Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-06 / 28. szám

Tizenharmadik évfolyam. 28. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szerda, április 6. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FOMUNKATARS: L>r. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a Iegjutányosabb árban közlünk €i nem mondoir beszédem. A Khuen Héderváry Károly gróf és kormánya bemutatkozásá­hoz erős szándékom volt szólni; de egyik elvtársurk kértére, hogy ne hátráltassam a szavazást — leültem. Nem tagadom, nagyon bánom, hogy hallgattam. Beszé­dem — szokásom szerint — meg­lehetősen rövid lett volna Nem is szándékom azt hiúságból e la­pok hasábjain megörökíteni, nem is akarom ismételni a mit elvtár­saim úgy is elmondottak, t. i. melyik indítványhoz járulunk és miért; szólni kívántam a most leloszlatott képviselőház utolsó ülésén történt botrányról, de mi­vel azt e gyűlésen ellenfeleink nem hozták fel, erről sem tartom szükségesnek most kimerítően nyilatkozni. De kívántam beszédemben pár­huzamot vonni Khuen gróf mostani miniszterelnök és egy másik kül­dötte közt a bécsi hatalomnak, a melyet itt közölnöm talán még sem lesz nagyon érdektelen. Be­szédem e része körülbelül így hangzott volna : »Meggondolta-é Khuen Héder- váry Károly gróf — most minisz­terelnök, mi az ő küldetése, meg­bízatása és vállalkozása ? — nem csak megakadályozni nemzetünk vágyainak, jogos követeléseinek teljesültét, de azt teljesen el­nyomni, hogy parlamentének se legyen egyéb feladata, mint be szállítani — parancs szóra — az újoncokat, megszavazni a száz meg ezer milliókat oly célokra, a melyekből semmi haszna, amelyek nemzetünket nem érdeklik; de a nemzet viszont semmi óhajtásá­val, szükségletével, jogos köve­telésével előállani se merjen, te­hát, hogy a nemzetet egyszerűen letörje. E küldetése és e vállal­kozása tehát egy hajszálnyira sem különbözik attól, a mellyel Lám bergtábornok jött 1848. szept. hó­ban. Azt pedig Khuen gról bizo­nyosan nagyon jól tudja mitörtént Lamberggel Pest és Buda közt a hajóhídon s ha ezt meggon­dolja, úgy nagyon örülhet s ő csak az ilyen csekély sérüléssel tudta le a dolgát*. * E mellett azonban természetes, hogy magát a ténye — tettleges- séget a parlamentben — határo­zottan elitélem és én oly volt képviselőre a ki magát a képvi selőházban tettlegességre ragadta — mint jelöltre, még ha pártom- beli is, szavazatomat nem adnám. Szándékozom továbbá azt is mondani, hogy engem a »bizal­matlanság* szó ez esetben ki nem elégít, azt határozottan ke­veslem Mert bizalomról, vagy bizalmatlanságról akkor lehet szó, ha egy olyan uj kormányelnök mutatkozik be, a ki még (hogy tiivialis kifejezéssel éljek), ki nem mutatta a foga fehérét; de Khuen Héderváry val szemben, aki szán­dékait már — a hogy úgy — kifejtette, sőt már két nagy al­kotmánysértést tényleg is elköve­tett, többé nem bizalom vagy bizalmatlanságról beszélhetünk, de arról, hogy vagy támogatjuk, vagy a legelkeseredetebb ellen­szegülés álláspontjára helyezke­dünk. Épen ezéit különösnek, hogy ne mondjam, nevetségesnek ta­láltam az ellenfél szónokaitól azt mondani, hogy bizalmatlanságot szavazni neki még idő előtti, sőt inkább már időn túli volt! Nem csak nagyon sajnálom, de nagyon szégyelem, hogy várme­gyém igy megtagadta, igy meg­cáfolta önmagát! Hogy a mely vármegye öt év előtt az alkot­mányvédelemben, a hazafias ön feláldozásban oly fényes, oly ra­gyogó példát mutatott, a mely a szomszéd Abauj-Tornával együtt valóságos vezér-vármegyeként tűn döklött, most, ne lépjük át vár­megyénk határát, huzzuk meg megunkat mint a csiga saját há­zában, vagy tagadjuk meg szülő vármegyénket, nehogy leköpjenek. De nem is jöhetett létre ez a nagy változás önkényt, természe­tes utón; ezt csak pokoli ármány cselszövés, erőszakoskodás eszkö­zölhette. De ne örüljenek rajta a kik tették .• örömük — remény­iem — rövid lesz. Magok is érzik, akik minket leszavaztak és úgy látszik kissé szégyenük is a dolgot, mert men­tegetőzve mondják, hogy az egy­szerű tudomásul vétel nem biza­lomszavazás. Nem volna az, ha — mint már lentebb érintém — csak most mutatkoznék be egy egészen ösmeretlen uj kormány, vagy ha nem lett volna megtéve az ellenkező indítvány; de igy — ha az ellenkezőt leszavazzák — bizony mindenki bizalomsza­vazásnak érti és főleg maga az a kormány, a mely épen a »hi­res Zemplén* szavazatával majd fennen dicsekszik. Caeterum Carthaginem delen- dam esse censeo — a bank kö­zösséget el kell törülni. Matolai Etele. — ápr. 6. A főispán lemond. A Zemplén ke­sereg, hogy „Búza Barna tábora“ többek közt azt a gonosz rágalmat is terjeszti, hogy a főispán lemond. Nem emlékszünk, hogy valaha ezt hirdettük volna, sőt bizony isten- nem hirdettük. De ha mégis mo nd tűk volna valaha, hogy a főispán lemond, ezt ezennel ünnepélyesen visz- ssavonjuk. Elismerjük, hogy ez csak ugyan gonosz rágalom. Nem, a főispán ur nem mond le. Ahogy mi őt ismerjük, nem is fog lemmdani soka. Jöhet kormány vál­tozás, jöhet akármiféle uj kormány, darabont vagy függetlenségi, jöhet az özönvíz, — egy bizonyos, hogy a főispán ur nem fog lemo?ida?ii. Sze­retne ő olyan kormányt látni, amit ne szolgálna I Tehát a Zemplénnek teljes igaza van. A főispán ur nem mond le. Ellenben teljesen bizonyos, hogy a Khuen kormány a választások után megbukik. Es még bizonyosabb, hogy vele együtt, — akárhogy nem mond is le — távozni fog a főispán pán ur is, mert akármilyen kormány következik, őt nem fogja megtar­tani. Nem hiszi a Zemplén? Fogadjunk ! fi bizalmi szavazat. Sokáig fogja szégyelni Zemplén- várraegye a márc. 31 iki bizalmi sza­vazatot. Mert valósággal az volt, ha nem is volt benne kifejezett bi- zrlora. Hiszen utóvégre egy várme­gyének szint kell va'lania. Vagy bí­zik a kormányban, vagy nem. Ker­telni nem lehet. Es ha elveti a bi zaimatlansági indítványt, az már azt jelenti, hogy bizalommal van. Vagy hát nevezzük „türelmi“ sza­vazatnak. Hogy a vármegye vára­kozó álláspontra helyezkedett s ad­dig tűri ezt a kormányt. Nem nyi­latkozik a felől, hogy bizik-é benne, vagy nem. No hát ez csúnyább még a bi zalmi szavazatnál is. Férfiasán meg­mondani akár ezt, akár azt az állás­pontot, ez rendes dolog. De bujkálni, nem vallani szint, megkerülni a kér dóst, ez semmikép se méltó Zem- plénvármegyéhez. Erezni fogják ezt nemsokára azok is, akik jóhiszemüleg, téves felfogás­ból, vagy tán erőszakolva is a tu­domásul vétel mellett szavaztak. Es megérjük még, hogy azt a határo­zatot el fogja távolítani jegyzőköny­véből a vármegye. Hogy tisztán lássa mindenki, hogy milyen elemekből verődött össze a a türelmi szavazat többsége, itt kö­zöljük a szavazók jegyzékét. Nézze meg jól mindenki s mondja meg, hogy melyik csoporthoz kívánna in­kább tartozni. Az alispán indítványa mellett sza­vaztak : Dr Ambrózy Ágoston, Andrássy János, ifj. Bálint Dezső, dr. Búza Barna, dr. Farkas Róbert, Fejes Ist­ván, Fuchs Jenő, Füzesséry Tamás, dr. Füzesséry Zoltán, Gecsey Péter, Gortvay Aladár, Halász József, Isépy István, Jelenek Adám, Képes Gyula, Kincsessy Péter, Klimó Sándor, Kristóf Károly, Lenoczky Miklós, Loyda József, Meczner Andr^Sj Meczner Béla, id. Miklós Béla, Petsár Gyula, Péchy Adám, Pilissy Lász)<5( Potoczky Kálmán, Reviczky Imre, báró Sennyey Miklós, Strömpl Qá- bor, Szeraere Géza, dr. Székely Al­bert, Szép Gedeon, Thuránszky Ti­hamér, báró Vécsey Alfonz, Wid(jer Gyula, Zajka István, Zinner Henriig Antalóczy Kórnál, dr. Asztalos Kál­mán, id. Bajusz József, Bárczy Gusz­táv, Báthy Gedeon, BenyoVszky Barna, Bernáth Béla, Bolgáry An­dor, dr. Barathy Béla, Constantin Géza, Czigányi Géza, Dénes Imre, Dókus Gyula, Eiszeit Ferencz, Frim- mer József, Füzesséry Ödön, Fü­zesséry Pál, Haraszthy Vincze, Heffer Konrád, Hericz Sándor, Horváth Gyula, Hubay Kálmán, Hurka Fe­rencz, Iilésházy Endre, Kállay Erná­iméi, Kemechey József, Kerekes Szilárd, Keresztury József, dr. Kiss Sándor, Kolozsváry Ödön, Korchma Menyhért, dr. Kovács Gábor, Körös- kényi István, Kulin Ödön, Kvassin- ger József, Lantos János, Lebovics Mór, Major Sándor, Mankovics Já­nos, Matolay Etele, Matuscsák János, Mauks Árpád, Miskolczy Endre, Mit- rovioh István, Nagy Barna, Nagy János, Pornárfy Gyula, Rozsos Kál­mán, Sebeő Gyula, Simcsik Nándor, Szekeressy János, Szilágyi József, Szoboszlay Lajos, Szoták István, Thuránszky László, Várady Lipót, Zsadányi Zsigmond, Bernáth Ala­dár, Isépy Zoltán, Görgey Géza, dr. Mizsák József, dr. Szirraay István, Somogyi Bertalan, dr. Tátray Dezső, Boronkay László, Bernáth Béla. Herceg Windischgraetz Lajos in­dítványa mellett szavaztak : Dr. Adriányi Béla, Alexander Manó, Beck Vilmos, Benkő János, Blum Márkusz, Bíuraenfeld Emánuel, Bor. say Miklós, Csajka Endre, Czibur Bertalan, Derfinyák Béla, Dessewffy Tamás, Deutsch Adolf, Dókus Ernő, Bhlerth Gyula, Dr. Erőss János, Feldmesszer Pinkász, Dr. Ferenczy Elek, Dr. Friedmann Adolf, Ifj. dr. Fuchs Emil, Gáy János, Dr. Glück Samu, Grosz Adolf, Dr. Grosz Dezső. Grosz Jenő, Gruska Lajos, Grünbaum Simon, Grünberger Abrahám. Gutt- man Mór, Haas gAdolf, Haas Fülöp, Haas Zsigmond. Báró Harkányi Já* nos, Hiszem Kálmán, Hönsch Dezső, Juhász Jenő, Kádár Gyula, Dr. Kell­ner Soma, Keresztesi Lajos, Dr. Kesseő Géza, Kérészy Gyula, Klein Ignácz, Klein Vilmos, Kocán Miklós, Dr. Kondor Miksa, Dr. Kovaliczky Elek, Krausz Lipót, Kristóf Lajos, Kroó Gyula, Kun Frigyes, Dr. Lich­tenstein Jenő, Báró Maillott Nándor, Mandel Lipót, Dr. Molnár Béla, Id. Molnár Viktor, Ifj. dr. Molnár Vik­tor, Z. Moskovitz Geyza, Dr. Nyo- márkay Ödön, Oeszterreicher Lázár, Oláh Béla, Osváth Ferenc, Paulieki Ferencz, Princz Sámuel, Propper Fülöp. Reichard Lajos, Dr. Reichard Sa amon, Réz Gyula, Rose József, Dr. Rosenthal Sándor, Roth József, Schneider Károly, Schwarcz Mór, Schveiger Ignácz, Spillenberg József, Szabados Mihály, Dr. Szabó Sándor, Dr. Szepessi Arnold, Szinnyey Ger- zson, Szőllősi Arthur, Teitelbaum Lipót, Terényi Henrik, Weinberger Arthur, Weinberger Sándor, Hg. Windischgrätz Lajos, Gr. Wolken- stein Osvald, Zalai Andor, :7dmmer­Lapunk 4- oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom