Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-04-06 / 28. szám

28. szám (2)

FELSOM AGYARORSZÁGI HÍRLAP

Szerda, április 4.

mann Lajos, Zombory Gedő, Dr. Aczól Elemér, Barnai Andor, Bálint, Benedek Dénes, Beregszászv István, Dr. Bessenyey Zénó, Dr. Blasberger Ignác, Cifrák Valér, Danes János, Daubner Sándor, Dr. Dick Sándor, Diószeghy Pál. Dr. Engel Jakab, Fejér Elemér, Ferenczy Sándor Br. Fischer Gusztáv, Br. Fischer Lajos, Führer Miksa, Gecsey Lajos, Goocs József, Görgey Gyula, Groszman Adolf, Haidinger István, Haidinger Ottó, Hankó Gyula, Harmata Andor, Hodossy Béla, Dr. Horváth Béla, Hutka József, Hvozdovics Péter, Ih- natkó Emil, Jászay Zoltán, Károlyi István, Kelemen Kálmán, Keresztessy Lajos, Kolonai István, Kolozsy Fe renc, Körösy János, Krausz János, Lászlófi László, Lahoczky Endre, Lengyel Manó, Majernyik János, Malcher László, Malonyay Ferenc, Dr. Marton Sándor, Márkus János, Dr. Meczner Béla, Mertens Kelemen, Mészáros László, Mihalovics Jenő, Mihályi János, Mogyoróssy János, Dr. Molnár Hugó, Molnár János, Dr. Molnár János, Nagy Adolf, Neuman Albert, Dr. Novák István, Oszvald Győző, Payer Ferenc, Peiszerle József, Petrasovics János, Polyánszky Gyula, Radóczky József, Dr. Róth Mihály, Schmidt Lajos, Dr. Simono- vies Ignácz, Spitzer Jónás, Szabó Zsigmond, Székely Elek, Szladek Károly,Sztruhala János,Tahy György, Téglás Balázs, Valkovszky Béla, Valter József, Valther László, Vogler Zénó, Dr. Widder Márk, Witt József, Zalánfy Sándor, Zinner Arnold, Zsembery János, Zsemlicska Károly, ifj. Bajusz József, Dr. Bajusz Zoltán, Dongó Gy. Géza, Spisovszky lmre,Haraszthy Miklós, Bajusz Andor. *

Érdekesnek tartjuk összeállítani, hogy az alkotmányvédő százas bi zottság tagjai hogyan viselkedtek.

A százas bizottság 1905-iki tagjai közül ma már nem bizottsági tag 20. A megmaradt 80 közül az alispán indítványára szavaztak :

Id. Bajusz József, Farkas Róbert, Fejes István, Gecsey Péter, Kin csesy Péter, Meczner Béla, lsépy István, Miklós Béla, Nagy Barna, Péchy Adám, br. Sennyey Miklós, Szemere Géza, Thuránszky Tihamér, Widder Gyula, Zinner Henrik, Ber- náth Béla, Búza Barna, Constantin Géza, Hericz Sándor, Kovács Gábor, Matolai Etele, Mauks Árpád, Székely Albert, Fuchs Jenő, 24-en.

A főispáni indítványra szavaztak;

Czibur Bertalan, Derfinyák Béla, br. Fischer Gusztáv, Gruska Lajos, Haas Fülöp, Hiszem Kálmán, Juhász Jenő, Kellner Soma, Kovaliczky Elek, Malonyay Ferenc, Moskovics Géza, Reichard Salamon, Spillenberg József, Szőllősi Arthur, Engl Jakab, Lehoczky Endre, Szabó Zsigmond, Walther László, Ehlerth Gyula, 19 en.

Tehát 80 közül 37 nem szavazott, 2j az alispánnal, 19 a főispánnal szavazott.

Jól esik látni, hogy legalább az alkotmányvédő bizottságból azoknak, akik leszavaztak, többsége hü maradt az alkotmány védelemhez és csak 19-en felejtkeztek el arról, hogy most öt éve milyen határozatokat hoztak a többség ellenére kinevezett kormányról, az exlexben való ház- elnapolásokról s egyéb törvénytelenségekről.

— ápr. 6.

A t. közönséghez. A Zemplén újabban megtisztelt azzal, hogy a vezércikktől az apróhirdetésig mindenütt velem foglalkozik, még pedig válogatott gorombaságok és még váloga tottabb valótlanságok kíséretében.

Meggondoltam a dolgot s ezennel kijelentem hogy nem fogok válaszolni a Zemplén semmilyen támadására. Talán mégis ismernek engem Ujhelyben ß ha egyébnek nem, legalább tisztességes embernek tartanak. Nem vagyok elbizakodott, de tisztesség dolgában is, egyébként is annyira mégis tartom magam, hogy ilyen támadásokkal szemben ne órezzem szükségét a védekezésnek.

Kérem a jóizlésü embereket, olvassák el a Zemplén cikkeit. Lássák meg, hogy milyen modorban, milyen eszközökkel indui itt a küzdelem. Öt évi képviselőségem alatt talán a legnagyobb ellenségeimnél is elértem annyit, hogy elismerték önzetlenségemet és jóakaratomat. S tán még ők is be fogják vallani, hogy ilyen hangot, ilyen modort még sem érdemiek.

Csak egy tényállítást nem hagyhatok megjegyzés nélkül.

Az írja a Zemplén, hogy ón állapodtam meg abban Farkas Andorral januárban, hogy a miniszteri határozatot ne hajtsák végre s ne tartsák meg az abban elrendelt választást.

Hogy megállapodtam, az igaz. De nem januárban, hanem márczius 14. én. Előbb semmit se tudtam arról, hogy lejött az a határozat. Március 14-én közölte ezt velem Farkas Andor s kérdezte, hogy miután már úgyis ki van tűzve március 20 ára a rendes tiszt- újítás, kitüze-é a miniszter által elrendelt választást. Azt feleltem, hogy ez igy már fölösleges.

Ha álmodtam volna, hogy Gáthyék képesek a rendes tiszt újítást a tör vény és alapszabály nyílt megsértésével elhalasztani' követeltem volna a miniszteri rendelet végrehajtását. De én Móré Dánielt tisztességes embernek ismertem s akkor még ilyet nem tételeztem fel róla.

Búza Barna.

fiz ipartestületi botrányok.

A városi tanács végre, hosszú tárgyalások után kimondotta, hogy a jogerős miniszteri határozatot végre kell hajtani. Nagy kínlódás, hosszú erőfeszítés után valahára tehát idáig eljutottunk.

Jellemző) hogy már annak is örülni kell, ha kimondják, hogy végre kell hajtani egy jogerős határozatot.

Azt is kimondta a tanács, — aminél természetesebb dolog nincs a világon — a határozatot végre kell hajtani s a választást meg kell tartani további felebbezésre való tekintet nélkül. Furcsa is lenne, ha akkor, mikor egyszerűen annyit tesz a tanács, hogy elrendeli a jogerős határozat végrehajtását, azt megint alispánhoz, miniszterhez felebbezni lehetne. Akkor soha nem lehetne végrehajtani egyetlen határozatot sem.

De hát Meczner Gyula uralma alatt bolond az aki a törvény erejében vagy pláne jogerős határozatokban bízik. Gáthyt is hivatalvesztésre ítélték s most is ott ül a hivatalában és nem is lesz semmi baja, mig Meczner Gyula főispán lesz. Nem engedi ő a korteseit ?

Mit csinál hát a főispán ur? Vasárnap fogadja az iparosok küldöttségét. Volt ott vagy 10 ipa ros, meg vagy 20 pincér és ilyen más egyén. Gáthy ment velük Klein Izidor és Móré szegyeitek velük együtt menni az utcán, hát külön surrantak be a megyeházára.

Mit mondott a főispán ur a jeles »küldöttségnek«, nem tudjuk. De tény, hogy már vasár nap délután felrendelte magához az iratokat. Tegnap délután pedig Pestre szaladt, valószínűleg megint a miniszterrel akarja a gyűlést betiltani. Ma minden megtörténhetik Magyarországon, nincs már törvény nincs ereje a határozatnak, nincs egyéb, csak a korteshatalom erőszaka.

Azt mondják, hogy mig az iratok a főispánnál vannak Farkas Andor nem tűzheti ki a válasz tást. Szép, hát ha két esztendeig magánál tartja a főispán ur, ha felhasználja azokat a papírokat isten tudja mire, akkor sose lehet végrehajtói egy jogerős határozatot? Akkor sose érvényesülhet a törvény?

Igenis, ki lehet tűzni sőt ki kell tűzni a választást, akármit csinál a főispán az iratokkal! Megköveteli ezt a hatóság tekintélye, tisztessége, a polgárság- nyugalma.

Vigyázzanak! Ha engedik tisztességesen, törvényesen megtartani a választást, egy hét múlva teljes nyugalom lesz. Ha erőszakkal, törvényen, tisztességesen keresztülgázolva elhalasztják, az ilyen gazságokkal vérig sértett, végletekig elkeserített polgárság felháborodása isten tudja, mire fog vezetni. Akármi történik, azok lesznek felelősek, akik gonosz módon megakadályozzák, hogy a polgárság törvényes jogát gyakorolhassa.

Móré Dánielnek az elnöki meg bizatása inárc. 31-én lejárt. Választását a miniszter meg is semmisítette. A polgárság nagy többsége már nem akarja őt. Hát van szeme mégis megmaradni ott, ahol már törvény szerint már nincs helye s ahol már ő a többségnek nem kell 1 Nem szé- gyelli magát? Méltó ez egy tisztességes polgárhoz ?

A politikai harctérről.

— Apró feljegyzések. —

A politika hullámverései valósággal felkorbácsolták a kedélyeket. Az egész ország lázban van és a politika a legdivatosabb sportok egyi kévé vált. Mindenütt, amerre jár az ember, politikáról beszélnek. Kávé házakban, klubokban, sőt magántársaságban a politika forog szőnyegen. Nem csuda hát, ha már a vármegye székházába is befészkelte magát ez a ragadós betegség. A legutóbbi vár megyei közgyűlésnek például legfontosabb tárgyait a politikai ügyek képezték. A politika tette érdekessé ezt a gyűlést. Folyt is vehemens erővel a politizálás és bizony elég kemény szavakkal igyekeztek a különböző pártállást! hivatásos és alkalmi politikusok „meggyőzni“ egymást. Valósággal izzóvá tette a politika a hangulatot és ebben a tüzes, heves vitatkozásban sokszor történtek szomorúan nevetséges elszólások is. liyen volt például Gortvay Aladár főszolgabírónak az a harsány hangon tett megjegyzése is, hogy nálunk szokásjog nem létezik.

Ne méltóztassanak nevetni t. olvasóink, ez a kijelentés tényleg megtörtént, még pedig a lehető legkomolyabb formában. Egy jogvógzelt ember, aki egy egész járás közigazgatásának a feje, mondta J ezt az abszurdumot, amiért akármelyik első éves jogászt elbuktatnának. Sőt tévednek azok is, akik azt hiszik, hogy ezt a kijelentést csak tiltakozás követte. Dehogy. Voltak többen, — még hozzá jogászemberek — akik erősen helyeseltek ennek a legújabb jogi felfogásnak. Es — fájdalommal bár — be kell ösmernünk, hogy Gortvay urnák és helyeslő társainak volt valami igazuk is, mert tényleg nincs szokásjog, de még törvény sincs immár nálunk — Zemplénben.

*

Ugyanosak a megyegy ülésből ki folyólag vált aktuálissá az alább kis politikai esemény is. Mikor meg tudták a főispáni oldalon, hogy a vármegyei közgyűlésen a kormány bemutatkozó leiratával kapcsolatosan bizalmatlansági indítványt fognak előterjeszteni, óriási korteskedésbe kezdtek. Minden lehető eszközt megmozgattak csakhogy ne lehessen keresztül vinni a bizalmatlansági indítványt. Dolgoztak a főispán vejei is. így Gortvay főszolgabíró ur nem volt lusta hogy önkezével irt levelekben hívja fel a bizottsági tagok figyelmét a bizalmatlansági indítványra. Ezekben a levelekben a főszolgabíró úr bejelenti, hogy tudomása szerint bizalmatlansági indítványt fognak előterjeszteni a vármegyei gyűlésen a kormány és apósa ellen, egyben kéri a „mélyen tisztelt“ bizottsági tag urakat, hogy okvetlenül jöjjenek be a gyűlésre és szavazzanak le a bizalmatlansági indítvány ellen.

Eddig még csak meg volnánk valahogy. Csakhogy ugyanez a főszolgabíró ur a megyegy ülésen az alispán indítványa mellett szavazott. — Es ezen nincs semmi csodálkozni való sem, mert nálunk az ilyesmi a legtermészetesebb valami. Nálunk már ilyenek a politikai erkölcsök.

*

A politikai harcban természetesen a sajtó viszi a vezető szerepet. Lap utján igyekszik minden párt a maga igazairól meggyőzni a választókat, így van ez másutt is szerte az országban, mindenütt a sajtó vezet a politikai harcokban és igyekszik a politikai eseményeket a maga elveinek megfelelő magyarázással, színezéssel saját céljaira kihasználni. Nálunk azonban nemcsak a megtörtént dolgok helyes, vagy helytelen magyarázásával igyekszik egyik másik lap a hangulatot kedvezőleg formálni a maga számára, hanem akad olyan is, amely meg nem történt, valótlan dolgok állításával igyekszik a maga politikája számára hangulatot kelteni. A „Zemplén“ c. „vén tudós“, a mindenkori hatalom szolgálatában álló nyomtatvány legutóbbi számában például arról ad hirt, hogy Justh Gyulát múlt hó 31-én, amikor Ungvárra utazott, az újhelyi állomáson borzasztóan meg- abcugolták. —- Ezzel szemben az igazság az, hogy az állomáson je- lenvoltak — amikor megpillantották éljenzéssel üdvözölték Justh Gyulát. A „Zemplén“ tehát— enyhén szólva — légből kapott valótlanságokkal ültette fel olvasóit. De azért ezen sem szabad csodálkozni. Odaát a túloldalon mindig is ilyen volt a harcmodor.

*

De ejtsünk egynéhány szót a másik aktuálisról is, amely szintén erős hullámzásba hozta egyesek kedélyét. Az ipartestületi választásokról van szó. Osmerik olvasóink ennek a harcnak minden egyes részletét ami eddig történt. A legutóbbi eseményei ennek a nagy port vert ügynek, hogy a tanács elutasította Gáthyék felebbezésót, kimondva azt, hogy a választás felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtandó. Gáthy urék pedig összeállítottak egy „küldöttséget“ és Klein Izidor vezérszónok ur vezetése alatt f. hó 3-án tisztelegtek a főispánnál, ahol kérték a választás elhalasztását, Es a főispán ur megígérte, hogy ha lehet segít a bajon, de előbb tanulmányoznia kell az ügyet. — Az akták már 4 én — amikor ünnep volt és igy nem volt hivatalos óra sem —felváudoroltak a főispán úrhoz..Es azóta szakadatlanul tanulmányozza a főispán úr, hogy a törvényt és igazságot hogyan lehetne újból — kijátszani.

*

Tévednek akik azt hiszik, hogy egy főispán nem dolgozik. Például a mi főispánunk sokkal többet munkálkodik, mint akármelyik más földi halandó, Küldöttségeket fogad, irá-