Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-16 / 83. szám

83. szám. (2) FELSOMAG f A RO RSZAGI HÍRLAP Szombat, október 16. Régi bűnök. Legutóbbi számunkban egy eddig titkolt dologról rántottuk le a lep­let. Kíméletlen őszintessóggel vág­tuk szemébe azoknak, akik kárör- vendőleg vették tudomásul a városi pénztár meglopását, hogy már évek­kel ezelőtt, még 1903 ban történt sikkasztás a városnál és ezt azok hibájából hallgatták el, akik a mai rendszer megvádolásában merítik ki egész tevékenységüket. Ez a leleplezésünk szenzációt kel­tett városszerte. Megbotránkozással Készpénzben Betétekben Letétekben vették tudomásul, hogy a régi rend­szer bünnei egy újabbal szaporod­tak, mely a maga rettenetességében jóval felülmúlja az edddig kiderített bűnök sokaságát. De mert akadtak emberek, akik kételkedtek közléseink valódiságá­ban, elhatároztuk, hogy egész ter­jedelmében szórul szóra leközöljük a pénztár»úzsgálati jegyzőkönyvet, melyből világosan kitűnik a sikkasz­tás és annak leplezése. A jegyző­könyv szórul szóra a következő : 13110 K 26 fill. 61821 „ 03 „ 127925 „ 80 „ 202657 K 09 f 202657 K 09 i így szól a jegyzőkönyv, melyet 77—903 sz. alatt a városi számvevő őriz. A jegozőkönyvek egy iv pa pírra vannak írva és az első jegyző­könyvön csak a számvevő aláírása van. A polgármester és főügyész csak a folytatólagos jegyzőkönyvet írták alá, mert — és ezt anoak ide­jén kijelentették — ezzel mind a két jepyzőkönyvet aláírják és hite­lesítik. Szinte megborzad az ember, mikor a bűnök egész halmazának a leleplezését, a kötelességmulasztás­nak ezt a példátlan esetét látja. A jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyan is nem csak a sikka sztásnak jöttek a vizsgálat során nyomára, hanem a szabálytalanságoknak egész töme­gére is, melyek külön külön is ele­gendők lettek voln arra, hogy a pénztárnok és ellenőr ellen a leg­szigorúbb vizsgálatot inditsák. Az 1902. évi pénztári naplók nem voltak lezárva, az 1902. évi pénz­tári maradvány nem volt megálla­pítva. az ellenőri könyvekben több hibát tapasztaltak és mindezeken keresztül siklottak szó nélkül, sőt megvolt bátorságuk a jegyzőkönyvbe felvenni azt, hogy a könyvekben a legnagyobb pontosság találtatott. Hát ha ez nem bűn, akkor nincs bűn a világon. Egy polgármester meggyőződik arról, hogy a városi pénztár egy elvetemült tolvajra van bízva és nyugodtan tűri, hogy az tovább garázdálkodjék, Fájdalom vesz érzést az emberen, midőn a korrupciónak ezt a bor­zasztó példáját látja. Elkeseredik az ember mikor látja, hogy egy pol­gármester, akinek a város érdek tó kellett volna szolgálni, a város ér­dekét sutba dobva hallgatásával lehe­tővé tettea városi pénztár és igy közvetve az adófizető polgárság meg- lopását. Székely Elek azonban kibújt a felelősség alól. O ma már nem pol­gármestere a városnak és igy nem vonható felelősségre, nem büntet­hető ma. De ha törvény alapján nem is Ítélkezhetnek már Székely felett, a polgárságnak kell Ítélkeznie felette társadalmi utón. A felletes hatóság pedig rendelje el a vizsgálatot a Valkovszky Elek pénztárnokságának kezdetétől annak kiderítésére, hogy mikor kezdődött a sikkasztás és nein-e voltak ehhez ha­sonló esetek, mert most már világos, hogy évekre nyúlnak vissza a sikkasz­tás szállai és ezt a bűnügyi vizs­gálat nem igen derítheti ki, ameuy- nyiben azt csak 5 évre visszamenő­leg rendelték el. A vizsgálatra nagy szükség van. Amint kiderült most ez a régi bűn, egy alapos, mélyreható vizsgálat esetleg más bűnüknek is jöhet nyo­mára, ami nagy befolyással lehet a vizsgálat irányára. De a sikkasz­tás mérvét is alaposan meg kell ál­lapítani, mert a közönség, az adó­fizető polgárság tudni akarja, hogy milyen az az összeg, amelyet pót­adóban fog kelleni kiizzadni nekik. A mi parlamentünböl. — Megint a városi sikkasztás. — A városi pénztárbán történt nagymérvű sikkasztás újból napi­rendre került a város közgyűlé­sén. A képviselőtestület néhány órán keresztül ismét foglalkozha­tott azzal a piszkos botránnyal, amely országszerte hiressé tette a mi városunkat. A képviselőtestület szó nélkül vette tudomásul az ügyre vonat­kozó bejelentéseket és látszott, hogy szinte örültek mikor már vége volt a különböző bejelen­téseknek és nem kellett töbé fog­lalkozni ezzel a botrányos do- loggal. Nagyobb vita csupán a gaz­dasági tanácsosi állás helyettes utján való betöltésénél volt, amennyiben a képviselőtestület tagjai nem igen tudtak a jelöltek személyében megállapodni. Ennél a tárgynál volt egy kis személyes élű összetűzés is Némethy Berta­lan és az elnök között, de ez is elsimult és hosszas várakozás után sikerült az egyik pártnak győze- lemr e juttatni dr. K e 11 n e r Győző tb. rendőrtollnokot. A gyűlés lefolyásáról egyébként a következő tudósításunkban szá­molunk be. Megnyitás. 3 órakor délután nyitotta meg Farkas Andor h. polgármester a közgyűlést a képviselőtestületi ta­gok élénk érdeklődése mellett. Je­len voltak: Róth Mór, Lefkovits Jakab, Szedlák János, Klein Andor, Fuchs Jenő, Isépy István, Szirmay István dr., Kincsesy Péter, Róth Bernáth, Halász József, Nyomárkay Ödön dr., Ligeti Ignácz, Alexander Vilmos, Haas Mór, Schwarcz Ignácz, Haas Fülöp, Haas Adolf, Keresztesi Lajos, Gombos Gáspár dr., Hericz Sándor, Armágyi János, Deutsch Adolf, Blumenfeld Jenő, dr. Szé­kely Albert, Reichard Lajos, Blu­menfeld Emánuel, Bettelheíra Sán­dor, Barna Dezső, Waller Aladár, Neuman Jenő, Gáthy Géza, Némethy Bertalan, Widder Gyula, dr. Fried­mann Armin, Alexander Manó, Kroó Gyula, Túrái János, Szőllősy Arthur, Róth József, Haas Bertalan dr., Róth József dr., Friedrich Mór, Krausz Lipót, Juhász Jenő, Fieisz- ner Frigyes, Mai ólai Etele, Rosen­thal Sándor dr., Miklósy István, Roboz Bernáth dr., Bertnáth Aladár, Horváth József, Ambrózy Nándor, Majoros Gyula, Ambrózy Ágoston dr. Schon Sándor, Ligeti József dr., képviselőtestületi tagok és az elöl­járóság tagjai közül : dr. Reichard Salamon, Pataky Miklós, Rakinányi Jenő, Schmied Lajos, Szőllősy Sán­dor, Bogyay Béla, Kérészy Gyula és Mitrik Mihály. A pénztár átadásáról. S i m s a Ödön közig, gyakornok felolvasta a pénztár átadásáról fel­vett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv­ből kitűnt aztán az, — amit már mi is megirtunk, hogy — a pénz­tárban találtak a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár által kiállított betét­könyvet, mely habár értéktelen, miután érvénytelenítve nincs, na­gyon alkalmas a megtévesztésre. A jegyzőkönyv felolvasása után Halász József kijelentette, hogy sem ő, sem pedig Klein Andor a jegyzőkönyvnek fenti megjegyzést tartalmazó részét alá nem Írták, mert az ő véleményük az volt, hogy ezzel az átadáshoz kiküldött bizott­ság túllépte hatáskörét. Véleménye szerint a bizottság a képviselőtestü­lettől csak a pénztár átadására ka­pott megbízást és nem arra, hogy az ott levő értékek felett véleményt nyilvánítson. Haas Bertalan dr. válaszolt Ha­lásznak és kijelentetfe, hogy ők kö­telességüknek tartották ezeknek a megtévesztésre alkalmas könyvek­nek az értéktelenségét megállapítani egyrészt azért, hogy a képviselő- testületnek tudomása legyen azok létezéséről; másrészt -— és főleg — azért, mert a pénztárnok és ellenőr követelték ennek megállapítását, sőt kijelentették, hogy raig a jegyző­Ennek fedezetéül felmutattatott : 1) Készpénzben 10627 K. 82 f. 2) Előlegekben 2543 K. 72 f. 13170 K. 54 f 3) Alapok betéti könyvekben 61825 K. 71 f 4) Letétek : Betéti könyvben 701131 K Értékpapírban 15300 „ Regálé kártalan. kötvényben 36300 „ 50 villanygyári részvény 6000 „ 127731 K 25 f 202727 K 25 í Ezek szerint a házi pénztárban 60 korona 28 fillér innét 5 kor. 20 fill., az alapoknál pedig 4 K 68 fillér többlet találtatott és ez elő­jegyzésbe vétetett. Kmft. Szőllősy Sándor s. k. Székely Elek s. k. Kiss Ödön s. k. számvevő. polgármester, főügyész. Valkovszky Elek s. k. pónztarnok. Arnótfalvy Emil s. k. ellenőr. Jegyzőkönyv. Felvétetett Sátoraljaújhely város házipénztárában 1903. évi ja­nuár 27-én a pénztár vizsgálatról. Polgármester, a városi főügyész és számvevő kíséretében a pénztári helyiségben d. u. 2 órakor megjelent, a pénztári kulcsok átvétele után a vizsgálat foganatosíttatott. Számvevő az ellenőri könyveket átvizsgálván megállapítja, hogy a pénztári napló ip02. évről nincsen lezárva és a pénztári maradvány nincsen megállapítva, amiért is a könyveket megvizsgálásra alkalmatlannak nydvánitja. Ellenőr és pónztárnok erre megjegyzik, hogy a könyvelt lezárása azért nem történt meg, mert a letétek még elhelyezendők, ezek meny- nyisóge azonban a könyvekből megállapítható és igy a könyvek meg is vizsgálhatók. A polgármester ezen hiány pótlását azonnal elrendelte és ez foganatosíttatott, mire számvevő a könyveket megvizsgálván kitűnt, hogy az 1899. évi 139400 korona pénztári felesleg letétbe helyeztetett és az 1900. év folyamán a színházi kiadások fedezetére, a főgimnázium fenntartására költségvetéseit és letétbe helyezett 4000 koronával együtt 43400 korona lett a letétből a házi pénztárba áthozva, holott ezen ösz- szeg más címlet alatt már be volt vételezve. Ugyanezért a bizottság elhatározza, hogy a 4000 korona külön­bözet tanácsi határozattal a letétből a házi pénztár a utaltassák és ez a könyvekben átvezettessék. Ezek után a könyvek és a pénztári állapot összehasonlításából az tűnt ki, hogy a pénztárban a könyvektől eltérően 1401) koronával van keve­sebb. Ezen hiány lat azonnal felderíthető nem lévén polgármesiet 24. órai idei engedélyezett, mire a vizsgálat felfüggesztetvén a jegyzőkönyv berekesz- tett és aláíratott. Szőllősy Sándor sk. számvevő. polgármester. főügyész. Folytalólag felvétetett 1903. évi január 31-én délutáni 2 órakor a pénztár helyiségében. Péntáros kijelentésével annak, ho%y a hibát a könyvekből meg nem állapította, hogy a hiány csakis könyvelési hibából származhatott, addig is, mig ezen hiba felderittetik, a maga részéről az 14.00 koronát a pénztárba elhelyezte, azt a pánztár javára el is könyvelte. — (1903. január 30-án a pénztári főuaplo 22. lapján ez a bejegyzés található: »a pónztárnok és ellenőri naplói között különbözeiért pénztárnok által befizetve 14ll K. 33 fill.« — Szerk.) A pénztáros ezen ténye — tekintve — hogy az ellenőri könyvek­ben több hibák is találtattak, tudomásul vétetett azon kijelentéssel ha és amennyiben a hiány megállapítása téveseknek bizonyulna, az 1400 kor. a pénztáros részére lesz kiutalandó. Ezek után a könyvek részletes vizsgálata eszközöltetett, neveze­tesen az 1903. január havi vágóhídi bárcza könyvek a pénztári főkönyv- tételeivel összeegyeztetvén azok a tényeknek teljesen megfelelőeknek találtattak; megvizsgáltattak továbbá 1903. évi január 15-ének összes bevételei és kiadásai és ezekben is a legnagyobb pontosság találtatott. A pénztári könyvek zárlata után azoknak megfelelőleg a pénz­tár állaga a következő:

Next

/
Oldalképek
Tartalom