Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-07 / 63. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, augusztus 7. Tizenkettedik évfolyam. 63. szám. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. MATOLAI ETELE. Ür. BÚZA BARNA. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A mi élhetetlenségünk. Nyáron az emberek nem politizálnak hanem fürdőznek. A nyári üdülés ma már a kultur- ember elsőrangú életszükségletévé vált. Egész éven át keservesen dolgozunk, izzadunk, kínozzuk az agyunkat, az idegeinket, nyáron azután neki állunk a pihenésnek, hogy rendbehozzuk magunkat, uj erőhöz juttassuk fáradt szervezetünket. Ez a pihenés pedig olyan dolog, amelyről sokat lehet beszélni, egészségügyi, gazdasági, társadalmi szempontból megvitatni, de amelyről lehetetlen úgy beszélni, hogy az ember kikerülje a — politikát. Nálunk mindenbe belejátszik a politika, és nem olcsó éle az, ha azt mondjuk, hogy a fürdőzés elsőrangú politikai kérdés. A legfőbb benne pedig az, hogy nálunk az emberek nem csinálnak belőle politikát. Valami egykedvű nembánomsággal térnek az emberek napirendre a magyar fürdők ügye felett és minden lelkiismeretfurdalás nélkül viszik ki idegenbe a pénzt, Egy iskolakönyvről. — Wiener József hittana. — Hazánk iskoláinak egyik kiváló hivatása minden erővel oda hatni, hogy a különböző iskolákba járó idegenajku tanulók is megrnagyaro- sodjanak. E célra kétség kívül kisebb nagyobb mértékben külső eszközöket is sikerrel lehet felhasználni ; e nagyfontosságu feladat megoldásában azonban az oroszlán- rész az iskoláé. Azért a kormány még 30—40 évvel ezelőtt több Ízben kimondotta, hogy az iskolákban — tekintet nélkül a tanulók anyanyelvére — a tanítás nyelve a magyar s csak a múlt héten olvastuk, hogy a közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy még a román népiskolákban is a hittant is magyar nyelven tanítsák. Az is tudvalevő dolog, hogy a magyarosításra nézve nagy szolgálatot tesznek a jó magyarsággal megirt tankönyvek, mert ha a tanító a tankönyveket célszerűen kezeli, akkor az összes tantárgyakat, még a hittant is sikerrel taníthatja a magyarosítás előmozdítása érdekében. Ott van pl.'az országos izr. tanítóegyesület által kiadott kitűnő magyar bibliafordítás, mely már 30 év óta hatalmas magyarositó befolyást gyakorol hazánk zsidóságára. mig a magyar üdülő-helyek csak tengődnek-lengődnek. Mi nem csinálunk abból hazafias ügyet, politikát, hogy hazai fürdőinket fejleszszük. Pedig ezt a dolgot nem szabad elhanyagolni, mert igenis a nemzeti jövedelem szempontjából fontos az, hogy hol költjük el azt a tekintélyes summát, amelyet nyaralásra szánunk, itthon-e, vagy külföldön. Je'enleg bizony a külföldön. Egész Európa tele van ilyenkor nyár idején magyarokkal, nincs az a legtávolabbi angol, francia, vagy belga, esetleg norvég fürdő, ahol ne találkoznánk magyarokkal. Egész népvándorlás az, amit ilyentályt produkálnak és a magyarok hatalmas rajokban özön- lik el a kontinens üdülő-he' lyeit. Valamikor — úgy ezer éve — nem voltunk szívesen látott vendégek odakün, amikor rabolva, gyújtogatva bekalandoztuk a tél Európát és megsarcoltuk minden szomszédunkat. Ma — mintegy kölcsönbe megy a dolog — rendkívül szívesen fogadnak min- dnnütt, nem riadnak meg még oly tömeges invánziónktól sem, Mondanunk sora kell, hogy tősgyökeres magyar vidéken is szükségünk van jó magyar tankönyvekre, a jó iskolakönyvnek itt is nagy feladat jut osztályrészül. Annál nagyobb volt meglepető sünk, midőn e napokban Wiener József sátoraljaújhelyi képesített (?) polgári isk. tanítónak a középiskolák első osztályának izr. tanulói számára irt hittana a kezünkbe került. Iskolakönyvet rosszabb magyarság gal, annyi nyelvtani hibával, érthetetlen, badar frázisokkal még nem láttunk. Ismételjük: oly nagy volt meglepetésünk e könyv kirívó gyarlóságai fölött, hogy nem kíméltünk se időt, se fáradságot, hogy legalább első hat lapját türelemmel átnézzük. Többet a legjobb akaratunk mellett sem vehettünk szemügyre, mert. a könyv minden lapján található hibák sokasága az embert idegessé teszi. Állításaink bizonyítására itt a könyv első hat lapjának csak a legkirívóbb hibás mondatait fogjuk idézni, előbb azonban a könyvhöz irt előszóból is reprodukálunk nehány mulattató fejtegetést. 1) „Csak ismernünk kell 7- írja a »szerző« ur — ezen tananyag használatának genesisét és rögtön belátjuk, hogy az nem a zsidó szellem hajtása, ha hiszen a jó, finom pénzt hozzuk nekik. Szó sincs róla, hogy ez helyesen volna igy. A saját fürdőinkbe nem tesszük be a lábunkat, pedig, hogy ilyenek vannak, még pedig szép számmal, gazdag bőségben, csudás gyógyhatású, elsőrangú gyógyvizekkel, azt nem kell most felfedeznünk. Sajnos, (noha ez gazdasági szempontból nem sajnálatos dolog) még a felfedezésnek ezt a munkáját is küllöldiek végezték el nálunk. Erdélyi fürdőink tele vannak románokkal, tátrai fürdőinket, né metek, angolok keresik fel. Es talán a Balatont kivéve, amely újabban divatba jött, jóformán nem is elegáns hazai fürdőre menni, aki megy is, bizonyos szégyenkezéssel vallja be, a többiek pedig szanakozó mosolylyal térnek felette napirendre. De ha indolensek vagyunk a saját fürdőinkkel szemben, indolensek vagyunk abban is, ahogy a külföldön viselkedünk, járunk- kelünk. Azt hihetné az ember, hogy ha ily szép számban megyünk ki, talán vannak künn bitiem könnyelműségből vallásunk szentélyébe becsempészett nembánomság kinövése. Mert a dolog úgy történt, hogy egy félszázaddal ezelőtt, midőn a középiskola kapuit részint elzárták a zsidók előtt, részint a zsidók maguk mint vallásuktól eltérítő intézetbe vezetőt kerülték, még nagyon kevés zsidógyermek látogatta meg a gymná- siumot és ennek a kevésnek hittani tanítása nem nyomta sem a szülőknek sem a hitközségnek lelkiismeretét. 2) Végre találtak egy embert arra az áldatlan foglalkozásra, (a hitoktatásra), mellyel . . . tán lelkiismereti megnyugodtság sem járt. (Szerző ur! Erre a lelkiismereti megnyugodtságára kérjen azonnal pátenst a M. T. Társaságtól 1) 3) . . . hosszú gyakorlat szentesítette ezt a tananyagot, s mint a zsidók a pusztában az arany- bornyura, így mutatnak most a jövő nemzedékek erre a hittani anyagra mondván: ez a te vallástawn*/Izrael. 4) . . . beleszőttem az elbeszélésekéi olyan mondatokat is, melyek szóról-szóra való fordítása az eredetinek és ezeknek az etedetijét mint megtanulandó bibliarészleteket felvettem leckékben miáltal azt gondolom elérni, hogy a növendék tudván azoknak a mondatoknak a tartalmát, köny- nyebben tanulja meg az eredetit is. b') Igyekeztem tehát a biblia tarzonyos tekintettel magyar voltunkra. De ez nem igy van. Es ismét a saját nemtörődömségünk miatt nem. Mihelyt kitesszük lábunkat az ország határán, szinte elfelejtjük, hogy magyarok volnánk. Elfelejtjük egyszeribe a magyar szót, itthon hagyjuk magyar érzéseinket és a külföldön járó-kelő magyart, inkábbb néznéd akármilyen nációnak, mint magyarnak. Még talán le is tagadja magyar voltát, mintha rös- telkednék, hogy ily kicsiny nemzet polgára. Ebben a tekintetben mintaképnek vehetnők például a szerb diákokat, akik a külföldön jobb ügyhöz méltó buzgalommal agitálnak saját érdekeikben és most is sikerült ime az egész francia sajtót beugrasztaniok ellenünk. Mi nem törődünk evvel a nemzeti munkával, amely pedig ékesebben szólana a mi külön államiságunk mellett, hathatósabban vihetné a külföldhöz közelebb Magyarországot, mint bármely külügyi képviseletet. Es azután szó nélkül zsebre rakunk minden indolenciát, amely velünk szemben odakünn gazdagon megnyitalmát hamisítatlan ugyan, de vázlatosan visszaadni A négy oldalra terjedő előszóban a szerző ur még sok, tarkábbnál tarkább badarságot hadar összevissza, melyekkel ad oculus demonstrálja, hogy azt sem tudja, micsoda fán terem a helyes magyar stilus. Legérdekesebbek azonban az előszó utolsó furcsábbnál furcsább sorai. Az előszó ugyanis azt fejtegeti elejétől végéig, hogy az izr. hitoktatásban csak Mózes öt könyvének héber eredetijének fordításával, alapos tanításával lehet célt érni és ez elv vezérelte a szerzőt tankönyve megírásánál s ennek dacára következőképen fejezi be az előszót: Szükségesnek tartottam annyit könyvemnek megírásának indokairól és céljáról megjegyezni és remélem, hogy sikerülni fog ezen tankönyvnek a hitoktató urak tetszését megnyerni, mert a hitoktató ur is, aki vagy a héber anyagot fölöslegesnek tartja, vagy annak tanítására akadályozva van, a héber anyag kihagyásával sikerrel használhatja a könyvet. Ezek után egy cseppet sem csodálkozunk (amiről a furcsa előszó olvasása közben is meggyőződtünk), hogy a szerző ur nincs tisztában könyve megírásának „indokai és céljára“ nézve. Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sőrnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkő, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 6 oldal.
