Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-01 / 70. szám
Tizenkettedik évfolyam. 70. szám. ___ Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, szeptember 1. POLITIKAI ÚJSÁG. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS : MATOLA1 ETELE. ur. BÚZA BARNA. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A bizonytalan helyzet. Rohamos gyorsasággal közeledik az az időszak, amikorra a magyar válságnak megoldását elhalasztották. Azóta, hogy a magyar politikai válság megszületett, egymásután keletkeztek más válságok is az egész világon, úgy, hogy amerre csak a vizsgálódó szem el tud tekinteni, mindenütt bonyodalmak és elintézetlen, függő kérdések foglalkoztatják a világ diplomáciát. A pcrzsiai események, a spanyol-mór háború, a krétai kérdés, a kínai és japán konlliktus, az albánok lázadása, a német birodalmi kancellárválság úgy váltakoznak a politikai égbolton, mint az egymást űző bárányfelhők és el lehet mondani, hogy alig van állam Európának, amely bel- vagy külviszonyai ilyen, vagy olyan kialakulása folytán érdekelve ne volna egy vagy más konfliktusban. A magyar válság okai nem mélyen feküsznek és igy nem orvosolhatatlanok. A törvény és igazság, a jog és méltányosság érvényesülésének kérdése csupán A magyar parlament munkaképessége abban a pillanatban szilárd és megdönthetetlen lesz, amely pillanatban nem állja útját senki a szentesített törvényeknek és az ezer éves alkotmánynak. De az osztrák parlament munkaképtelenségét nem a szentesített törvényeknek és az ősi alkotmánynak tiszteletben nem tartása idézte elő. Az osztrák felfordulás nem az osztrák uralkodó és népei között felmerülő konfliktusnak természetes és jogos folyománya, — hanem annak az olthatatlan fajgyűlöletnek, amely évszázadokon keresztül érik és erősödik a szláv és német elem között. Hogy milyen komoly természetű az osztrák felfordulás, azt semmi se bizonyítja jobban, mint az, hogy az uralkodó az osztrák kormányelnökkel három óra hosz- szat tanácskozott azon, hogy mi- képen kellene a cseh tartomány- gyűlést munkaképessé tenni. Csak- hogy ez az uralkodói tanácskozás aligha hozza meg az annyira óhajtott sikert, mert ugyanazon idő alatt, amig a tanácskozások folytak, teljes erejével tombolt a fajgyűlölet tüntetések, botrányok és verekedések alakjában a cseh és német elem között, Ausztria legnagyobb városaiban. Mintha csak az igazságos végzet igy akarna segítségére jönni a törvényes jogaiért, alkotmányos igazáért küzdő Magyarországnak, — az elbizakodott, gőgös, jogokat nem tisztelő Ausztriával szemben folytatott küzdelmében. Az a fegyver, a mit Magyarországgal szemben négyszáz esztendőn keresztül olyau sikeresen tudott Ausztria alkalmazni, a belviszály aszítás fegyverej —- mintha most az egyszer komolyan visszafelé fordult volna. Eddig az volt a hagyomáuyos osztrák taktika, hogy amikor a magyar jogokat meg kellett nyirbálni, mert ezek érvényesülésétől tartott az összbirodalmi eszme, — akkor kijátszották ellenünk a saját könnyen megtéveszthető nemzetiségeinket: ők pedig, az örökösen torzsalkodó szlávok és németek ideiglenesen egymás nyakába borultak és kibékültek — a mi bőrünkre, amit közömbösen húztak le rólunk. Lehet, hogy most is abban reménykednek, hogy az olthatat- lannak látszó gyűlöletet ismét fölül fogja múlni az épen olyan olthatatlan haszonvágy, a kapzsiság és megtörténik ismét a közös cél : a magyarok letörése, törvényes jogaiknak kijátszása. Nem hisszük azonban, hogy ezúttal ez a mindig bevált alattomos taktikázás sikerre vezetne. Nemcsak azért nem hisszük, mert a germán és szláv fajnak kölcsönös gyűlölete ez idő szerint hihetetlen mérvben elfajult, — de azért sem, mert a magyar nemzet egysége ezzel szemben megdönthetetlen. Egységes nemzeti akarattal Magyarország a múltban is kitudta vívni, a jelenben is ki fogja vívni jogait és törvényes igazságát. Mert két küzdő fél közül mindig az az erősebb, akinek oldalán a jog és igazság áll. Az öreg írő. Irta : Vértesy Gyula. Közepes tehetség volt az öreg, aminő leglöbl» van az Írók között. Gondosan, figyelemmel dolgozott, egészen csinos kis meséket eszelt ki és volt benne valamelyes regényes romantika is amely egy időben- nagyon felkapottakká tette a dolgait. Az olvasó közönség átlagának mindennapi étvágyát ezek az Írók elégítik ki, akis könnyen emészthető, könnyű szellemi táplálókkal szolgálnak, olyannal, a minő például a testi táplálékok között a gyümölcs, mely kellemes is, egészséges is, csakhogy éppen nem tápláló. Bánosy ezután ebben az ő szelíd, romantikus zsánerében összeirt min denfélét, Novellát, regényt, verset, színdarabot., az utóbbi időben pedig, mikor kitört az ifjú óriások között a tárcairási epidémia, ez a ragály is átragadt reá. Ennek az utóbbi műfajnak a művelése ugyan egy kis nehézséget okozott neki, de csakhamar túltette magát ezen is és dicsekedve emlegette, hogy milyen hamar belejött az uj formába. — Most már jól megy 1 Eleintón nehezen tudtam megszokni! Tudjátok, azokban a hosszú novel'ákban kedvére kibeszélheti az ember az alakjait, de itt sietni kell mindennel. A huszadik sorban már szerelmet kell éreznie a hősnek, hogy a harmincadikban megvallhassa és hogy a hal vanadikban vagy megzsöktesse, vagy megölhesse az imádottját. Haj danában máskép csináltuk ! Az első folytatásban még csak bemutattuk a hősöket, akik többnyire dús gön- dörzelü fürtöket, selymes barkót és merész ivezetü szemöldököt viseltek, melyek alól lucsiilámlottak a sastekintetek ! Olyan szép férfiakat irtunk le, hogy a vidéki kisasszonyok nem győztek érte elég hálásak lenni. A „Hölgyfutárhoz“ meg az „Ország tükréhez“ mindennapi halommal érkeztek az előfizetők köszönő levelei, amiért, hogy olyan szép hősökot li- ferálok nekik. A szerelemnek elég volt fölébredni a negyedik folytatásban s az öngyilkosságra a hősök vagy a hősnők csak a tizedik folytatás körül mertek gondolni. De persze, ti ma csak gőzerővel csináltok mindent és az én fáradt Pegazusomnak utánatok kell ügetni. Es elég jól ügetett! Az ő ósdi izü, de kellemesen megirt történetei talán még jobban tetszettek, mint a fin de siecle izü, kellemetlenül megirt történetek. Holmi komoly lélektani probléma, vagy az uj idők uj viszonyainak tragikuma, avagy komikuma — az őt mind érintetlenül hagyta. Ment a maga utján, alkotva az ő sablonosán kicirkalmuzott szerelmi históriáit. Fogatlan, deres hajú vén legény volt és még mindig szerelmes históriákat firkált. A hatvan éven is tűi volt és még mindig könnyelmű bohéme-életet élt, mint akármelyik az ifjak közül és ha ma volt is pénze, hogy holnap lesz-e, azt ép oly kevéssé tudta, mint ezek Szóval napról, napra, azaz tárcáról tárcára élt. Ha irt és eltudta adni a dolgát: volt pénze, ha nem tudott írni, vagy a nyakán maradt az írása: koplalt. Fiatal embernek még csak tűrhető az ilyen állapot, de olyan öreg urnák, mint ő volt, bizony nem a legkellemesebb lehetett. A fiatalok legalább azt hitték és nemcsak sajnálattal, hanem néma megdübenéssel is néztek az üreg kollegára. Hiszen mintha csak elevenen ijeszlőpéldá- nak lett volna odaállítva az elé a mesgye elé, amelyen ők most akartak útnak indulni. Az arcára mintha rá lett volna Írva : — Utáuam ne jöjjetek 1 Csak tö visek vannak itt. A virágokat hozzá kell gondolni. Nyomorúság ez a pálya. Látjátok, ón mióta Írok és milyen koldus vagyok ! Testben, lélekben ! Igen, lélekben is! Mert hiszen nekem is voltak nagyratörö terveim, egeket hasogató ambícióim, én is akartam nepülni és ime látjátok, hogy elhullottam a küzdelemben a szárnyaimat! De mindezeket csak le lehetett az arcáról olvasni. Vagyis jobban mondva, a fiatal irók képzelték oda az arcára és olvasták le onnan. Ő maga a világért se panaszkodott volna soha. Es ezek a szomorú vallomások is csak néha kerültek az arcára. Legtöbbnyire jókedvű volt az öreg ur. Friss, eleven és kedélyes, mintha neki lenne a világon a legkelemesebb és legnyugalmasabb dolga és legbiztosabb állása. Hanem egyszer mégis elszomorodott és akkor kitört belőle az elkeseredés. Valamelyik szerkezztő visszadta a kéziratát azzal, hogy nagyon unalmasak már az ő szerelmi históriái és hogy manapság már máskép szeretnek az emberek, mint ahogy ő képzeli. Nagyon el volt keseredve akkor este a kávéházban, a megszokott asztalnál ugyancsak dühös tempókban szívta és fújta a füstöt csibuk jából; — Még azt mondta, hogy máskép Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 8 oldal
