Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-28 / 69. szám

69. szám 3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, auusztus 28. 1 asszák jogosultságukat dr. Molnár Béla vál. elnök előtt Írásban, vagy a választmány ülésének tartama alatt szávai bejelenteni, mert külön­ben elesnek 1910. évben adójuk két­szeres beszámításának kedvezményé­től. )( Anyakönyvvezető-helyettesek ki­nevezése. Zernplénvárraegye főispánja a monoki állami anyakönyvi kerü­letbe Habina János jegyzői gyakor­nokot korlátolt hatáskörrel, — a rá- kóczi anyakönyvi kerületbe Máthé Dezső oki. jegyzőt korlátolt hatás­körrel anyakönyvvezető - helyette­sekké kinevezte. )( Anyakönyvvezetö helyettes fel­mentése. Zemplénvármegye főispánja Garam Arisztid homonnazávodi anya könyvvezető-helyettest ezen tisztsége alól felmentette. )( Megüresedett állások. Agóró árnyéi körjegyzőségben 1000 kor. javadal­mazással rendszeresített segédjegyzői állásra a homonnai járás főszolga- birájához ; — a kelesei körjegyzőségben 1#00 korona javadalmazással rend­szeresített segédjegyzői állásra a sztropkói járás főszolgabírójához szeptember hó io éig adandók be a pályázati kérvények. HÍREK. Krónika. Minden tájáról a világnak Hozzánk röpít most a vonat Orvost, professzort, százat, ezret, S hasonló nagy tudósokat. Egy hétig itt lesznek közöttünk, Lesz cécó és lesz dáridó, Megtapasztalnak nálunk mindent, A mit orvosnak tudni jó. Itt-ott egy kis tanácskozás lesz, Legfőképen gyakorlati. Demonstrálják hogy kell az embert Gulyás hússá aprítani. Hogy kell kivenni a veséjét. A máját és a vakbelét, Hogy kell a lábát amputálni S kezelni beteg tüdejét. Hogy kell szérummal oltogatni Es az agyát lékelni meg, Hogy kell a gyomrát gyömöszölni, Ha elrestüllek a belek. Vén testbe, elfáradt tagokba, Hogyan plántálnak uj erőt Hogy kell a csipeszt belerakni A sebbe a varrás előtt. De mit nekünk sok tarka műtét, Mely könnyű gyógyulást keres, Gyógyítsák meg a mi bajunkat, Amely immár évtizedes, Legyen nálunk mindegyik abban Tapasztalt, bölcs tanácsadó, Hogy régi korunk; az idültebb — Zaebrák miként gyógyítható!? Éjjeli zene végkimerüíésig. A papa kontójára. Szelíden mosolygott a hold és ra­gyogtak a csillagok. A fenséges mindenség csupa ritmikus, lágy me- lódiás éjjeli zene volt. Egy ablak alatt fülzendült a közismert busdal : Csak egy kis lány van a világon. Egy ablakban világosság gyűlt, egy csipkés függöny fölhuzódott, egy gyönyörű lányajk mosolygott... és azután megint csönd lett, sejtel­mes, szerelmes nyáréji csönd. A fiatal jogász, mert fiatal jogász volt, aki az éjjeli zenét adta, elgon­dolkodva állt meg az elsötétült ab­lak előtt. Nem szerelmes gond bán­totta, a mélabus sóhajt a cigányprí­más alázatos ábrázata váltotta ki kebléből. — Miből fogom én ezt a cigányt kifizetni ? — kérdezte a suttogó éj­jeli szellőtől ét a szellő nem tudott válaszolni. A templom tornyán egyet kondult a harang. Ez fölriasztotta merengé­séből. Erezte, hogy ütött a cselekvés órája. Erezte és cselekedett. Kemé­nyen ráparancsolt a cigányra: — Utánam, indulj ! Tíz perccel később a banda élén ott állt egy ismert kereskedő ablaka alatt. Es egymásután zendültek föl a sirva-vigadó magyar nóták, majd az operettek zsongó melódiái. A kereskedő és csajádja épen a legédesebb álmát aludta, amikor erre a kellemes meglepetésre ébredt. A kereskedő kijött és nagyon meg volt lepve, mikor a kis jogászt találta ott. Neki bizonyos üzleti összeköttetése volt vele. A fiatal ur édes apja ugyanis őt bízta meg azzal, hogy a fia adósságait rendezze. Ilyen előz­mények után természetesen oka volt arra, hogy meglepte a családja iránt tanúsított kivételes figyelem. — Minek köszönhettem ezt a ki­váló megtiszteltetést? — kérdezte. A kiváló megtiszteltetés a nagy­ságos asszonj-nak szólt. Ez ellen nem lehetett szólni, annyi bizonyos, ünagysága is mosolyogva köszönte meg a figyelmét. A cigá­nyok meg csak húzták, hol vígan, hol szomorúan. Már pirkadt a reggel, de azért fáradhatatlanul zengett a nóta. Csak párosán szép ez az élet. Aztán meg : Lehullott a rezgőnyárfa levele. A kereskedő és családja ekkor már túlságosan meg voltak hatva és nem tudták mire vélni a hosszú éjjeli zenét. A muzsika nyomban tovább szólt és a nad aranysugarai már beragyogták a városháza és a zsinag ég a tetejét. Hatot ütött az óra. Sőt. Már reggeli hét óra volt és a jogászgyerek még mindig huzattá. Csak annyit engedett, hogy az ut­cai csődület elkerülése végett a ban­dát bevitte az udvarra. Végre a kereskedő lement hozzá: — Az isten szerelmére mit akar? — Nem ; mit. — Hogy értsem ezt ? — Ne azt kérdezze, hogy mit aka­rok, hanem hogy mennyit, — Minek ? — Hogy kifizethessem a cigányo­kat. Adjon száz pengőt az apám kontójára, akkor elmegyünk. Más­képen nem lehet. A kereskedő nem tehetett egye­bet, átadott két darak százkoronást a mulatós kis jogásznak, aki tovább adta a pénzt a prímásnak : — Ácsi more, elmehettek. — Tanügyi áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Sehweitzer Leopoldin temeskovácsii állami elemi iskolai tanítónőt a sátoraljaújhelyi állami elemi iskolához helyezte át. — Búcsú. A' görögkathoükusok Nagyboldogasszony napi búcsúja ma ment végbe a gör. kath. templom nál. Az egész délelőtt folyamán ünnepélyes isteni tisztelet volt a templomban, a mely szinültig meg­telt hivőkkei; azonkívül nagy kö­zönség, köztük sok falubeli tolon­gott az utcán felállított mózeská- lácsos sátrak körül is. Délfelé az ünneplő sokaság szétoszlott délután 1 órakor Miklóssy István főesperes plébános nagy ebédet adott, melyen a város előkelőségei közül is szá­mosán vettek részt. — A kivándorlás korlátozása cimü hírünk kiegészítéséül az érdekeltek tájékozása céljából közöljük Hadik belügyi államtitkárnak az 1909. évi II. t-.-cz. életbeléptetése előtt útleve­let kapott egyének kivándorlása tár­gyában kelt rendeletét, mely azokra a kivándorolni szándékozó egyé­nekre vonatkozik, a kik a védtörvé- nyen alapuló állítási vagy szolgá­lati kötelezettség alatt állanak. A miniszteri rendelet a következő : A kivándorlásról szóló 1909. évi II t.-cikk 2, §-a a kivándorlás tekin­tetében az 1903. évi IV. t.-cikk 2. § ában felsorolt korlátozásokon ki- viil újabb korlátozásokat is állapí­tott meg. Ezen újabb korlátozások az 1909. évi II. törvénycikknek élet­belépte után, tehát 1909. évi szep­tember hó 1 tol kezdve önként ér- tetődőleg azon egyénekre is kiter­jednek, akik útlevelüket e törvény életbelépése előtt kapták, de még ki nem vándoroltak. Az ilyen egyé­nekre nézve azon átmeneti intézke­dést rendelem, hogy útlevelük ki­vándorlás céljára 1909. évi augusz­tus hó 31-ike után csak abban az esetben használható fel, ha abban a lakhelyük szerint illetékes útlevél kiállító hatóság igazolja azt, hogy az útlevél tulajdonosa a kivándor lásban az 1909. évi II. t.-cikk 2. §-a szerint korlátozva nincsen. Az eljá­rást illetőleg a következő szabályo­kat állapítom meg: 1. Az • útlevél záradékolását az útlevél bemutatása mellett, az „Útlevél lap“ kiállítására illetékes hatóságnál kell kérni, mely hatóság a szóval előterjesztett ké­relemről jegyzőkönyvet vesz fel. 2. A kérvényt, illetőleg a jegyzőköny­vet a vonatkozó okmányok és vé- leményes jelentés kíséretében a ren­dezett tanácsú városi és a fiumei rendőrhatóság közvetlenül, a köz­ségi elöljáróság pedig a járás fő- szolgabirája után haladéktalanul fel­terjeszti az útlevél kiállító hatóság­hoz. A főszolgabíró ha az útlevél záradékolása ellen nem lát akadályt fennforogni, a községi elöljáróság jelentését láttamozza, akadály fen forgása esetén pedig ezt az ok rö­vid megjelölése mellett megjegyzi s az iratokat mindkét esetben az alispánhoz sürgősen beterjeszti. 3. Amennyiben az útlevél kiállító ha­tóság meggyőződést szerzett arról, hogy az útlevél záradékolása ellen akadály nem forog fenn, az útle­vélbe az üres oldalon a következő záradékot jegyzi be: N. N. kiván­dorlását az 1909: II. t.cz. nem kor­látozza. (Kelet, Pecsét, Aláírás) 4. A záradékolt útlevél, esetleg a zá­radékolást megtagadó indokolt vég­határozat. mindenkor a lakhely sze­rint illetékes községi elöljáróság il­letőleg rendőri hátóság utján sürgő­sen kézbesítendő. 5. A záradékolás dij és bélyegilleték mentes. Nehogy az érdekeltek útlevelük záradékol tatása nélkül útra keljenek s emiatt hátrányoknak legyenek kitéve, fel­hívom a Cziraet, intézkedjék hala­déktalanul hogy ezen rendeletem legszélesebb körben oly hozzáadás­sal tétessék közzé, hogy mindazok a kivándorlók, akiknek korábban ki­állított útlevele a most előirt zára dókkal ellátva nincsen, az 1909. évi szeptember hó 1-től kezdődőleg a rendőrhatóságok által útjukban fel­tartóztatva és visszautasítva lesznek. Felhívom továbbá a Czimet, intéz­kedjék az iránt is, hogy a községi elöljáróságok, illetőleg a rendőri hatóságok mindazokat, kik érvényes útlevél birtokában vanak, de kiván­dorlás céljából még útra nem kel­tek, a fentiekről lehetőleg külön is értesítsék. Budapesté, 1909. évi au­gusztus hó 5-én. A miniszter he­lyett ; Hadik s. k., államtitkár. — Az izr. nőegylet közgyűlése. A sátoraljaújhelyi izraelita nőegylet holnap augusztus hó 29-én dél­után 5 órakor a „Magyar Király“ szálloda nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat : 1. Elnök választás. 2. Esetleg más ál­lások betöltése. — Katonai átvonulás. A varannói járásban tartandó dandár gyakorla­tokra tegnap folyó hó 27-én vonult keresztül városunkon a m. kir. 10-ik honvéd gyalogezred miskolezi és egri zászlóalja, továbbá egy miskolci tüzér üteg. Az egri és miskolci hon­védzászlóalj a reggeli órákban ér­keztek a városba és nem voltak itt — n int előre jelezve volt — elszállásolva, hanem a dohánygyár mögött elterülő k atonai gyakorló téren ütöttek tábort. A táborban el­költött ebéd után az egri zászlóalj délután 2 órakor elhagyta városun. kát és Legenyealsómihalyiba mene­telt, a miskolci zászlóalj ugyanakkor Lasztócra vonult. Ugyancsak Lasz- tóc felé vette útját d. e. 9 órakor a Miskolcról érkezett tüzér üteg is, E csapatokat megelőzőleg reggel 6 órakor a helybeli honvédzászlóalj tá vozott Lasztócra, ahonnan a mai nap folyamán az összes csapatok tovább haladtak Gálszécs irányábau a hadgyakorlatok színhelye felé. — Eljegyzés. Kiss Miklós folyó hó 22-én eljegyezte Stein Bettikét Sá­toraljaújhelyben. — Táncmulatság Sárospatakon. A Sárospataki Akadémiai Atnletikai Club 1909. évi augusztus hó 29-ón a ref. főiskola tápintézet díszes he­lyiségében az ugyanezen a napon megtartandó országos athletikai vi­adal után a verseny alap javára nyári táncmulatságot rendez. A mu­latság kezdete este 9 órakor. — Az elmebetegek családi ápolása szeptember 1-én kezdődik. Egy be­tegért egy napra egy koronát fizet a kórház A ki beteget akar ápo. lásba venni kérjen előbb igazol ványt a rendőrkapitánytól. Az iga­zolványnyal jelentkezzék a kórházi gondnoknál ki a jelentkezőket ösz- szeirja és az elmeosztáiyi főorvos­nak a családi körülmények és la­kás viszonyok megvizsgálása végett átadja. A kinek viszonyai megfele­lők beteget azonnal kap. A bete­gekkel való bánásmódra vonatko­zóan a kórházi gondnoktól utasítást és ápolói könyvecskét kapnak, a je­lentkezők. A betegekkel dolgoztatni lehet és kell is, de a dologra kény­szeríteni őket nem szabad. A ki be­tegeket vesz magához a kivitel és visszakozás napján semmiféle dijat nem kap. — A rendőrhatóság figyelmébe. Vá­rosunk gyalogjárói állandóan járha­tatlanok. Különösen a főutca járdái azok, melyeken végig nem mehet soha az ember anélkül, hogy testi épsége komolyan veszélyeztetve nem volna. Télen az álladó jégkéreg fe­Ezennel tudomására hozom, a n. é. közönségnek, miszerint sikerült megszereznem a hires h d * KriptáiVV176* képviseletét, a mely viz jégveremben raktározva, mindenkor friss ” y ■------ ■■ töltésben nagyban és kicsinyben nálam kapható Lipschitz Adolf sörnagykereskedésében Sátoraljaújhely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom