Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-11 / 64. szám

Tizenkettedik évfolyam. 64. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, augusztus 11. FIIMilUtl HU POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat viasza nein adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLA1 ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Ur. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre S korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Egy nyári hangulattal telt, unal­masan hosszú gyűlésre voltunk elkészülve, amikor a közigazga­tási bizottság legutóbbi havi ülé­sére mentünk és kaptunk e helyett egy izgalmakkal telt gyűlést, a melynek bevezető akkordjai is nem mindennaposak voltak. A sárospatak-tiszakarádi tvhatósági ut ügye adta meg a gyűlésnek az izgalmas hangulatot, mely a gyűlés megnyitásától kezdve vé­gigvonult az egész gyűlésen. Az izgalmak éle Hönsch De­zső műszaki főtanácsos ellen irá­nyult, ő volt az a fix pont, aki ellen — igazságosan-e, vagy nem, azt nem tudjuk — az ösz- szes elhangzott támadások szól­tak és aki néma odaadással tűrte a kegyelmes és méltóságos urak nem épen válogatott kifejezések­kel fűszerezett kifakadásait, egy­részt, mert a főispán a gyűlés végéig nem engedte szóhoz jutni, másrészt, mert — mikor már szóhoz juthatott is — a kiállott izgalmak úgyszólván a szavát vették. Nem tudjuk kinek volt igaza ebben a kínos afférben, egyet azonban konstatálhatunk, hogy Mailáth József grófnak a gyűlés előtti támadása — még ha igaza volt is a gróf urnák — nem volt méltó egyrészt olyan nagynevű és európai műveltségű emberhez, mint a milyen Mailáth, de másrészt sértette annak a helynek a méltóságát is, ahol ez a kínos incidens történt, mert ha vádolhatni vélte is az allamépi- tészeti hivatal főnökét mulasztás­sal, vagy némi hanyagsággal, bi­zonyára túlment a határon, midőn őt ismételve is rosszakarattal gyanúsította. Egyéb mondanivalónk egyelőre nincs ebben a kínos ügyben, minthogy kellő részletességgel el mondjuk az alábbiakban úgy a gyűlés előtt, mint a gyűlésben történteket minden kommentár nélkül; a közönségre bízva an­nak megítélését, hogy ki követte el ez ügyben a hibát. Gyűlés előtt. 9 óra után nehány perccel, mikor még csak Matolai Etele, Szirmay István dr., Isépy Zoltán, Thuránszky László, Hönsch Dezső és Eiszenman Oszkár bizottsági tagok voltak a teremben, hirtelen, nagy sebbel megjelent ott Mailáth József gróf és minden köszönés nélkül e sza vakkal lépett Hönsch Dezső műszaki főtanácsos elé : — Hát kérem mi lesz a karádi úttal? Hallatlanul botrányos dolgok, a mit maguk elkövetnek. Ezt én tovább nem fogom tűrni. Az utak teljesen járhatatlanok, ahány szekér arra megy mind eltörik és maguk csupa rosszakaratból állandósítják ezeket az állapotokat. Vegye tudo­másul, hogy a minisztériumban vizs­gálatot kértem az államépitészeti hivatal ellen és majd megtanittatoru magukat : Hönsch Dezső szótlanul hallgatta e kifakadásokat, majd az izgalomtól szinte hebegve a következőket vá­laszolta. — Kegyelmes uram téved. Mi nem kezeljük ezt az útépítést rossz- okarattal, sőt ellenkezőleg, de a folytonos esőzések annyira meglazí­tották a különben sem jó talajt, hogy ha most befedjük az első ko­csival besülyesztjük a köveket, sőt besülyedünk mi is a kocsival a földbe. — Hát sülyedjenek is el, akár az egész államépitészeti hivatal, — vá­laszolja Mailáth — én nem bánom. De az bizonyos, hogy raegtanittatom magát. Azután szó nélkül sarkon fordult Mailáth és a főispáni kisterem felé tartott, ahonnan Széchenyi gróf ép akkor jött ki. Széchenyi megkérdezte Mailáthot, hogy mi történt, de ő csak ennyit válaszolt: — A karádi útról beszéltem, de többé szóba sem állok vele. Ez történt röviddel a gyűlés előtt. Megnyitás. Röviddel ez után az incidens után megjelent a teremben a főispán, hogy megnyissa a gyűlést. Ekkor mar jelenvoltak: Matolai Etele, Nagy Barna, gr. Mailáth József, gr. Szé­chenyi Ernő, Nemthy József, br. Sennyey Miklós, gr. Andrássy Sán­dor választott bizettsági tagok és a referensek közül : Thuránszky László főjegyző, Isépy Zoltán tb. főjegyző, Mattyasovszky Kálmán aljegyző, Szirmay István dr. t. főügyész, So­mogyi Bertalan t. alügyósz, Pilissy László árvaszéki h. elnök, Löcherer Lőrincz dr. t. főorvos, Eisenman Oszkár p. ü. igazgató, Révész György tvhatósági főállatorvos, Gróf Lajos segédtanfelügyelő és Hönsch Dezső műszaki főtanácsos. Gyűlés megkezdése előtt bejelen­tette a főispán, hogy Molnár Béla betegsége miatt kimentette a távol- maradását, majd áttértek az alispáni jelentésre. Alispán jelentése. Az alispáni jelentés, melyet az alispán távolléte miatt ezúttal Thu- ráiiszky László főjegyző állított össze, nem egy érdekes dolgot tar­talmazott. Személyi ügyekkel : ki­nevezések, szabadságolássokkal kez­dődött a jelentés, majd áttért a fe­gyelmi ügyekre és bejelentette, hogy a főispán Matyi Béla vármegyei Írnok eileu, valamint Chudovszky Mór közkórházi igazgató és Molnár János főorvos ellen fegyelmi vizs­gálatot rendelt el. Az utóbbiak .fe gyelrai ügye már a befejezés felé közeledik, amennyiben az ügyész vádiuditványa elkészült, sőt azt már az érdekelteknek ki is kézbesítették. Bejelentette továbbá, hogy sáros­pataki jegyzővé Küttl Árpádot vá laszLották meg és hogy dr. Ligeti Albert, a homonnai közkórház igaz­gató-főorvosa nyugdíjaztatását kérte : A jelentés szerint az adókivetések a megyében rendesen folynak. A legutóbb megtartott utóállitásokon besoroztak Ujhelyben 14 hadköte­lest es egy 3 éves önkéntest és Hoinonnán 21 hadkötelest. A köz­utak aránylag jó karban vannak. A legutóbbi felhőszakadások azon­ban néhol és különösen a felvidéki járásokban megrongáltak az utakat. A sárospataki főszolgabíró kérle, hogy a sárospatak-tiszakarádi ut mieiőbb elkészíttessék. A nagymi- hály—homonna—szinnai tvhatósági utat julius 15 én állami kezelésbe vették. A mezőgazdasági állapotok nem a legjobbak. A tőkerebesi, nagymi- hályi, homonnai járásokkb'an jó, a szinnai, mezőlaborci, sztropkói járá­sokban kielégítő a termés, a többi járásokban azonban általában rossz a termés. A szőlőket elpusztította a peronospora és a lisztharmat. A bur­gonya a folytonos esőzések folytán rothadásnak indult. A közigazgatás menete rendes. Beérkezett julius hó folyamán a vármegyéhez 2(547 ügydarab, me­lyek xragy részben feldolgoztattak. A közbiztonsági állapotok is kielé­gítőnk. Az elmúlt hó folyamán 511 büueset vagy vétség fordult elő, ebből 486 a közigazgatás hatáskö­rébe tartozik. Tüzeset 16 esetben fordult elő. Kivándorolt az elmúlt hóban 529, visszatért 120, útlevélért folyamodott 382 egyén. „Erzsébet“ kórház ügye. Az alispáni jelentés után a főis- ispán bejelentette a bizottságnak az általánosan ösmert Chudovszky— Molnár affért s ezzel kapcsolat­ban bejelentette hogy a kórházi közállapotok ellen általános a pa­nasz. Indítványozza, hogy teljesen függetlenül a most folyó fegyelmi vizsgálattól, egy ad hoc bizottság­gal vizsgáltassanak meg az eddig felmerült és a vizsgálat során még felmerülendő panaszok úgy a szol­gálati hiányokra, mint az ügyveze­tésre és személyi dolgokra is, hogy végre rendet lehessen teremteni a vármegye e nagyfontosságu közin­tézményében is. A bizottság egyhangúlag elfogadta a főispán indítványát és a vizsgá­lattal gr. Széchenyi Ernő és Nagy Barna bizottsági tagokat bízta meg. Szőlők pusztulása. Ezután az idei szőlőveszedolemre tért át a főispán és miután élénk színükkel ecsetelte azt az óriási csa­pást, amely a jég, peronospora és liszliiarmat pusztítása által a Hegy­alja szőlőbirtokosait érte, felszólí­totta a bizottság tagjait, hogy a szőlőbirtokosok segítésén gondol­kozzanak, s főleg az agrárkölcsönök kedvezőbbé tétele céljából Írjanak fel a kormányhoz. A bizottsági ta­gok felszólalásai után elhatározták, hogy nagy akciót indítanak a sző­lőbirtokosok közt az agrárkölcsönök kedvezőbbé tétele iránt és addig is, mig ez törvényhozásilag lehetővé válik kérni fogják a pénzügyminis- tertől a már esedékessé vált részle­tek behajtásának felfüggesztését. Karádi ut. Ezután Mailáth József gróE szó­lalt fel. Kijelenti, hogy tartózkodik a szó szoros értelmében vett fel- szóilalástól, mert megunta már a karádi útról beszélni De kötelessé­gének tartja bejelenteni, hogy a Sá­rospatak—tiszakarádi ut építése kö­rül szabálytalanságok törtéutek s ő ezért vizsgálatot kért a miuiszteriura- ban az államépitészeti hivatal el­len. Az államépitészeti hivatal ve­zetője a nagymérvű esőzésekkel okolja meg az útépítés lassúságát, de ez nem igaz, mert neki biztos tudomása van arról, hogy az útépí­tést más ok késlelteti. Az állaraópi* tészeti hivatal alkalmazottai nem egyszer hangoztatták, hogy ez az ut a nagy urak útja s ezért nem sürgős az elkészítése. De bármi le­gyen is az oka a késlekedésnek, az feltétlenül megállapítható, hogy a hivatal elmulasztotta, amit a köte­les gondosság kíván. S mert nem tűrhető továbbra is, hogy egy hi­vatal azt tehesse kénye kedve sze­rint, a köz rovására is, amit akar, kénytelen volt megtorló lépéseket tenni. Hönsch Dezső válaszolni kívánt a Mailáth gróf felszólalására ám, a főispán nem engedte, mert — úgy" mond — alkalma lesz ezt előterjesz­tései során megtenni. Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk -4- oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom