Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-11-03 / 88. szám
88. szám (2) Szerda, november 3. ben. Es ennek a programmnak az éle a borászati ügyek fejtegetése közben jegesedett ki a mikor megtudtuk, hogy mennyire nagyarányú és messze évekre kiható munkával igyekszik a Hegyalja fejlődését elősegíteni és Újhelyi a Hegyalja fejlődésének gócpontjává emelni. Megkapóan szép, elragadaón tényes ez a programmbeszéddel egybekötött beszámoló, mert azonkívül, hogy Búza munkásságának nagy értékéről tett tanúságot, egyben biztatásul, Útmutatóul szolgált a polgárságnak arra, hogy miképen emelhetik a várost közös akarattal arra pontra, mely azt történelmi múltjánál, kedvező gazdasági helyzeténél fogva joggal megilleti. Es a polgárság hálás is volt ezért Búzának. Soha nem tapasztalt érdeklődéssel, fokozott figyelemmel kisérte beszédét és hogy az abban foglaltak mindannyiuk véleményével, meggyőződésével találkozott, bizonyították a beszéd közben gyakran felhangzott zajos tetszésnyilvánítások. Amikor pedig befejezte Búza a beszédet, valósággal ünnepelték őt, mint a polgárságnak, a városnak legigazibb pártfogóját, jóakaróját. Hogy miket mondott Búza, hogy milyen képét nyújtotta eddigi munkásságának, arról leghívebb tanúságot tehet maga a beszéd, melyet alább igyekszünk tőlünk lehetőleg bő kivonatban reprodukálni, hogy megösmer- hessék azt azok is, akik bármily ok miatt a beszámolón meg nem jelenhettek. Megnyitás. A gyűlést Kincsesy Péter a függetlenségi kör elnöke nyitotta meg a kör nagytermét megtöltő mintegy 300 ember jelenlétében. Rövid, szépen előadott beszédben kifejtette azokat a kötelességeket, melyet egy város képviselőjének követnie kell, ha annak érdekeit szivén viseli, kijelentette, hogy Búza Barna — az ő tudomása szerint — mindenben megfelelt ezeknek a kötelességeknek, sőt erején felül igyekezett a város érdekeit előmozditani, azt fejlődésében segiteni és felkérte Búza Barnát, hogy számoljon be a polgárságnak — mely őt bizalmával megtisztelte — eddigi munkásságáról. Búza beszéde. Búza Barna nagy csöndben, a jelenvoltak élénk érdeklődése mellett kezdett beszédébe és nagy vázlatokban a következőket mondta: Nem akar ezúttal a nagy politikával foglalkozni; az az álláspont, melyet a parlamentben képvisel, közismert. De azt akarja kijelenteni, hogy mennyiben tett eleget azoknak a kötelezettségeknek, melyeket a szükebb hazájával: Sátoraljaujhely- lyel szemben akkor vállalt, amikor a polgárság jóindulata őt küldte fel az országházba. Szorgos érdeklődéssel követte nyomon Ujhely viszonyait és mindent elkövetett, hogy a képviselői befolyás felhasználásával elősegítse Ujhely fejlődését. Hegyaljáért. Ennek a városnak a körülmények egészséges fejlődési utat nyitottak ; az ország gazdasági életében jelen tős szerepe van Ujhelynek. Gócpontja a Hegyaljának, annak a Hegyaljának, mely a borok királyát osztja szólótokéiból .- a tokaji bort. Ez a helyzet jelöli ki Ujhely szerepét az ország gazdasági életében. Ez teszi Ujhely hivatásává, fejlődésének alapjáva azt, hogy a tokaji bor értékesítésének központja a tokaji bor igazi fővárosa legyen. Az országnak mindent el kell követnie, FELSŐMAGYARORS de ennek a vidéknek is fel kell használnia minden rendelkezésére álló eszközt, hogy a tokajhegyaljai bor forgalma beárkolja az egész világot. Es ez a záloga a mi fejlődésünknek is. A Rajna vidékén óriási a gazdagság, 1 hektár szőlő, 2000 négyszögöl értéke 50-00000 korona, egy hekroliter bor ára 400 korona és ezt az eredményt csak ügyes tevékenységgel értél, el a németek. Azon kell nekünk is igyekeznünk, hogy megszerezhessük a hegyaljai bornak ezt az értékét. Tiz évi folytonos, ernyedetlen munka első eredménye : az uj bortörvény, mely szóról szóra azokat az intézkedéseket tartalmazza, melyeket a szőlészeti szakosztály felterjesztésében kért. Sokan kifogásolják a törvény szigorú voltát, ő nem akar ezúttal ezekkel a kifogásokkal szemben érveket felhozni, csupán azt említi meg, hogy Ausztria és Németország sokkal szigorúbb bortörvényeket készítettek. Eddig főérve volt a bortörvényt tá madóknak az is, hogy Franciaországban nincs szigorú bortörvény, de ezekre most alaposan rácáfolt maga Franciaország, amennyiben most tör véuyjavaslatot készített, mely szigor tekintetében jóval felülmúlja az eddigi összes bortörvényeket. A fő elv, hogy a borok feltétlenül tiszták legyenek, ezt a célt pedig elértük az uj bortörvénnyel és azért hiszi, hogy a Hegyalja népe pár év muiva áldani fogja a törvénv megalkotóit. A külföldön minden város hirdeti specialitásait. Ha az ember bejön vala- meylik városba, nagyobbnál nagyobb szebbnél szebb formában hirdetik a specialitást. A mi egyetlen specialitásunk a tokaji bor s jóformán semmi reklámot sem csinálunk annak. Reklámot kell hát csinálni annak a produktumnak, mely a szó szoros értelmében gyöngye a boroknak. Hogy piacot teremthessünk és felkelhessük boraink iránt az ér dek- lődést, ennek a célnak szolgálatára indítványozta s tette lehetővé kormánysegély utján külföldi városok mintájára a városi borpince felállítását. Nem az a célunk, hogy nagyobb mennyiséget adjunk el, de hogy mennél hathatósabb legyen általa a tokajhegyaljai bor rekláma. — Ezért is indítványozta annak a felállítását. Eddig sikerült a borpince javára a föidmivelési minisztertől 10,000 kor. kamatmentes kölcsönt és 6000 kor. évi államsegélyt, a kereskedelemügyi minisztertől pedig az áilamvasuton egy elátusitó helyiség felépítését kieszközölni. Engedélyt eszközölt ki azonkívül arra is, hogy a borpincót az államvasutak összes vonalain díjtalanul hirdethessék Hogy milyen szép reményeket fűzhetünk a városi borpince fejlődése elé, legjobban bizonyítja, hogy most, amikor még csak a vasúti étterem egy asztalán árusítjuk a borokat; rövid 3 hónap alatt 1000 korona folyt be boreladásból. Hiszi, hogy a vasúti pavilion megnyíltával meg fog sokszorosodul ez a forgalom. Indítványára a gazdasági egyesület a földmi velósügyi kormány támogatásával szaklapot fog kiadni, mely legközelebb három nyelven 60.000 példányban fog megjelenni s ingyen küldik szót Magyarországon, Ausztriában s Németországban, hogy a tokaji bor ismeretét tetjesszék. Az első szám vezető cikkét ő irta s hiszi, hogy ez is hathatósan segíti majd elő a hegyaljai bor reklamirozását. Borkezelés. Nagy baj, hogy boraink nincsenek rendesen kezelve, mert szőlősgazdáink a helyes kezelést nem értik ; kell hát, hogy egyesült erővel oldjuk meg a helyes kezelés és a forgalomba hozatal kérdését. Akkor leszünk majd a fejlődés utján, ha a jobb bor palackokban került ki a piacra, mert a könnyebb kezelésen kívül ez körülbelül 100 % áremelkedéssel is járna. Ma potom áron kell a termelőnek a bort eladni, mert nincs a szőlő továbbmunkálta- tására pénze. Hogy a bajon segítsünk, kijárta, hogy megfelelő álZÁGI HÍRLAP lamsegélylvel borközraktár létesülhessen. A borközraktár személyzetét a kormány nevezi ki és az is fizeti. A borok tehát állami pincemester kezelése mellett lesznek elraktározva és a termelő a borra kölcsönt kaphat majd. A gazdasági egyesület ugyan ellene mondott ennek a tervnek, de a viszonyok megszilárdulásával nyélbe lehet ütni a dolgot. Előterjesztést tett a pénzügyminiszternek, hogy nagyobb vidéki városokban italmérési engedélyt adjon kizárólag a tokaji borok árusítására. A pénzügyminiszter a legnagyobb készséggel tette magáévá az előterjesztést és eddig 12 nagyobb város italmérési engedélyének megadása van folyamatban, — többek közt Szabadkán, Pozsonyban, Veszprémben, Egerben, Kolozsváron, Brassóban akadt jelentkező, kik néhány hét múlva meg is nyitják majd üzleteiket. Minden erejével igyekezett Ujhelyben a rabmunkáltatást szabályozni és ma már eredménye két is mutathat fel ez irányban. Szerette volna, ha Ujhely is igénybe vette volna az olcsó mezőgazdasági lakások kedvezményét. Ezeknek a lakásoknak a felépítési költségei 5 százalékos törlesztéssel fedeztetnek és ebből az 5 százalékból hármat fizet a munkás és kettőt az állam. Ezen a téren még nem tett Ujhely' semmit, de ő a földmivelésügyi mi niszteriumban 100 munkásházra előjegyezte a város igényét, úgy hogy a város bármikor hozzáfoghat az építéshez. Kitűnők a gyümölcs tér mékeink is, de mi ezt a termelést teljesen elhanyagoljuk. Külföldön minden talpalatnyi szabad területet gyümölcsfával ültetnek be, megte- hetnők ezt mink is s igy' nagymérvű mellékjövedelemhez juthatnak. A kormány a legjobb fajta gyümölcsoltványokat harmadárban adja azoknak ä kisgazdáknak akik ezt iránt jelentkeznek, ő maga szívesen vál lalkozik az ilyen olcsó oltványok megszerzésére. Kormánysegély. Az idei gyönge temésre való tekintettel sok szőlősgazda jutott olyan helyzetbe, hogy nem képes szőlőjének jövő évi megmunkáltatási költségeit fedezni. Ezért indítványára felirt a gazdasági egylet a kormányhoz oly irányban, hogy az ilyen szőlőtulajdonosoknak szőlőik meg munkáltatására kamatmentes kölcsönt adjanak. Kérelmét azonban teljes egészébeu nem teljesithette — Wekerle szerint — a kormány, hanem azt megígérte Wekerle, hogy minden eziránt kérelmező szőlőbirtokosnak holdankint 300 korona kölcsönt ad 4 százalékos kamat mellett a jövő évi munkáltatásra. Es mert Wekerle ezt megígérte, nincs kizárva, — jelentette ki Búza általános derültség közben — hogy mégis fogja tartani. Kereskedelmi ügyek. Az ipar és kereskedelem nagyon gyenge lábakon áll nálunk. A továbbfejlődésnek egyik első akadálya hogy nincsenek megfelelő vasúti összeköttetéseink, sem pedig a vidéket a várossal egybekapcsoló utaink. Szabolcsvármegyében például Nyíregyházára mintegy sugár alakban futnak be a vármegyét a székvárossal összekötő vasútvonalak és utak. Ezeknek az állapotoknak uémiképen való enyhítése céljából egy vállalkozónak előmunkálati engedélyt járt ki egy Szobránctól Uj helyig kiépítendő vasútvonalra, a melyre — sok akadálylyal ugyan — az előmunkálatok erélyesen folynak, Ugyancsak az előbb említett célból kijárta, hogy Csap és Ujhely között a déli órákban egy uj vonatot állítottak be, sőt felvetette már illetékes helyen, — s erre nézve biztatást is nyert, hogy Szerencs és Ujhely között mótorvasut közlekedést létesítsenek. A kisállomás kibővítése most folyik s rövidesen befejezést is nyer; a” nagyállomáson sziitén nagyobb- szerü átalakítások lesznek rövid időn belül jelentékeny befektetéssel s habár mindez nem teljes elérése régi óhajainknak, de mindenesetre nagy haladást jelent. Sokszor számon kérték tőle a vasúti ut. kiépítését, most örömmel jelentheti, hogy sikerült kieszközölnie, hogy a vasút félő vezető utat az államvasut már a jövő évben kiköveztesse. Országutaink alig vannak. A környék úgyszólván el van zárva Uj- helytől. Régi vágya volt például, hogy a Bodrogköz alsó részét egy megfelelő ut kiépitésével Uj helyhez csatolja, ám minden fáradozása hiábavaló volt. Hiába cikkezett, hiába beszélt gyűléseken ez iránt, a vármegye vezetőinek akarata éivénye- sült és létrejött a Karád—sárospataki ut, amely a Bodrogköz alsórészének forgalmát teljesen Sárospatakhoz csatolja. Hosszas küzdelmek után azonban mégis sikerült valóra váltani legalább annyit, hogy most Katádtól Ujhelyig is csinálnak utat és ennek költségeire a kereskedelemügyi miniszter első részletképen már ki is utalt 28000 koronát s ha sikerülni fog a bereclcii hidat megépíttetni, — amire szintén vannak kilátásaink, — akkor van reményünk arra, hogy a Bodrogköz mifelénk is fog gravitálni. Régi vágya azonkívül a városnak — mert ez is jelen- tékenyen emeli városunk kereskedelmének forgalmát, hogy a bodrog- szerdahelyi hidvám eltöröltessék, azonban ez csak úgy lesz lehetséges, ha az állam megváltja a hidat. Ez irányban is tett már lépéseket s habár eddig még eredménytelenül, de hiszi, hogy rendezett politikai viszonyok között ezt is elérhetjük. Szükségünk van azonkívül a Patakkal való intenzív, erős forgalmú összeköttetésre és már volt is szó erről, mikor a villany vasutat vették tervbe. Azonban sokkal célszerűbbnek tartaná, ha Arad példáját követnők és ezt az összeköttetést automobil-omnibusz forgalommal vinnők keresztül. Ez ugyan még a jövő zenéje, de hiszi, hogy létesülni fog. Ipari ügyek. Ujhely ipara leginkább kisiparból áll s ezért leginkább ennek fejlesztésére kell törekednünk. Egy legnagyobb akadálya a kisipar fejlődésének az 1884. évi rossz, elavult ipartörvény, azonban ezen is rövidesen segítve lesz, amennyiben már folynak a munkálatok az uj ipartörvény létesítésére. A tervezett már készen van s annak előkészítésében ő is részt vett. Kossuth Ferenc szivén viseli a kisiparosok érdekeit és mindent elkövet azok érdekében. így mikor ő szóvá tette a betegsegélye- zési törvény hiányait a parlamentben s kifejtette, hogy az a kisiparosokat a tönk szélére juttatja, a legnagyobb készséggel azonnal hajlandónak mutatkozott az uj betegsegélyezési törvény elkészítésére s ma már kész a javaslat is, melynek elő készítésében szintén részt vett, s ha a viszonyok javulnak, rövidesen a parlament elé kerül elfogadásra. De bizonyítja a kereskedelemügyi miniszternek a kisiparosok iránti jóakaratát az is, hogy ingyen munkagépeket „oszt ki az arra érdemesek között. O maga mintegy 40.000 kor. értékű gépet eszközölt ki az újhelyi kisiparosoknak és hajlandó ily irányban bárki érdekében eljárni aki hozzá fordul. Az ipari termékek forgalomba hozatalát nagyban elősegítené egy ipari árucsarnok létesítése, melyben az iparosok termékeit kiállítás szerűen helyeznék el és megfelelő kölcsönt is kaphatnának áruikra. Ezt az intézményt a város segítségével kívánná megoldani, a miniszter hajlandó a városnak olyan államsegélyt adni, mely megfelel az árucsaruok és annak berendezésére fordított összeg évi annuitásának. Ugyanilyen alapon kívánja megoldani a faiparosok közös műhelyét, melynek gépfelszerelósót a miniszter már kilátásba is helyezte. EzekneK az intézményeknek a létesítését sürgőseknek tartja, mert meggyőződése,
