Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-01 / 70. szám

70. szám. (2) FÉLSOM AG ÍARORSZAGI HÍRLAP Szerda, szeptember 1. HÍREK. — A Bodrogközi Jótékony Nőegye­sület nagy ünnepélye Perbenyikben. Megelőző közlésünkben megemlé­keztünk már arról a minden tekin­tetben nagyszerűnek ígérkező ünne­pélyről, melyet a Bodrogközi Jóté­kony Nőegylet folyó évi szeptember 19-én Perbenyiken rendez. A fó nyes mulatság programmját a sza­kadatlanul munkálkodó rendezőség már csaknem összeállította, azonban még nem közölheti, mivel nap-nap mellett újabb, raegragadóbb pontok­kal gazdagítja a már igy is igen vonzó műsort. így legújabban si került az előkép csoportozatok ren­dezéséhez a budapesti zeneakadé­mia r. tanárát, a közszeretetben álló Tarnay Alajos zongoraművész urat megnyerni, ki saját maga fogja ren­dezni és előadni az általa megzené­sített „Tündérmeséket“. E gyönyörű látványosság csaknem a legszebb­nek ígérkezik, melyhez hasonló rit­kán volt látható. A mindig nagyobb arányokat öltő s művészek rajzai után tervezett diszjelmezes csoport felvonulás összeállításával a rende­zőség szintén a befejezéshez közele­dik s igy az egész ünnepély pro- grammja már legközelebb közzé fog tétetni. — A nőegylet közgyűlése. Z inner Henrikné lemondása folytán meg­üresedett elnöki állás betöltésére a nőegylet augusztus hó 29-én tartotta közgyűlését. A hölgyek igen nagy számban jelentek meg, akik sajná­lattal vették tudomásul Zinnerne le­mondását és eddigi működéséért jegy zőkönyvi köszönetét szavaztak neki. A közgyűlés azután közfelkiáltással dr. Rosenthal Sándornét választotta elnöknek. Nagy lelkesedést támasz­tott az újonnan megválasztott elnök- asszony beszédje, melyben, hölgyek­nél igazán ritkán tapasztalható szó­noki ügyességgel fejtette ki prog­rammját és kérte az egylet tagjait, hogy hozzá való ragaszkodásukat tartsák meg a jövőben, hogy együt­tesen megoldhassák az egylet ma­gasztos hivatását. A két alelnöki állásra a közgyűlés szintén közfelki­szeretnek ! A szamár ! szeretni csak egyfélekép lehet! Mondta volna azt. hogy sose tudtam, hogy szeret nek 1 Ezt még inkább elhittem volna neki! Mert lehet, hogy csak a há zas éledben lehet az igazi szerel­met megtanulni. Ezt még nem pró­báltam. Hej, pedig de sokszor sze­rettem. De talán az mind csak olyan álképlete volt a szerelemnek! Az igazit meg késő lenne most meg tanulni. A iiázasságga), úgy vélem, elkéstem egy kicsit. Még azzal is, amit az az ur mondott, hogy pró­báljak valami biztos állás után nézni, mert ilyen öreg urnák kínos lehet már a sok irás! Csak legyen nyu­godt I Nem kínos nekem ! Még min­őig gyönyörűség! Gyerekek, ha nem lenne az irás gyönyörűség, ugye, akkor nem imánk ? Persze, hogy nem ! — zúgták he­lyeslőén. Pedig mégis bolondság az egész ! — folytatta az öreg később, megint elborongva, — Ne is jöjjetek utá­nam ! Ez lesz a ti végetek is, ami az enyém; ha majd megvénültök, más pályára küldenek ! Ostobaság az egész! Es egyre csak azt ismételte. Az­nap este nem lehetett belőle mást kivenni. Hamarosan haza is indult. Engem érdekelt az öreg ur lelki ál­lapota és ajánlkoztam, hogy majd hazakisérem. Bőbeszédű lett az uion csakha­mar­álltással dr. Erényi Manónét és Schön Sándornét választotta meg. Mire az uj elnöknő a közgyűlést be­rekesztette. — Közszemlére tett adókivetési lajstrom. Sátoraljaújhely r. t. város 1909. évi hadmentességi dij kivetési lajstroma az 1888. évi XLIV. t.-cz. 16 §-ának rendelkezéséhez képest 1909. évi szeptember hó 1-től 8-ig a város adóügyosztályában közszem­lére lesz kitéve, azt a jelzett idő­ben hivatalos órák alatt mindenki megtekintheti s az elleni felszólam­lását a) azon adózók kik ezen adó­nemmel már a múlt évben is meg voltak róva a lajstrom kitételének napját b) azon adózók, kik ezen adónemmel most első ízben rovat­tak meg, adótartozásuknak adó- könyvecskéjökbe történt bejegyzé­sét követő 15 nap alatt a város pol­gármesterénél előterjeszthetik. — Igazgató-választás Nagymihályon. Coliák Iiár polgári isk. igazgató le­mondása folytán a nagymihályi polg. iskola felügyelő bizottsága a zemplénvármegyei kir. tanfelügyelő­ség átirata kapcsán f. hó 27-én ülést tartott, melynek eredtnényeképen a megüresedett igazgatói állásra meg­hívta Deák István verbói (nyitra- megyei) polg. isk. igazgatót. — Deák az igazgatói állást a napok­ban foglalja el, megérkeztéig az igazgatói teendők ellátásával Dévé­nyi Jenő polg. isk. tanárt bízták meg. — A kassa—hegyaljai vasút meg nyitása. Több lap a kassa—hegy­aljai vasút megnyitásáról tévesen azt irta, hogy a vasutat szeptembei hó 8 án nyitják meg. A vasút meg­nyitása — mint értesülünk — szep­tember első felében fog megtör­ténni, de semmiesetre sem szeptem­ber 8-án. — A vármegyei tisztviselők státus- rendi zése. A „Vármegye“ cimü lap írja : Mint jó forrásból értesülünk, a pénzügyminiszter Hadik János gróf belügyi államtitkár előterjesztésére hozzájárult a vármegyei tisztviselők stálusrei dezóséhez. Pénzügyi szem­pontból folynak ugyan még tárgya­lások a beliigy- és pénzügyminiszté­rium között a státusrendezés terje­— Bizony fiam, bolond dolog az és szerfölött háládatlan, ha valaki igazi, nagy tehetség nélkül Íróvá lesz ! Minden más pályán többre le­het menni sokkal kevesebb munká­val, nem is szólva arról, hogy meny­nyivel biztosabb és kényelmesebb minden más egyéb foglalkozás 1 De persze az ember későn vesz észre mindent. Azt a legkésőbben, hogy szamár 1 Illúziókban és illúzióknak é.ünk és az illúziók koldusai va­gyunk ! Tulajdonkép pedig szama­rak vagyunk, akiket becsap az élet ! Természetesen egész kellemes ez az illúziókkal való becsapás, amig fiatal az ember, de azután, mikor az illúziók foszlányokká tépődnek és jön az öregség tele és a lelkünk didereg a foszlánynyá vált takaró alatt 1 Dicsőségért és szerelőmért,! Ez a két szó van a lobogónkra Írva, me­lyet büszkén fennen lobogtatunk, mikor utunkra indulunk. S milyen kopárnak, milyen széditően fényes nek látjuk az utat 1 Mintha a babé­rok még nem lennének mind le­tépve, hanem mi reánk várnának I Emlékezem, jól emlékezem ezekre az első lépésekre, mikor félbehagy­tam az egyetemet. Ha elvégeztem volna azóta isten tudja micsoda ké­nyelmes állásban levő nagy ur vol­nék ! Andrássy idejében bekerültem volna a minisztériumba és ha nem is vették volna valami nagy hasz­nomat, mégis felkerülhettem volna delmére és keresztülvezetésének mó­dozataira nézve, de nagyjában már a pénzügyminiszter is hozzájárult országos egyesületünk tervezetéhez és az ennek megvalósításához szük­séges anyagi eszközöket a belügy­miniszter rendelkezésére bocsájtja. A státusrendezés külön törvénynyel lesz megvalósítva és ezért az ahhoz szükséges pénzösszeg az 1910. évi belügyi költségvetés tételei között nem fog szerepelni. Amennyiben azonban a költségvetés korábban je­lennék meg, mint a státusrendező törvényjavaslat, a belügyi költség, vetés indokolásában már utalás fog történni arra, hogy a költségvetés a státusrendezés költségeivel még sza­porodni fog. — Spektor Nagymihályon. Dr. Szántó Jenő fővárosi ügyvédnek, ki az el­múlt vasárnap hivatalos ügyben Nagymihályon időzött kellemetlen kalandja volt ott dr. Szántó az „Aranybika“ szállóban lakott és ott is ebédelt a jelzett napon. Ott volt történél esen az ottani csendőrség járásparancsnoka is, a kinek az ügyvéd nagyon gyanúsnak tetszett és miután a körözött bankrabló Spektor személyleirása teljesen reá- illett, a csendőrparancsnok Szántót letartóztatni illetve igazolásra akarta felszólítani. Sutter Rezső szállótujaj- donos igazolta az ügyvédnek sze­mélyazonosságát, de dr. Szántó a nála lévő hivatalos iratokkal is iga­zolta önmagát, mindez azonban nem segített, a csendőrség szemmel ki­sérte Szántót, ki megunván a zak­latást, önként kereste fel Bajusz Andor főszolgabírót és kérte őt, hogy a további zaklatásoknak ve gye elejét. A főszolgabíró nyomban intézkedett is és Szántó akadály nélkül elutazhatott Nagytnihályból. — Táncmulatság Tolosván. A Tolcs­vai Általános Ipartestület saját pénz tára javára 1909. évi szeptember 8-án, szerdán a „Korona“ szálloda termeiben zártkörű táncmulatságot rendez. A mulatság kezdete este 7 órakor. — Bolti tűz. F. hó 29 én délután, hirtelen kigyulladt — eddig ismere­tlen okból — Wald Jakab Jókai a hivatalnoki létrán szép magasra. Miniszteri tanácsos vagy legalább is osztálytanácsos lennék. Szép fizetés­sel, ranggal, nyugdíjjal. De nem akartam hallgatni az okos szóra. Tóth Kálmán kiadta az első novel­lámat a Fővárosi Lapokban és at­tól a perctől kezdve megszűntem okos ember lenni. Fiatal voltam, elég csinos legény s hozzá iró ! Három nagy előny volt ez, különösen akkoriban ! Mert ak­kor szerették ám és becsülték az Írót. Még akkora kis irót is, mint aminő én voltam. Persze azt csak most tudom, hogy akkor milyen voltam. Szép idők voltak ezek ! Kedvesek, vidámak és goudnélküliek 1 Kevesen is voltunk, kik írogattunk, az embe­rek jobban is olvastak, mert ez az átkozott politika nem vette el min­den idejüket és könyveket is vá­sároltak. Elég jó jövedelmünk volt és amellett tisztelet környezet mind nyájunkat. Tisztelet és még egy : szerelem! Ez az, ami félrevezeti és elkábitja a fiatal Írókat. Es ez az egy még most is megvan. A lányok, asszo­nyok még most is jobban szeretnek, titeket, mint másokat; a nők sze­mében még mindig glória vonja be az iró homlokát. Es ez az, ami áldozatul követeli a fiatal embereket és elvonja őket a rendes pályától, azoktól amelye­ken boldogulhatnának. Elkapatják utczai üzlete, de mielőtt a tűzoltók megérkeztek, a szomszédok elfoj­tották a tüzet és elejét vették vala­melyes nagyobb veszedelemnek. Ez alkalommal könnyen végzetessé vál­ható baleset érte a kivonuló tűzoltó­ságot. Amint az uj legényszállitó kocsi, — melyen ekkor Friss Heiman parancsnok és kilenc ember ült — Petőfi utcáról a Wekerle-térre fordult, a kocsi egyik hátulsó ke­reke, mely puha fából készült — összeroppant és ha lovakat hirtelen nem sikerül megfékezni, derék tűz­oltóink talán életükkel fizettek volna a gyár lelkiismeretlenségeért. — A baleset azonban csak kevéssé aka­dályozta a tűzoltókat a tovább vo­nulásban, mert a kocsit rendőr oltal­mára bízva otthagyták a helyszí­nen, ők maguk — magukkal huzva a tömlő orsót — gyalog futottak a még jó távol levő tűzhöz. — He­lyénvalónak találnók, ha szakértők­kel haladéktalanul megvizsgáltatnák a tűzoltó-szereket és esetleg sürgős javításokkal elejét vennék annak, hogy derék tűzoltóink, akik amúgy is életük veszélyeztetésével járó mentési munkálatokat végeznek, ki­legyenek téve annak, hogy mások gondatlansága folytán is állandóan veszélyben legyen életük. — Balesetek. C s e r ó p y András helybeli gyártelepi mázoló augusz­tus hó 30-án munkaközben, a gyár­telep kocsimühelyében fején súlyo­sabban megsérült. Egy lezuhanó deszka felhasitotta koponyáját. — P o p o ! y á s János helybeli kutmes- ter az „Erzsébet“ közkórházban sé­rült meg, a hol egy korhadt deszka támasza letörött s ő másfél méter magasságból egy vaslépcsőre zuhant. Mindkét sérültet lakásán ápolják. — Magyar dalpályázat. Svárdströra Valborg asszony, az ismert svéd énekmüvésznő, kit a magyar közön­ség páratlan művészete révén any- nyira szivébe fogadott, 2000 koronát kitévő pályadijakat tűzött ki magyar szövegű müdalokra. E hazafias té­nyével hálájának egy részét akarja leróni a magyar közönséggel szem ben, azért a lelkes fogadtatásért, melyben őt attól a pillanattól fogva részesítette, midőn először hangzott őket a nők és ők azt hiszik, hogy ez az igazi dicsőség. Mi is azt hit­tük ! A dolgainkat nyakra főre di­csérték az asszonyok és mi elhit­tük ! Ha társaságba mentünk, s a ne­vünket meghallották elragadtatással fogadtak : — Ah kedves Bánossy ! Csakhogy megismertem. Csak, hogy látom! Mennyi szép dolgát olvastam 1 Rossz ember. De sokszor megrikatott azok­kal a szép meséivel. A kis bakfis lányok pedig, mint valami magasabb lényre, úgy tekint- gettek fel reánk és jóformán csak pár szót kellett hozzájuk szólni és ott vergődtek a hálónkban. Milyen házasságokat köthetett volna az ember! Kaphatott volna gazdag, szép lányokat, akik bol­doggá, gondtalanná tehotték volna az életet. De nem, a világért sem mondott le az ember a bohémé sza­badságról. Meg azután a Múzsa iránt tarlozó kötelességnek is tar­tottuk, hogy csak neki kössük le magunkat. — Emlékezem az ostoba beszéd­einkre : — Az Írónak szabadnak kell enni! A házas élet nyűg és korlát a tehetségen I Csak ugv lehet emel­kedni, ha nem köti az embert semmi sem! Milyen ostoba beszédek vol­tak! Az igazi, tehetség bizony eme!­Uj M Elsőrendű munkaerők, a ü B legújabb gépekkel ellátva, ß Készit kitűnő pamutfonalakból női-, férfi- és gyermek harisnyákat. Úgyszintén javításokat is elvállal: RTR Ó R SÁTORALJAÚJHELY-------------------------—. Rákóczi-uteza 15 sz, (Kispiacz.) -...m

Next

/
Oldalképek
Tartalom