el Holló Lajos Ujhelyből. Az állomásnál óriási nagyszámú közönség jelent meg, és hatalmasan tüntetett Holló mellett. A közönség lelkes tüntetése mellett robogott ki a vonat az állomásról. így végződött az a nagyszabású ünnep, amely előre vetette az árnyékát a függetlenségi eszme győzelmének. — május 25. Gróf Andrássy Gyula Nagymihályban. Jeleztük már lapunkban, hogy Nagy- mihályban Andrássy Gyula grófot jelölték pártonkivüii programmal. Andrássy f. hó 23-án, hétfőn tartotta programmbeszédót, melyen több országos nevű politikus vett részt és ott volt Dókus Gyula alispán és Meczner Gyula főispán is. And- rássynak nincs ellenjelöltje és igy egyhangú megválasztása biztosra vehető. Felhívás. Meczner Gyulának úgy halljuk az a terve, hogy választás előtt megszállatja csendőrökkel a falukat és nem bocsáttatja be az ellenzéki korteseket. Azért kérjük mindazon polgártársainkat, akik a falukra kimenni hajlandók, váltsanak a rendőr- kapitányságnál személyazonossági igazolványt, Ezért személyesen kell jelentkezni, 30 fillérért mindenki rögtön megkapja. — Aki ilyennel megy, azt nem tarthatja vissza a csendőr. — Dr. Bettelheim Jakab ügyvéd a „Sátoraljaújhelyi takarékpénztár“ ügyésze ügyvédi irodáját Sátoraljaújhelyben Kazinczy-utca 3. szám (Dubay-féle ház, függetlenségi köri épület) alá helyezte át. — Sinai Jakab kér. iparfelügyelő hivatalát Sátoraljaújhelyben Jókai- utca 41 sz. alá helyezte. A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA
