Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-11 / 64. szám
64. szám 2) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP Seerda, augusztus 11. Apróbb ügyek. A közigazgatási bizottság aunak idején megtagadta az erdőbényei anyakönyvvezető rabbi választásához a jóváhagyását. A bizottságnak ezt a határozatát most a miniszter is jóváhagyta s utasította a közigazgatási bizottságot, hogy ha a hitközség a követelményeknek megfelelő rabbit nem választana, a közigazgatási hatóság fog gondoskodni az anyakönyvvezetői állás betöltéséről. Abban az esetben pedig ha a hitközség a rabbi fizetésére kellő fedezettel nem bírna, már előre figyelmezteti a hitközséget, hogy megfogja fosztani anyahitközségi jellegétől és mint fiókhitközséget a legközelebbi anyahitközséghez csatolná. — A bizottság a leirat alapján elhatórozta, hogy mielőtt az uj választást elrendelné kimutatást kér a hitközségtől a rabbi fizetésének mikénti fedezéséről. Kásó község kéri, hogy a velejtei anyakönyvi kerületből a magyarsasiba csatoltassék. — A bizottság a kérelmet pártolólag terjeszti a belügyminiszterhez. A szerencsi cukorgyár ügye foglalkoztatta ismét a bizottságot. A kir. ügyészség és a főszolgabíró jelentései kapcsán. A kir. ügyészség részletes jelentést még nem tehet, amennyiben a szakértői vélemények nem állanak rendelkezésére. — A főszolgabíró szintén nem tehet részletes jelentést, mert az összes iratok az ügyészségnél vannak. Azt azonban már jelezheti, hogy a szerencsétlenségek nagyrésze a gyár gondatlanságából származhatott, a mennyiben sohasem tettek eleget az iparfelügyelő kifogásainak. Helyesnek tartaná, ha az iparfelügyelő a gyárban elrendelt biztonsági intézkedéséről értesíteni a főszolgabírót, akinek igy alkalma nyílna uz ellenőrzésre. — A bizottság ér deralegesen nem hozhatott határozatot, amennyiben az iparfelügyelőt nincs joga utasítani. Jegyzők jelentései. A „Sátoraljaújhely" cziraii helyi lapban súlyos vádak hangzottak el Valódi magyarság. Actio, administrate, constatál, di- vengál, differentia, discussio, fusio, genesis, intact, protectio, protegál (még jó ha nem protezsál 1) prioritás, activ, falsum, concedál, con- cessió, annexio, informatió, prapo tentia, occupatió, conclusis, deferál, conferál, referál, relatio, combinatio, conclusio, concludál, culminál, in- intensiv, extensiv, praesumtiv, sup- ponál, attribútum, agitál, aggressiv, approximativ, terrorizmus, apportu- nus, sensatio, polémia, discursus, expositura, subventio, deficit, incidens, insultus, actualis, corrupt, neutrális, indifferens, perfid, catastro- phalis, documental, apparatus, sane- tionál, productiv perabsolutum (hibásan per absolute), curiosum, uni cura, minimális, maximális, animalis, ubicatio — stb. E szavak nagyobb felét egyik fővárosi napi lapunk egyetlen egy számából írtam ki. — Uraim, ha igy Írunk, mondhatjuk-é ezt tiszta magyarságnak? 1 Az, hogy egy részben magyaros iiással Írjuk, például az x. helyett „ksz“-vel : semmivel se jobb, sőt határozottan rosszabb! Általában igen szerencsétlen gondolat, hogy az idegen neveket és szavakat ne úgy Írjuk, mint az illető nemzet Írja, de magyaros Írásmóddal, de most azonban ezt hagyjuk, majd egy külön értekezést szentelünk rá. A fentebb felsorolt temérdek deák dr. Tomka István homonnai közjegyző ellen. — A bizottság felterjeszti a panaszt az igazságügyminiszterhez és kérni fogja a vizsgá- gálat elrendelését. Nagy torony a község lakosai panaszt tesznek, hogy gr. Andrássy Sándor erdőterületén levő vaddisznók a toronyai földeken 2435 kor. kárt okoztak. Kérik a hivatalos haj tóvadászat elrendelését és Andrássy Sándornak a kár megtérítésére való köteleztetését. — A bizottság a kár megtérítésére Andrássy grófot nem kötelezhette, de felszólította, hogy záros határidőn belül a vaddisznók kiirtására törekedjék, mert ellenesetben elrendelik a hivatalos hajtóvadászatot. 23 kivételes nősülési engedély iránti kérelem érkezett be, valamennyit pártolólag terjesztik a honvédelmi miniszter elé. T. ügyészek. Behyna Kálmán, Tirakó Mihálynó és társai, Egri István, Roskovics Mária, Pázsiczky József, Stark Mátyás, Behyna Miklós, Langerman Károly, Rimár József, Göllner Lajos, Bodnár Gusztáv és társai, Központi takarékpénztár és Lofkovics Márkusz vizdij ügyében beadott felebbezéseit elutasították. A statusquo izr. anyahitközség felebbezéséuek részben helyt adtak. Juhász Jenőnó felebbe- zése ügyében iratok beszerzését rendelték el. Juhász Jenő és Dókus László felebbezéseinek helyt adtak. Árvaszéki elnöknek, t. főorvosnak és kir. főügyésznek jelentéktelen referádái után a pénzügyigazgatő terjesztette elő jelentését. A jelentés szerint julius hónapban befolyt egyenes adóban 114,116 kor. 40 fillér; haddijban 698 kor. 60 fillér; bélyeg- illetékekben 15,718 kor. 16 fillér; jogilletékben 85,127 kor. 26 fillér; dohányjövedékben 84,093 kor. 30 fillér; sójövedékben 4,679 kor. 85 fillér és fogyasztási adóban 7.86,484 kor. 58 fillér. Fizetési halasztást 10, időleges házadó halasztást 15 eset ben engedélyeztek. szó közt — merem állítani — egy sincs, amelyet nem lehetne magyar szóval kifejezni, hát ugyan miért mutassuk az idegeneknek nyelvünket oly szegénynek, hogy ily sok számos fogalomra nincsen magyar szavunk ! ? . . Ugyan melyikre nincsen ? . . Es az idézett szavak részint jó, részint rósz, de mind csak deák szavak. Hát még hány más nyelvből vett szavakat keresünK most — németből, franciából és — a mi most divatosabb — angolból. „Nívcan, rniance engagement, canter, chau- vinizmus, start, turf, sraokingdress, angazsál, ensemble, salon goali“ stb. Sokkal nagyobb hiba ez tőlünk — azaz ha mi használunk szükség nélkül idegen szavakat, mintha más Európai nemzetek teszik azt, és pe dig részint — azért, mert a többi — úgy név. nyelvek többé kevésbé hasonlítanak egymáshoz, tehát, ha szavakat költsönöznek egymástól, vagy akár a deákból, az el nem üt annyira az ő saját szavaiktól, nem képez oly fülsértő hangot. De a mi keleti nyelvünk annyira különbözik amazoktól, hogy az idegen szó fülsértőén ki-rí a magyar szavak közül és pedig annyival inkább, mert például a német vagy angol nyelvet a más nyelvből kölcsön vett szó nem rutitja el, sőt néha talán inkább szópiti: mig ellenben alig lehetne szót találni a nyugoti nyel vekben, a mely a mi magyar szavaink szép hangzása közt helyét Királyhelmeczi iskola. A tanfelügyelő jelentése során a főispán felvilágosítást kórt a királyhelmeczi állami elemi iskola-épités jelenlegi állásáról. A tanfelügyelő bejelentette, hogy a miniszter a terveket már jóváhagyta, azonban most a gondnokság egy újabb kérvényben a tervek megváltoztatását kéri oly formán, hogy az iskolaépület eme letes legyen s ez által halasztják az építkezés megkezdését. A kérelmet áttette az államépitószeti hivatalhoz, ahonnan még nem jött meg a vélemény . . . Főispán: Ezt hiszem. Onnan nagyon nehéz kapni valamit, ezek az urak nagyon lassúak. Tanfelügyelő: . . . mihelyt a vélemény beérkezik, rögtön felterjeszsi döntés végett a miniszterhez. Sennyey báró és a főispán hozzászólása után a bizottság utasította a tanfelügyelőt, hogy mielőtt az ügyet a miniszterhez terjesztené, folytasson tárgalásokat a gondnoksággal a kérelem visszavonása iránt s kövessen el mindent, hogy az építkezés minél előbb megkezdhető legyen. Újra a karádi út. Hönsch Dezső műszaki tanácsos előterjesztései után br. Sennyey Miklós újból szóba hozta a Sárospatak—karádi utat. Úgy látja, hogy a bodrogközi ügyeket az államópitó- szeti hivatalban a legnagyobb rosszakarattal kezelik. így van a Sárospatak—karádi útnál, a cigánd — pácin— raezőkövesd—szoraotori útnál s igy volt ez a helmeci iskola építésénél is, ahol direkte drága terveket csináltak pusztán azért, hogy lehetetlenné tegyék az iskola építését. Botrányos állapotok vannak az ál- lamépitészeti hivatalban, mert ez a hivatal nem képes arra a magaslatra emelkedni, amelyre kellene. Még Széchenyi Ernő gróf szólt néhány szóban — szintén nem a legkíméletesebben — a tárgyhoz és aztán Hönsch Dezső adott rövid választ, melyben kijelentette, hogy ő nem kezeli rosszakarattal a bodrogközi ügyeket, sőt ellenkesőleg, de a csak tűrhetően is megállaná. Ne vegyék ezt — t. olvasóink — elfogultságnak, önhittségnek, úgy név. chauvinizmusnak, tessék megnézni mit ir például a német „Meyers Neues Conversations Lexicon“ a magyar nyelvről, — világosan Írja, hogy a magyar nyelv és a török, a legszebb hangzású nyelv Európában. Hagyjuk-el tehát e rósz szokást, — különösen a deák szavakat annál inkább, mert mai nap már kevesen tudunk deákul és épen olyanok is használják azokat, akik nem tudnak deákul. így olvasám péld. a múlt évben saját lapunkban : „Fiiess ur ez a barna legény, bécsi indigens“. Felteszem, hogy az s csak sajtó-hiba és „indigena" akar lenni; akkor is világos, hogy Bécsi lakost akart az iré értetni: tehát nem tudja az „indigena“ szó igaz értelmét, mert az nem lakost, de honosított egyént jelent. Egy fővárosi lapban olvastam és — bocsásson meg a ki irta, nagyot kacagtam rajta: »Ezt az adomát sok mindenre lehetne aprt- czidlni.« Bizonyosan az „applicálni“ szót kereste a szerző, de hát miért kellett neki épen deák szó ? ? „(Ap- petiálni" különben annyi mint megbecsülni). — Egy másik lap a Szmrecsányi püspök halála alkalmából ezt irá: „Egy-két év elég volt, hogy „ . . • meg-őrölje, még abban a korban, amelyet az antik Rómaiak a clima X et megelőzőnek tartották.“ A „clima X“-nek semmi értelme; climax valaminek a tetőpontja, mint folytonos esőzések teljesen lehetetlenné tették a munkálatokat. A vita főispán azon kijelentésével ért véget, hogy vessenek végett e borzasztó állapotnak, kezeljék jobban az ügyeket, mert a legközelebbi panasz alkalmával — bármennyire sajnálja is — kénytelen lesz megtorló lépéseket tenni. A gyűlés déli 1 órakor ért véget. HÍREK. felkérjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy a julius hó végén lejárt .előfizetési dijat lehetőleg postafordultával küldjék be, nehogy a lap további küldésében akadály legyen. — A bodrogközi jótékony nőegyesü- let nagy ünnepélye Perbenyiken. Gróf Mailáth Józsefné a bodrogközi jótékony' nőegyesület elnöke a vezetése alatt álló egylet javára, mely a legkülönbözőbb formában gyakorolja jótékonyságát a Bodrogköz segítségre szoruló szegényeivel szemben, méreteiben nagyszabású, kiállításában pazar szépségű ünnepélyt fog rendezni szeptember havában, a mely ismerve ezen egyesület által eddig is elért sikereket, előre láthatóan párját fogja ritkítani. A szenzációsnak ieérkező Limiepóly annyi szórakozásban és műélvezetben fogja részesíteni a közönséget, mint még soha hasonló ünnepély. Hogy mi minden látványosság fogja tarkítani az ünnepély műsorát, azt rövidesen megtudja a közönség a részletes műsorból, amelynek összeállításán most fáradozik a rendezőség. De már most közölhetjük a műsor kiemelkedőbb számainak egyik ét-másikát, hogy előre vessük fényét ennek az őszi mulatságnak. Felette most ismét tuás deák szóval szók ták mondani — a „culminatiója“. Ezt tehát inkább tulajdonítom a betűszedőnek, mintsem az Írónak ; de az Írónak azt, hogy egy rövid mondatban két deák szót is használ' — Hibásan haszuált egyes szavakat is gyakran hallunk, — p. o. »calculate, corrigatin, venceusus“ stb. Nagyon hibás dolognak tartom azt is — és nem tagadom, nekem a fülemet sérti, mikor a deákból eredő szót nem az eredeti forrásból merítve használjuk, de az elferdített német vagy francia mintára csináljuk Ilyen a „protegál“ helyett franciásan „protezsál“, a „centiméter“ helyett „szan- timeter“ stb. Hasonlók — bár nagyon megszoktuk az „iróz“, végzetü igék, mint photografiroz“, rigoli- roz, markiroz, tolefoniroz, gravíroz, carikiróz, stb. — a melyek annál hibásabbak, mert a mit mi az „oz“ raggal fejezünk ki, az már benne van a német „Íren“ ragban is. Mondanunk kellene tehát: „photografál“, vagy „fotograf-oz“, — de nem kétszeresen — „fotogra-ir-oz“, rigoloz, nem rigoliroz, de ezek helyett használjunk m »gyár szavakat, annyival inkább, mert már a „gravíroz, cari- kiroz,“ szavak csakugyan furcsán festenének az „iroz“ nélkül, péld. „gravol vagy gravoz, markoz vagy markol, carikáz vagy carikoz“ stb. Vigyázva használjuk tehát az idegen szavakat, vagy inkább ne használjuk. (Folyt köv.) Matoiai Etele. Szentgyörgyi és Keleti az Első Magyar Általános Biztositó ..... Társaság főügynöksége Sátoraljaújhely, Fő-utcza. ^ Biztosit épületeket tűz, villámcsapás és robbanási károk ellen. = Elfogad biztosításokat terménynemüekre jégkár ellen fix dijakkal, utánfizetési kötelezettség nélkül. Biztosítást köt a legelőnyösebb feltételek mellett olcsó díjtételekkel az ember életére. — Továbbá betöréses lopásból származó károk ellen is.
