Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-04-20 / 32. szám
32. szám (2) Szerda, április 20. muszkák minden bizalma. Ma már Kazy a vivát és gazember terrorista aki nem hajlandó Kazyt elösmerni a világ legelső emberének és a legideálisabb képviselőjelöltnek. De nemcsak a jelölt személyében állapodtak meg ezen az értekezleten. Történt a főispáni kortestanyán egyéb fontos, megemlítésre méltó dolog is. Hódoló tisztelettel vették tudomásul a főispán bejelentését, h°gy gr. Tisza István május hó 8-án Ujhelybe érkezik a megyei muszkapárt megalakítására és mindjárt megbeszélték a fogadás részle teit is, melyet azonban egyelőre titokban tartanak. Aztán pedig tudomásul vették, hogy kiket nevezett ki a főispán ur a választást intéző bizottságba és kit nevezett ki elnökül. Az intéző bizottság tagjainak névsorát nem sikerült megszereznünk, de azt megtudtuk, hogy a bizottság elnöke Székely Elek lett. Már szinte látjuk, hogy hogyan mosolyognak o híradásunk felett olvasóink és mint rázzák kétkedőén fejüket. Pedig hát, amit fentebb pa pírra vetettünk, az szóról szóra igaz. Székely Elek lett a muszkapárt választást intéző bizottságának az elnöke Meczner Gyula főispán ajánlatára. Igaz, hogy Meczner Gyula még nem is olyan régen kiüldözte Székely Eleket a polgármesteri székből, sőt bíróság kezére is juttatta, ahol 10 napi fogházbüntetéssel győzték meg Székelyt Meczner Gyula soha meg nem szűnő határtalan barátságáról; igaz, hogy nem régen még becsületbe, tisztességbe vágó dolgokkal vádolta Meczner Székelyt; igaz, hogy még C3ak néhány hónap előtt is a legengesztelheietlenebb ellen sógként állót szemben egymással ez a két dugóhuzóeszü férfiú, — de hát a politikai küzdelmekben egymásra találnak a rokon lelkek, a kortes- mozgalmakban megértik egymást az egy célért küzdők és ilyenkor nem létezik gyülölsóg, melyet baráti érzéssé ne változtatnának a korteshadjárat szépen csendülő érvei. Es ezért nem csodálkozunk mi a történteken. Sőt a legtermészetesebbnek tartjuk a dolgok idefej lcídé- sét. A rokon lelkek megértették egymást és mihelyt felcsendültek a musz kapart igazát bizonyító első érvek, egymás nyakába borultak, hogy közös erővel vehessék ti részüket a választási harccal járó kellemetlenségekből, de főleg a kellemességekből. Csak az az egy vigasztaló, hogy nem soká fog tartani ez a nagy ba- rátkozás. Rövid időn belül — ami- kor^már nem élvezhetik az érvek gyönyörű cseudülését újra egymásnak esnek ádáz gyűlölettel és a mostani kedveskedő hízelgések helyett szalonképeseknek egyáltalán nem mondható becézgetésekkel fog ják újból elhalmozni egymást. Még egy üdvözlő táviratot küldtek Kazy Józsefnek az uj jelöltnek, mely ben annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a haza és a kerület üdvére elfogadja a móltóságos úr a jelöltséget és elhatározták, hogy szerdán délután egy sok tagú depu- tációt raenesztenek Pestre, akik személyesen fogják kérni az államtitkár urat a jelöltség elfogadására. Ennyi történt azon a nevezetes gyűlésen és most már majd megindulhat a kortézia ujult erővel mind-[ Fels o;m agya r o r s addig, — mig másik jelöltről nem kell majd gondoskodni. Mert ez sincs ám kizárva. Sőt valószínű. Megalakul a megyei muszkapárt. ütt lesz a geszti balkéz is. Mégis csak hatalmas befolyású ember a mi főispánunk. Ha nem is tudta keresztül erőszakolni, hogy Jakabffy Imre elvállalja az újhelyi jelöltséget, de megszerezte az újhelyieknek azt a kiváló nagy szerencsét, hogy személyesen állhat szemtől szembe gr. Tisza Istvánnal A nagy vándorapostol a haza megmentése körüli bokros teendői közben szakit magának anynyi időt, hogy meglátogassa a mi városunkat is. Rövid, már nem is egészen három hét múlva itt lesz gr. Tisza, hogy szerencsétlen, országromboló politikája mellett hangulatot keltsen és hirdesse köztünk a »részég illúziók* nemes eszméit. A megyei muszkapárt alakuló ülését választotta ki alkalmid a főispán arra, hogy hozzánk édesgesse a záptojások hősét. Es mi, akik legnagyobb ellenségünket látjuk ebben az emberben, mi, akiket a Tisza István politikai álláspontjától egy egész világ választ el, örömmel üdvözöljük őt körünkben. Kissé furcsán fog talán hang zani e kijelentésünk, de mégis igy van. Mi Tisza Istvánban egyik legnagyobb agitátorunkat látjuk. A fanatikusságában, mellyel útját akarja szegni minden nemzeti, önállósági és demokrati kus haladásnak, látjuk azt a hatalmas korteseszközt, amely a mi igazainkról fog meggyőzni azok közül is sokakat, akik ma még hisznek azokban az üres szólamokban, amelyekkel Tisza lehelenné akarja tenni, a mi elveink érvényre jutását. Meg vagyunk arról győződve, hogy — mint mindenütt az országban -- Tisza minálunk is ellenkező hatást fogja elérni beszédével, mint amit céloz. Es ezért nem is fogunk Tisza ellen semmilyen agitációt kifejteni. Nem fogjuk türelmetlenül fogadni az ő itteni szereplését. A legnagyobb nyugalommal fogjuk végig hallgatni Tiszának a középkorba illő ósdi politikai felfogását, türelemmel fogjuk hallgatni a lemondás politikájának hirdetését, szó nélkül fogjuk tűrni a nemzeti kíván Ságokért küzdők politikájának a kigúnyolását, sőt magunkba fojt juk az előtörni akaró indulatot majd akkor is, ha pártunkat fogja a szokott utszéli stílusban gya- lázni. Es tesszük mindezt azért, mert meggyőződésünk, hogy csak igy szolgálhatunk igazán elveinknek. Mert hallani kell a politikai erkölcstelenségeknek a dicsőítését, hallani kell a nemzet igazainak az ócsárlását, hogy meggyőződhessék az ember arról, milyen szereplésekre kaphatók manapság politikusok és milyen fegyverekkel képesek harcolni a császári akarat érvényesüléséért, szemben a nép igaz, jogos követeléseivel. Hozzánk tehát nyugodtan, mim ZAGI HÍRLAP den félelem nélkül teheti be a lábát a geszti balkéz, itt nem lesz szükség sem katonára, sem csendőrre, itt nyugodtan fogják végighallgatni az alkotmány le- tiprására irányuló törekvések dicsőítését, a nemzet igazaiért küz dők gyalázását. Itt nem fogja érni záptojás, itt nem érik kődarabok, de még abcug is csak nagy ritkán fog felhallani. Mi csak nevetni fogunk. Nevetni főjük azt a meddő erőlködést, a melyet jobb ügyhöz méltóan fog itt kifejteni május hó 8*án gr. Tisza stván. De ez a nevetés aztán gyilkoló lesz, amitől megremeg majd minden muszka, de elsősorban gr. Tisza István és most már újra hive: Meczner Gyula főispán. Készül a deputáció. Nagy küldöttség megy az újhelyi kerületből felkérni képviselőjelöltnek Kazy József államtitkárt. Kell a sok ember, még pedig mindenféle rétegből, hadd lássa Kazy, hogy őt az egész választóközönség akarja, mert máskép nem fogadná el az újhelyi jelöltséget. 1. A nép. Megindult tehát a hajdó vadászat küldöttsógi tagok után. Először a népből verbuváltak kiildöttségi tagokat. Négy napja járnak már szer teszét a falvakba a kortesek s fogadnak minden faluból két embert, hogy képviseljék a népet. Kapnak öt forint napidijat s útiköltséget Pestre és vissza. Természetesen akad minden faluban két ember, aki hajlandó a pártkassza költségén megnézni Budapestet és igy Kazy Józsefnek módjában lesz a nép fiainak őszinte és önzetlen bizalmában gyönyörködni. Szürnyegre és a körülte fekvő községekbe például Móré Dániel ment ki Kálmán Zsigával. Móré Kálmán Zsigát úgy mutatta be, hogy ez az ur dr. Kálmán Zsigmond újhelyi ügyvéd. Ez persze imponált a népnek. (Meg is tették a feljelentést hamis cim használata miatt.) Kistoronyén Gottdiener kocsmáros avval biztatja az embereket, hogy 50 koronát kapnak fejenkint az utért. II. A tisztviselők. Ez még mind tűrhető dolog. Hadd dobálják a pünzüket, ha van. Majd kinvuzzák azt az országon. De amit a tisztviselőkkel csinált a főispán ur, az már gyalázatos dolog. A hivatalfőnökeik utján akarta kényszeríteni őket, hogy menjenek fel a deputációba. Igaz, hogy a legtöbb hivatalfőnök nem vállalta ezt a csut kerítő szerepet. De akadt még egy párt aki gyenge volt s odaadta magát ehhez a hitványsághoz. Olyanok is, akikről nem is gondoltuk volna. Ezek magukhoz rendelték az alájuk rendelt tisztviselőket s tudatták velük, hogy a főispán ur nagy súlyt helyez arra, hogy a küldöttségben tisztviselők is részt vegyenek s aki felmegy, annak, természetesen az összes költségeit megtérítik. Még ilyen erőszakolás mellett se sokan vállalkoztak. Utóvégre van bennük önérzet s az visszatartja az ilyen szereptől őket. A főispánon nem csodálkozunk. Ha ő képes volt Székely Eleket venni magához választásvezetőnek, akkor már nincs az az erkölcstelenség, amire képes ne legyen. De csodáljuk az illető hivatalfőnököket. Hiszen azt csak érzik, hogy alárendeltjeiknek ilyen erőszakolása tisztességes emberhez nem méltó becstelen dolog. De ha ez nem is tartja vissza őket, akkor is hát nem gondolunk arra, hogy ez a kormány nem maradhat hatalmon. Kell jönni egy tisztességes emberekből álló kormánynak. Es akármilyen párti kormány jön, ha tisztességes lesz, a felsőbbségi hatalommal való ezt a piszkos visszaélést feltétlenül meg fogja büntetni. Nem jut eszükbe Várady Sándornak, Maró Gergelynek, meg a többi tisztviselőknek a példája, a kik az első darabont kormány alatt önmagukról megfeledkezve, ilyen visszaéléseket követtek el a kormány érdekében s aztán keservesen megszenvedtek érte. Ha nem csinálnak semmit, ha teljesen passzivok maradnak, semmi bántódás uem érheti őket. Miért vállalják hát ezt a aljas kerítő szerepet? Az illető hivatalfőnökök nevei fel vannak nálunk jegyezve. Az adatokat gyűjtjük. Emlékezzelek rá, hogy bűnük nem marad büntetés nélkül. A meggyőződés. Állandóan azzal „gyanúsítják" a muszkákat, hogy embereik nem meggyőződésből csatlakoznak hozzájuk. Ennek a „gyanúsításnak" akarnak egyszer ós mindenkorra véget vetni és ezért ma este elutazás előtt vacsorát rendeznek a küldöttség részére a Kovacsicsnó éttermében és ott fogják beléjük tölteni a meggyőződést. A vacsora fel 7 órakor kezdődik, melyre az ipartestületi szolga kocsin járva hívta össze a megbizhatóbb iparosokat. A vacsorától testületileg vonulnak az állomásra és beleülnek a megrendelt két Pull- mann-kocsiba, hogy másnap reggel Pesten követhessék meggyőződésüket. — Szerencsés utat. fiz ipartestületi botrányok. — A főispán még mindig betekint. — Ebben az országos hírűvé vált botrányos ügyben újabb eseményeket nem jelenthetünk. A főispán ur folytatja elkezkedett törvénytiprá- sait, továbbra is akadályozza a törvény érvényesülését. Móré Dániel pedig törvény ós tisztesség ellenére még mindig ott ül az elnöki székben, bár minden joga megszűnt ehhez. Hiába. Egyelőre csak várjunk. Most tatárjárás van Magyarországon. Vagyis bocsánatot kérünk a tatároktól. I'yen erőszakosságokat, ilyen erkölcstelenségeket azok se követtek el Nincs törvény, nincs szabály, i.incs igazság és nincs tisztesség többé. De csak várjunk nyugodtan, raél- tóságosan. Nem tart már sokáig ez a tatárjárás. Lösz még törvényes rend ebben az országban s akkor meg lesz torolva ez a mostani sok törvénytiprás. Azért is tartson ki az iparosság. Azért is legyen szilárd. A képviselőválasztást nem halaszthatja el a főispán úr. Annyi hatalma még neki sincs. Hát majd azon mutassuk meg neki, hogy van tisztesség az újhelyi polgárságban. Es ha Móré eladta magát a főispánnak 25000 koronáért ós ha azért a főispán úr erőszakkal a törvény ellenére ott tartja Mórét az elnöki székben, hát avval még
