Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-11-03 / 88. szám

88. szám (3) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, november 3. h k ogy csak egyesült erővel lehet isiparosok helyzetén segíteni. a Polgári fiúiskoláról. Nagy hiba, hogy nincs megfelelő intézmény az iparosok továbbkép­zésére. De nincs megfelelő iskola az előképzettségre sem. A gymnasium nem megfelelő intézmény. Ezért igyekezett a polgári fiúiskola ügyét nyélbe ütni és örömmel jelentheti, hogy a polgári fiúiskola létesítésé­nek költségei már fel vannak véve a jövő évi költségvetésbe. S mert nem hiszi, hogy a költségvetésnek ezen a részén bármely kormány is változtasson, remélhetjük, hogy az iskola már a jövő szeptemberben megnyithat. Kieszközölte a gymna­sium kibővítését, a községi évoda államosítását és az 5 o/0-os iskolai pótadónak újabb hat évre a város részére való átengedését is. Egyéb eredmények. Régi óhaja Ujhelynek, hogy egy ezred katonaságot kapjon. 0 ugyan sokkal szívesebben járna ki állam­segélyt egy nagyobb gyárvállalat részére, melyből több hasznot remél a városnak, de mert a város kívánja elkövetett mindent — eddig ugyan eredmény nélkül — hogy a város egy ezredet kapjon. A vasúti üzlet- vezetőség ügyében is eljárt és ha­tározott Ígéretet nyert a kereske­delemügyi minisztertől, hogy az üz­letvezetőség decentralizációja alkal­mával — ha akkor még miniszter lesz — Ujhely okvetlenül kap üzlet- vezetőséget. Az uj vármegyeház mielőbbi felépítése érdekében — melynek tervét Dókus Gyula alispán vetette fel — szintén sokat járt köz­ben és hogy a terv még eddig nem valósítható meg, az Ujhelyből eredő idegen befolyásoknak tudható be. Ezután a jövő terveivel foglalko­zott, melyekről ugyan ő maga is kijelentette, hogy ezúttal még csak ábrándok, de melyekkel azonban foglalkozni, mint a jövő terveivel, szükségesnek tartja. Ilyenekül emlí­tette az uj városház építését, egy nagyobb szabású szálloda létesítését, egy országos kiállítás rendezését stb. Városi választások. Ezekben kívánta — úgymond — a város érdekében kifejteit eddigi munkásságát kifejteni. A nagy po­litikát következetesen kerülte, mert most a városi választások előtt kö­rülbelül egy héttel csak a város ügyeivel kívánt foglalkozni. Kérte a városi polgárságot, hogy meleg ér­deklődéssel legyenek a város érdekei iránt, szolgálják közös akarattal a város ügyeit, hogy az méltó legyen régi, szép múltjához és rohamosan haladjon a fejlődés utján. A közelgő választáson szoruljon háttérbe min­den személyes és magán érdek, mindenkit hasson át a város jövő fejlődésének, boldogulásának szent gondolata és ha majd az urnák elé lépnek,^mindenki csak olyan em­berre adja szavazatát aki a város érdekében tud és akar munkálkodni. Vége. Végül megköszönte, hogy a jelen­volt szép számú polgárság oly fi­gyelemmel hallgatta és felszólította azokat, akiknek észrevételei vannak az általa elmondottakra szólaljon fel és minden igyekezetével azon lesz, hogy a felhangzó jogos kivá­nalmaknak eleget tegyen. Kincsesy Péter elnök, miután senki sem jelentkezett szólásra, né­hány szép szóban megköszönte Bú­zának a gyűlés nevében nagyhatású beszámolóját, a jelenvoltaknak pe­dig a részvételt, bezárta a gyűlést. — A gyűlés esti 6 órakor Búza lel­kes ünneplésével ért véget. Egy magyar főispán. Most, amikor Zemplén vármegye hatalmi köreinek hivatalos sajtó­orgánuma egymásután ontja a dü­hösen elkeseredett cikkeket az ön­álló bank és annak harcosai : a füg­getlenségi párt ellen, — talán nem lesz érdektelen megtudni, hogy mi­képen gondolkoznak más vármegyék vezetői a most folyó harcról. Gróf V a y Gábor, a szomszédos Szabolcs megye főispánja részt vett a vasár­nap megtartott debreceni bankgyü- lésen és ott a következő beszédet mondta : Egybesereglett Debrecenbe azon föld népe, a mely Tökölytől, Bocskaytól, Rákóczitól kezdve, mindenkor megvédelmezte a ma gyár szabadságot, hogy múltjához méltó nyugodtsággal kifejezést ad­jon akaratának az önálló bank kérdésében. Előbb azonban tisz­tába kell jönnie avval, hogy mi az önálló bank jelentősége és kik azok, akik ennek felállításában utun- k at állják. Az önálló bank az államiság nélkülözhetetlen kel­léke. Azonban a hatvanhetediki kiegyezés által törvényekbe fog­lalt dualizmus nem alkalmas arra, hogy a magyar államiságot hely­reállítsa. Evek hosszú során át ámitgatták a nemzetet avval, hogy van államiság, van alkotmány. Végre a nemzet türelme elszakadt és jogainak megvalósítását azokra bízta, akik ezt a perszonális unió alapján keresték. A gyakorlatban csakugyan nincs államiság, mert hiszen annak első kellékét sem lehet megvalósítani és nincs al­kotmány, mert a magyar nemzet szuverén akarata nem érvényesül­het egy már meglévő törvény életbeléptetésénél. Senki sem vonhatja kétségbe a korona vétó jogát. De itt nem törvényjavaslatról van szó, amely­nek szentesítését a király megta gadhatja, hanem szentesített tör­vényekben foglalt jogról. Hogy a már meglevő, a már szentesített törvényt, a magyar nemzeti bank felállításának jogát magát megta­gadják, arra a koronának nincs joga. Mert hiszen a korona eskü­vel kötelezte magát a törvények megtartására. Ma hazug árraánynyal akarják Bécsben meggátolni, hogy vissza csináljuk a hatvanhetediki szerző dóst. Ezt kell a függetlenségi párt­nak meggátolni és ebben segítsé­get kell nyújtani minden olyan hatvanhetesnek, aki, mint igaz magyar ember, nem akarhatja, hogy a magyar nemzet ismét az osztrák jármot vegye a nyakába. Az önálló bank felállításának pénzügyileg veszedelmes voltát olyanok hirdették, akik a közös bankkal egy napon jöttek világra, hosszú éveken keresztül sütkérez­tek annek napjánál és úgy meg­szokták ezen éltető napsu­garait, hogy e nélkül életet elképzelni sem tudnak. Minthogy ezek ugyanazt hirdetik, amit Bécs óhajt, nem tudja nekik elhinni azt, hogy oly nagy pénzügyi veszedelem volna csak­ugyan, ha megnyílnék előttünk a világ pénzpiacainak szabad kon­kurenciája és ki lenne zárva Bécs gyámkodó, állítólag jóakaratu köz­vetítése. De ha áldozatokba kerülne is az önálló bank, akkor se haboznék, pillanatig sem, mert ha nem igy cselekednék, mint korcs utód, szégyenkezve kellene a másvilá­gon megállania a tizenhárom aradi előtt, akik vérüket és életüket ál­dozták a haza szabadságáért. Ellenségeinket a mi sor ainkban kell keresni, azok között, akik a bécsái felfogásokat, bécsi nézete­ket a magyar közéletbe plántálják át. Ezek ellen a magyar emberek ellen fel kell emelnie mindenkinek tiltakozó szavát. így beszélt Szabolcs megye fő­ispánja az önálló bankról. Kell, hogy ez minket közelről érdekeljen, mert ebből megállapíthatják egyesek, hogy nem mindenütt olyan a „hiva­talos felfogás“, mint nálunk. Meg­láthatja ebből mindenki, hogy kö zönséges rágalom, mintha azok, akik az önálló bankért harcolnak, csak a hatalomért küzdenek. Gróf Vay Gábor ma is a hatalmon van, társa­dalmi álláára s tudásra nézve is van olyan, mint akárki nálunk, neki nem kell a zsíros állás, neki nem kell a hatalom és mégis küzd az önálló bankért. Hiábavaló tehát minden rágalom, minden csürés csavarás, maguk a tények cáfolnak rá a közös bankos táborra, maguk az események bizo­nyítják, hogy hát nem a független­ségi pártot, hanem őket, a folyto­nosan rágalmazó tábort, vezetik ha­talmi érdekek. A függetlenségi párt pedig tisztán, becsületesen, minden mellékgondolat, nélkül küzd hazánk boldogulását jelentő szent célért: az önálló bank­ért, mely útról nem fogják őket !e- tériteni a hivatalos helyről sugal mázott, legkülönbözőbb rágalmakkal telitett cikkek sem. Hiába emlegetik hát, hogy csak egy pár koncleső, stréber politikus van az önálló bank mellett, hogy ez megint csak a „csőcselék“ mozgalma, mint itt szeretnék feltüntetni. Gróf V^ay Gábor van olyan előkelő, olyan jó családból való, van olyan ur, mint akármelyik főispán és lám, elég ma­gyar ember ahhoz, hogy nyíltan odaadjon az önálló bank küzdelmé­hez. Bizony példát vehetnének tőle igen sok főispánok és egyéb nagy urak! Különösen fontosnak tartjuk ezt hangsúlyozni Zemplénbeu, mert Vay Gábor gróf a velünk közvetlen szom­széd Szabolcs vármegyének főispánja amely vármegye sok szellemi és érdek kapcsolatban van velünk és igy remélhetjük., hogy a szomszéd, ság révén ebből a jó szellemből ta­lán a mi vármegyénk uraira is át­ragad valami. HÍREK. — Előléptetések a mávnál. A máv. novemberi előléptetései során újhelyi tisztviselők közül Steinh'óffer Sándor állomásfőnököt VII. fiz. o. 2 ik fo­kozatából az 1-be, Guttmann Aimin. h. állomásfőnök hivatalnokot a VIII. f. o .1. fokozatából a VII. fiz. o. 3-ik fokozatába ellenőrré ; a forgalmi fő­nökségnél Dómján Sándor hivatalno­kot a XI. fiz. o. 1-ső fokozatából a VIII. fiz. o. 3 fokozatába léptették elő. Előléptek még a Vili. fiz. o. 1 fokozatából a VII. fiz. o. 3-ik fo kozatába ; Pongrácz Samu fülöhá/i, kidet ik Náthán osztály mérnöksógi és Ludcschet Tivadar gyári mérnökök. — Uj jogtudor. Dnbay István sá toraijaujhelyi jogszigorlót október 30-án, szombaton a kolozsvári tudo­mányegyetemen a jogtudományok tudorává avatták. — Újhelyi művész hangversenye Bécsben. P o 1 ó n y i Elemér zon­gora. művész, a Nemzeti Zenede je­les tanára meghívást kapott Bécsbo, íogy ott egy hangversenyt tartson. A művész e hó 12 ikón játszik a Bősendosfer teremben. Műsorán a zongora-irodalom legkitűnőbb szá iiai szerepelnek. Minket e hangver seny azért érdekel közelebbről, mert Polónyi Elemér tudvalevőleg újhe­lyi születésű. — Ferrer emlékünnepély. A szabad­gondolat hívei és a szociáldemok­raták vasárnap d. u. 3 órakor iinne- )élyt rendeztek a Magyar Király nagytermében, Ferrernek, a prog­resszív gondolatok vértanújának etu- ékére. Az ünnepélyen, melynek nép gyűlés szerű jellege volt közel 200 főnyi közönség vett részt. Nagy tet­széssel fogadott beszédet mondtak Su- rányi István a „Kassai Munkás“ szer- tesztője és Bettelheim Ernő helybeli ügyvédjelölt. — Betöréses lopás. Perlroth Izi­dor helybeli fakereskedő Szemere- utcai lakásáról nagyobb mennyiségű ruhaneműt, egy aranyórát és arany- áncot lopott el Mikóczi Menyhért asz­talostanuló. A fakereskedő, miután uj lakását festették, az utcára szolgáló szoba ablakait éjjelre nyitva hagyta. Ezen az ablakon át hatolt be az éj fo­lyamán Mikóczi és az asztalra elhelye- zett férfi ruhák közül több darabot, to­vábbá egy 400 korona értékű arany órát láncot és pénztárcát ellopott. A rendőri nyomozás során Kaszárda Gyula rendőrőrmester Mattanovich Dezső rendőri alkalmazottal megálla­pították, hogy a tettes Mikóczi Meny­hért volt, akit nyomban le is tartóz­tattak. A lopott tárgyak megkerültek. — Tűz. F. hó 2-án d. e. fél 11 órakor kigyuiadt Bodnár János Tö- köly-utcai 15. számú házának pad­lása, melyet a tűz kiütése előtt mint­egy félórával tele raktak szénával. A tűzhöz gyorsan kivonult a közeli honvédlaktanyábél a katonaság és dicséretre méltó, megfeszített mun­kával eloltották a tüzet és megaka­dályozták a tovaterjedését. — A varannói rabbi ügye még mindig nem akar lekerülni napi­rendről. Wechsler Soma az, állásától véglegesen megfosztott rabbi gör­csösen ragaszkodik hivatalához és semmi körülmények között sem volt hajlandó elhagyni állását. A hitköz­ség előbb kérelemmel, majd pénzzel akarta rábírni a távozásra, de miu tán ez nem sikerült október 28-án bírósági rendeletre hatósági köze­gek kilakoltatták, egy szobát azon­ban mindaddig birtokában hagytak, mig beteg felesége felépül. — Leg­érdekesebb a dologban az, hogy a lakásban levő berendezési tárgyak a hitközség tulajdonát képezték s mert a kilakoltatásra kiküldött hatósági közegnek nem lett volna mit kivi­tetnie, a hitközség a volt rabbinak ajándékozta a bútorzatot s igy meg­történhetett a kilakoltatás. — Pánszlávizmus vádja alatt. Már hosszabb idő óta hire jár Varannó és környékén, hogy Timkó György sók úti ág. ev. lelkész és Zwbavisel Lajos ugyanottani tanító pánszláv tanokat hirdetnek a nápnek, sőt utóbbi időben arról is suttogtak, hogy a tanító az iskolába is beviszi a pánszláv ■. iratokat. Ez a hir el­jutott a tanfelügyelőséghez is és a múlt hét folyamán Beregszászy tanfelügyelő maga szállt ki a hely­színére és megindította a tanító el­len a vizsgálatot, mely most folya­matban van. A lelkész ellen az egyházi hatóságnál tettek feljelen­tést és igy a vizsgálatnak egyházi részről való elrendelése is minden pillanatban várható. Nem tudjuk, mit fog kideríteni a vizsgálat és ezért ezutttal tartózkodunk az eset kommentálásától, de a vizsgálat be­fejezése után — bárhogy dűljön is el, az foglalkozni fogunk ez ügygyei. — Kabaré Ujhelyben. Egy jónevü orfeum kabaré társulat tartott teg­nap előadást a Pannónia kávéház­ban érdekes műsorral jó előadás ke­retében. A közönség igen jól muta­tott a müsorszámokon. A társulat tagjai mind ösmert nevű artisták, akik közül egynéhánynak már Uj- holyben is voltak sikerei. Játszanak : iéthy Irén, Fekete Etel, Bocskai 3ella, Dénes Frédy, Anday Hugó, Faragó Jenő. Ma este uj műsorral még egy előadás lesz. — Államvasuti hirdetmények. Az államvasutak igazgatósága közhírré teszi, hogy a Budapest nyugoti pá­lyaudvar állomáson áru- és kocsi torlódás folytán beállott rendkívüli .'orgalmi viszonyokra való tekintettel, tereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák f. évi október hó 24-én kelt ad. 81061- sz. engedélyével, a vas­úti üzletszabályzat 63. §. (3.) 2 , valamint a vasúti árufuvarozásra vo­natkozó nemzetközi egyezmény 14. cikkéhez tartozó végiehajtási hatá- rozmányok 6. §. (3.) 2. pontja alap­ján az érvényben levő szabályzat- szerű szállítási és póthatáridőkőn kí­vül úgy a magyar, osztrák és bősz- nia hercegoyinai, mint a nemzetközi forgalomban f. évi október hó 27- étől kezdve visszavonásig : a Buda­pest nyugati pályaudvar állomáson ::el- és kiadósra kerülő teherárukra — élő- állatok, friss hús, friss gyü­mölcs friss főzelék és tojáskülde- mónyek kivételéve, — még további 5 napi időleges szállítási póthatáridő

Next

/
Oldalképek
Tartalom