Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-07 / 63. szám

Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, augusztus 7. Tizenkettedik évfolyam. 63. szám. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. MATOLAI ETELE. Ür. BÚZA BARNA. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A mi élhetetlenségünk. Nyáron az emberek nem poli­tizálnak hanem fürdőznek. A nyári üdülés ma már a kultur- ember elsőrangú életszükségletévé vált. Egész éven át keservesen dolgozunk, izzadunk, kínozzuk az agyunkat, az idegeinket, nyáron azután neki állunk a pihenésnek, hogy rendbehozzuk magunkat, uj erőhöz juttassuk fáradt szerveze­tünket. Ez a pihenés pedig olyan dolog, amelyről sokat lehet be­szélni, egészségügyi, gazdasági, társadalmi szempontból megvi­tatni, de amelyről lehetetlen úgy beszélni, hogy az ember kike­rülje a — politikát. Nálunk min­denbe belejátszik a politika, és nem olcsó éle az, ha azt mond­juk, hogy a fürdőzés elsőrangú politikai kérdés. A legfőbb benne pedig az, hogy nálunk az emberek nem csinálnak belőle politikát. Valami egykedvű nembánomsággal tér­nek az emberek napirendre a magyar fürdők ügye felett és minden lelkiismeretfurdalás nél­kül viszik ki idegenbe a pénzt, Egy iskolakönyvről. — Wiener József hittana. — Hazánk iskoláinak egyik kiváló hivatása minden erővel oda hatni, hogy a különböző iskolákba járó idegenajku tanulók is megrnagyaro- sodjanak. E célra kétség kívül kisebb nagyobb mértékben külső eszközöket is sikerrel lehet felhasz­nálni ; e nagyfontosságu feladat megoldásában azonban az oroszlán- rész az iskoláé. Azért a kormány még 30—40 évvel ezelőtt több Íz­ben kimondotta, hogy az iskolák­ban — tekintet nélkül a tanulók anyanyelvére — a tanítás nyelve a magyar s csak a múlt héten olvas­tuk, hogy a közoktatásügyi minisz­ter elrendelte, hogy még a román népiskolákban is a hittant is magyar nyelven tanítsák. Az is tudvalevő dolog, hogy a magyarosításra nézve nagy szolgálatot tesznek a jó ma­gyarsággal megirt tankönyvek, mert ha a tanító a tankönyveket célsze­rűen kezeli, akkor az összes tantár­gyakat, még a hittant is sikerrel ta­níthatja a magyarosítás előmozdítása érdekében. Ott van pl.'az országos izr. tanítóegyesület által kiadott kitűnő magyar bibliafordítás, mely már 30 év óta hatalmas magyarositó befo­lyást gyakorol hazánk zsidóságára. mig a magyar üdülő-helyek csak tengődnek-lengődnek. Mi nem csinálunk abból hazafias ügyet, politikát, hogy hazai für­dőinket fejleszszük. Pedig ezt a dolgot nem szabad elhanyagolni, mert igenis a nemzeti jövedelem szempontjából fontos az, hogy hol költjük el azt a tekintélyes summát, amelyet nyaralásra szá­nunk, itthon-e, vagy külföldön. Je'enleg bizony a külföldön. Egész Európa tele van ilyenkor nyár idején magyarokkal, nincs az a legtávolabbi angol, francia, vagy belga, esetleg norvég fürdő, ahol ne találkoznánk magyarok­kal. Egész népvándorlás az, amit ilyentályt produkálnak és a ma­gyarok hatalmas rajokban özön- lik el a kontinens üdülő-he' lyeit. Valamikor — úgy ezer éve — nem voltunk szívesen látott vendégek odakün, amikor rabolva, gyújtogatva bekalandoztuk a tél Európát és megsarcoltuk minden szomszédunkat. Ma — mintegy kölcsönbe megy a dolog — rendkívül szívesen fogadnak min- dnnütt, nem riadnak meg még oly tömeges invánziónktól sem, Mondanunk sora kell, hogy tősgyö­keres magyar vidéken is szükségünk van jó magyar tankönyvekre, a jó iskolakönyvnek itt is nagy feladat jut osztályrészül. Annál nagyobb volt meglepető sünk, midőn e napokban Wiener Jó­zsef sátoraljaújhelyi képesített (?) polgári isk. tanítónak a középisko­lák első osztályának izr. tanulói szá­mára irt hittana a kezünkbe került. Iskolakönyvet rosszabb magyarság gal, annyi nyelvtani hibával, érthe­tetlen, badar frázisokkal még nem láttunk. Ismételjük: oly nagy volt meglepetésünk e könyv kirívó gyar­lóságai fölött, hogy nem kíméltünk se időt, se fáradságot, hogy leg­alább első hat lapját türelemmel átnézzük. Többet a legjobb akara­tunk mellett sem vehettünk szem­ügyre, mert. a könyv minden lapján található hibák sokasága az embert idegessé teszi. Állításaink bizonyítására itt a könyv első hat lapjának csak a leg­kirívóbb hibás mondatait fogjuk idézni, előbb azonban a könyvhöz irt előszóból is reprodukálunk ne­hány mulattató fejtegetést. 1) „Csak ismernünk kell 7- írja a »szerző« ur — ezen tananyag haszná­latának genesisét és rögtön belátjuk, hogy az nem a zsidó szellem hajtása, ha hiszen a jó, finom pénzt hozzuk nekik. Szó sincs róla, hogy ez helye­sen volna igy. A saját fürdőinkbe nem tesszük be a lábunkat, pe­dig, hogy ilyenek vannak, még pedig szép számmal, gazdag bő­ségben, csudás gyógyhatású, el­sőrangú gyógyvizekkel, azt nem kell most felfedeznünk. Sajnos, (noha ez gazdasági szempontból nem sajnálatos dolog) még a felfedezésnek ezt a munkáját is küllöldiek végezték el nálunk. Erdélyi fürdőink tele vannak ro­mánokkal, tátrai fürdőinket, né metek, angolok keresik fel. Es talán a Balatont kivéve, amely újabban divatba jött, jóformán nem is elegáns hazai fürdőre menni, aki megy is, bizonyos szé­gyenkezéssel vallja be, a többiek pedig szanakozó mosolylyal tér­nek felette napirendre. De ha indolensek vagyunk a saját fürdőinkkel szemben, indo­lensek vagyunk abban is, ahogy a külföldön viselkedünk, járunk- kelünk. Azt hihetné az ember, hogy ha ily szép számban me­gyünk ki, talán vannak künn bi­tiem könnyelműségből vallásunk szenté­lyébe becsempészett nembánomság kinö­vése. Mert a dolog úgy történt, hogy egy félszázaddal ezelőtt, midőn a közép­iskola kapuit részint elzárták a zsi­dók előtt, részint a zsidók maguk mint vallásuktól eltérítő intézetbe veze­tőt kerülték, még nagyon kevés zsi­dógyermek látogatta meg a gymná- siumot és ennek a kevésnek hittani tanítása nem nyomta sem a szülőknek sem a hitközségnek lelkiismeretét. 2) Végre találtak egy embert arra az áldatlan foglalkozásra, (a hitokta­tásra), mellyel . . . tán lelkiismereti megnyugodtság sem járt. (Szerző ur! Erre a lelkiismereti megnyugodtságára kérjen azonnal pátenst a M. T. Társaságtól 1) 3) . . . hosszú gyakor­lat szentesítette ezt a tananyagot, s mint a zsidók a pusztában az arany- bornyura, így mutatnak most a jövő nemzedékek erre a hittani anyagra mondván: ez a te vallástawn*/Izrael. 4) . . . beleszőttem az elbeszélések­éi olyan mondatokat is, melyek szóról-szóra való fordítása az ere­detinek és ezeknek az etedetijét mint megtanulandó bibliarészleteket felvettem leckékben miáltal azt gondolom elérni, hogy a növendék tudván azoknak a mondatoknak a tartalmát, köny- nyebben tanulja meg az eredetit is. b') Igyekeztem tehát a biblia tar­zonyos tekintettel magyar vol­tunkra. De ez nem igy van. Es ismét a saját nemtörődömségünk miatt nem. Mihelyt kitesszük lá­bunkat az ország határán, szinte elfelejtjük, hogy magyarok vol­nánk. Elfelejtjük egyszeribe a magyar szót, itthon hagyjuk ma­gyar érzéseinket és a külföldön járó-kelő magyart, inkábbb néz­néd akármilyen nációnak, mint magyarnak. Még talán le is ta­gadja magyar voltát, mintha rös- telkednék, hogy ily kicsiny nem­zet polgára. Ebben a tekintetben mintaképnek vehetnők például a szerb diákokat, akik a külföldön jobb ügyhöz méltó buzgalommal agitálnak saját érdekeikben és most is sikerült ime az egész francia sajtót beugrasztaniok el­lenünk. Mi nem törődünk evvel a nemzeti munkával, amely pedig ékesebben szólana a mi külön államiságunk mellett, hathatósab­ban vihetné a külföldhöz közelebb Magyarországot, mint bármely külügyi képviseletet. Es azután szó nélkül zsebre rakunk minden indolenciát, amely velünk szem­ben odakünn gazdagon megnyi­talmát hamisítatlan ugyan, de vázla­tosan visszaadni A négy oldalra terjedő előszóban a szerző ur még sok, tarkábbnál tar­kább badarságot hadar összevissza, melyekkel ad oculus demonstrálja, hogy azt sem tudja, micsoda fán terem a helyes magyar stilus. Leg­érdekesebbek azonban az előszó utolsó furcsábbnál furcsább sorai. Az előszó ugyanis azt fejtegeti elejétől végéig, hogy az izr. hitoktatásban csak Mó­zes öt könyvének héber eredetijé­nek fordításával, alapos tanításával lehet célt érni és ez elv vezérelte a szerzőt tankönyve megírásánál s ennek dacára következőképen fejezi be az előszót: Szükségesnek tartot­tam annyit könyvemnek megírásának indokairól és céljáról megjegyezni és remélem, hogy sikerülni fog ezen tankönyvnek a hitoktató urak tet­szését megnyerni, mert a hitoktató ur is, aki vagy a héber anyagot fö­löslegesnek tartja, vagy annak tanítá­sára akadályozva van, a héber anyag kihagyásával sikerrel használhatja a könyvet. Ezek után egy cseppet sem cso­dálkozunk (amiről a furcsa előszó olvasása közben is meggyőződtünk), hogy a szerző ur nincs tisztában könyve megírásának „indokai és céljára“ nézve. Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sőrnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkő, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 6 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom