Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-16 / 83. szám
83. szám. (3) FELSOMAG f A RO RSZ ÁGI HÍRLAP Szombat, október 16. könyvben ezt meg nem állapítják, addig a pénztárt át sem veszik, ennek pedig a várost nem lehetett kitenni. Egy kis vita. Halász újabb felszólalása után újból Haas dr. szólalt fel és kérte, hogy a pénztárban levő összes könyveket, melyekre a vizsgálat alkal mával szükség lesz és jelenleg használatban nincsenek a képviselőtestület pecsételtesse le és zárassa el. A képviselőtestület az indítványt elfogadta és ily értelemben utasította a polgármestert. Farkas Andor h. polgármester bejelenti, hogy a tvszóki vizsgálóbírótól egy megkeresés érkezett 5 évről visszamenőleg az összes pénztári könyveknek, naplóknak és a sikkasztással összefüggő más adatoknak kiadása iránt. Némethy Bertalan azon nézetének ad kifejezést, hogy az utolsó évek könyveire és számadásaira szüksége van a városnak, mert sem az 1908. évi zárszámadást, sem az 1910. évi költségvetést nem tudják enélkül elkészíteni. Indítványozza, hogy az 1908. évi zárszámadásnak 14 napon belül való elkészítésére utasítsák a tanácsot és a vizsgálóbírótól kérelmezzék, hogy a bűnügyi vizsgálatot halassza el egy időre. Kincsessy Péter fölöslegesnek tartja, hogy a vizsgálat elhalasztását kérjék, mert ezt nem egedik meg ; hanem kérje a város, hogy a vizsgálatot a helyszínén foganato sitsák és bocsásson addigra a vizsgálóbizottság rendelkezésére egy megfelelő helyiséget. A képviselőtestület a Kincsessy indítványát fogadta el. Polgármester védekezése. Kiss Ödön polgármester jelentést terjesztett a képviselőtestület elé, melyben a julius 6-iki pénztár- vizsgálat eredményét ismerteti és ezzel kapcsolatban előterjeszti védelmét az alispáni véghatározattal szemben. A jelentés a következő : A városi pénztárban tapasztalt hiányok megtorlása iránt, mint méltóztatnak tudni, hatósági eljárás van folyamatban. A városi pénztár-viszgáló bizottság nem kívánván a tett hatósági intézkedések megfelebbezésóvel az ügyet huzni, halasztani, az ellen felebbezéssel nem élünk, azonban minden híresztelésekkel szemben, kötelességemnek tartom a tekintetes képviselő testületet az ügy igaz mibenáilásáról tájékoztatni. Mindenek előtt határozottan kijelentem, hogy a bizottság működő tagjait az elnézés, vagy felületesség vádja nem terhelheti, mert a pénztárt mindenkor a legnagyobb lelkiismeretességgel vizsgálta meg. A bizottság feladatát az képezi, hogy a pénztárt megviszgálja, az azokban talált tételeket megszámlálva jegyzékbe veszi s aztán összeegyeztetve az ellenőri könyvekkel, megállapítja a pénztár állását. A vizsgáló-bizottság legutóbb 1909. julius hó 6-án vizsgálta meg a pénztárt és ekkor a készpénzek felszámolásával, annak állagát a jegyzőkönyvbe a ténynek megfelelően felvette, ezután az értékeket áttekintvén, jegyzőkönyvbe vette a leletnek megfelelően. • A jegyzőkönyvet a számvevő s az előadó szerkesztik, annak mellékletét, a Jeletiveket a pénztárban használt leletivről lemásoltatják, a jegyzőkönyhöz csatolják s a kép viselőtestületnek véleménynyel be mutattatik. A julius 6-iki vizsgálati jegyzőkönyv a képviselőtestületnek még nem mutatíatott be, ennek oka abban rejlik, mert a vizsgálat a tényeknek megfelelőleg eszközöltetett, a sikkasztó pénztáros, a le letiveket az előadó és számvevő számtalan sürgetésére át nem adta. A julius 6-iki vizsgálati jegyzőkönyv hozzám szept. hó 29 én érkezett, az a képviselőtestület elé lett volna terjesztendő, ezt megelőzően magam is átszokván nézni a képviselőtestületnek bemutatandó ügyeket, annak hiányosságát megállapítva, a leletivek beszerzéséről gondoskodtam volna, de ettől az ülésen előadó számvevő sem térhetett volna ki. A tettenérés ekkor feltétlenül megtörténik s igy tekintve, hogy a vizsgálat s az arról felvett jegyzőkönyv a tényeknek megfelelt, a pénztáros a leletiveket mindenféle ürügy fel- használásával át nem adta, az 1909. julius 6-iki jegyzőkönyv elintézésével a sikkasztás ténye meg van állapítva, tehát a felületes, vagy elnéző vizsgálat vádja a bizottságot nem terheli, mert ezen viszgálat vezetett az október 7. és 8-iki vizsgálat eredményességére. Kérem ezen jelentésem egyszerű tudomásulvételét anélkül, hogy az a folyamatban levő eljárásra bármilyen befolyást látszassák gyakorolni, vagy következtetéseket maga után vonni. Dr. Reichard Salamon a polgár- mesteri jelentés felolvasása után kijelentette, hogy ő neki arról, hogy a pénztáros a leletiveket mindenféle ürügy alatt beterjeszteni vonakodott, tudomása nem volt, mert különben másképen járt volna el. Szőlősy Sándor számvevő kijelenti, hogy az ő kötelessége annyiból áll csupán, hogy megállapítsa, mennyinek kell lenni a pénztárban. O ezt megtette, hogy ennek dacára nem jöttek a sikkasztás nyomára, erről ő nem tehet. Apróbb ügyek. Kiss Ödön h. polgármester gyengélkedés miatt, egészségének helyreállítására 2 heti szabadságot kért. A képviselőtestület a szabadságot megadta és a polgármesteri teendők ellátásával Farkas Andor árv. ülnököt bízta meg. Richvalszky Ferencznek egészsége helyreállítására 8 heti szabadságot adtak. Tudomásul vették a sátorajaujhelyi kir. törvényszék vizsgálóbirájának a Valkovszky Elek pénztárnok bűnügyében kiadott végzését, melyben elrendeli a vizsgálatot és a vizsgálati fogságot. Választás. A megüresedett gazdasági tanácsosi állas helyettes utján való betöltésére került ezután a sor. Ez a választás szenvedélyes vitára adott alkalmat, melyben részt vettek Kin- csesy Péter, Bettelheim Sándor, Schmied Lajos és Widder Gyula képviselőtestületi tagok. A képviselőtestület szótöbbséggel Kellner Győző dr. rendőrtolnokat választotta meg Simsa Ödön közig, gyakornokkal szemben. Felhatalmazták a polgármestert, hogy a rendőrségre es adóügyosztályba egy-egy szakdijnokot nevezzen ki. A közgyűlés d. u. 5 órakor véget ért. Mit várunk egy képviselőtestületi tagtól? (—sz.) A választások küszöbén vagyunk. A korteshadak előőrsei hires agitációjukat megindították, Egy-egy a hatalmat magának biztosítani igyekvő — érdekcsoport kedves embereinek helyet biztosított a jelöltek lisztájában. Programtan ak, elveknek nyoma sincs. Mellékes az is, hogy a jelölt ur garanciát nyujt-e hivatása betöltésére, hogy érdemes-e érte a né^, az istenadta nép bizalmát kierőszakolni. De ők győzni lógnak! A hatalom gyeplőjét erősen fogják majd és intézik ennek a gyámoltalan szegény városnak a sorsát úgy, hogy az ő hatalmi politikájuk kívánja. Mert hát ők győztek s te szegény városi adófizető polgárság szavaztál és le- győzettél. Már pedig vae victis! Jaj a legyőzötteknek 1 * Rövid vonásokban összefoglalom, hogy mit várok én egy városi képviselőtől. Elsősorban teljesen független, hivatásában önálló legyen. Nincs szükségünk gépekre, kik egy felsőbb mozgás következtében jöhetnek működésbe, nincs szükségünk oly egyénekre, kik akaratukban szilárdak nem lehetnek, hanem felettes hatóságuk, kenyéradójuk parancsából, befolyásából nyilvánitják akaratukat, kik komolyabb eseteknél szavazatukat magukba fojtják, mert a dillema árkából csak igy szabadulhatnak. Legyen az illető anyagilag részese a városi közterheknek, hogy igy a város vagyoni viszonyait olybá tekintse, mintha az ő vagyonáról lenne szó. Ne legyen a várossal szemben üzleti vagy más gazdasági összeköttetése, mert csak igy őrizheti meg elfogulatlanságát. Ne hiányozzék a kellő műveltség, az intelligencia. Ezzel nem azt mondom, hogy diplomás embernek kell lennie. Diploma, sőt magasabb iskolázottság nélkül is lehet valakinek természetes, józan gondolkodásmódja, rátermettsége, sőt műveltsége is. Iparosaink és kereskedőink között sok józan, értelmes egyéniséget ismerek, kik csak szerénységüknél fogva nem juthatnak el a fórumra, de odaengedik azt az intellektuális elemet, kiket ők tartanak el. Furcsa lenne tehát, ha mindvégig az eltartottak és nem az eltartók kormányoznának. Kis városban élünk, hol a polgárok egymást jól ismerik, fölösleges tehát a feltolakodás, furcsa a megtiszteltetés után futkosni. A ki ezt keresi, az már bizalmat nem érdemel. Fölöslegesek tehát azok a titkos jelölő értekezletek, fölösleges az irányítás, hanem kövesse mindenki saját meggyőződését. Legyen az illető érett, komoly ember, ki élettapasztalattal bir, kinek a külső hiúságra szüksége nincsen. A városi gyűléseken ha szavát hallatja, mindenki komolyan veszi, önálló véleményét tárgyilagosan bírálják el, szavazatát az érett megfontolás okozatának tudják be. Ha ilyenekből tobor- zódik össze a képviselőtestület, úgy a tárgyaló terem nem deg- redálódik a heccek, személyeske dések tanyájává. Nem lesznek mérkőzések indítványokkal, nem lesznek szavazások értéktelenné. A jó szónok hat ugyan a szívre és észre is, de nem ez az első kelléke a képviselőtestületi tagnak. Az első kellék a tiszta ön zetlenségen nyugvó meggyőződés. Ne legyen elfajult s előítéletekkel megterhelve. A képviselőtestület többi tagjaiban munkatársait lássa, kik időt s fáradtságot vesznek a város ügyeinek vezetésére. Cselekedetében vallási szempontoknak lappangania nem sza- bau. Nincs ott helye olyannak, kit a hiberalizmus szent elve áthatni nem tud, elitélésre méltó az, ki cselekedetébe vallási motívumokat visz bele, ki a felekezeti türelmetlenség és elfogultság rút szellemét a város polgárságának munkatermében is kisérteti. Legyen úttörője a következetesség politikájának. Tisztitsameg szegény városunkat, ezt a rothadásnak indult gyümölcsöt rothadt részeitől. Ne engedje azt, hogy egy egy határozattal más határozatot öljenek meg, ne engedje, hogy az időt elő nem készített, avagy tárgytalan munkaprogrammal agyonüssék. Az ilyen üres szalmacséplések a testület nívóját könnyen alásülyeszthetik. Tartsa szem előtt a város jólétének, virágzásának előmozdítását, de ne nagyitó üvegen, hanem szerény keretben, fokozatosan biztosítsa a fejlődést. A rohamos haladást csak gazdag, forgalmas városok igényelhetik. Nekünk gazdagság, forgalom kell, akkor aztán foglalkozhatunk sok szép, jó és hasznos dologgal. Rongyos mentén nem igen csillognak az arany és gyémánt ékszerek, no meg nevetséges is. A ki ezeket az elveket méltányolja és magáénak vallja, az a mi emberünk lesz, azt a város képviselőtestületének tagjává avatjuk. Ha ily elvek vezérlik a leendő testület valamennyi tagját, úgy joggal remélhetjük, hogy vá rosunkra egy boldogabb kor hajnala virrad. HÍREK. — Személyi hir. Lengyel rn. kir. honvédezredes, a 10 ik honvédgyalogezred parancsnoka f. hó 15-én és 16-én a helybeli honvédzászlóalj megszemlélése céljából városunkban tartózkodott. — Kirendelés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Barta János a tanfeliigvelőséghez szolgálettételre berendelt állami elemi iskolai igazgatót tanítói minőségben a csörgői állami elemi iskolához rendelte ki. — Uj orvosdoktorok. Glattstein Ernő és Landesman Ernő or- vostanhallgatókat a budapesti m. kir. tudományegyetemen ma egyetemes orvosdoktorokká avatták. — A szőlészeti szakosztály ülése. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztálya f. hó 15-én délután 2 órakor ülést tartott, melyen Görgey Gyula indítványára foglalkoztak az uj német vámkezelési szabályokkal, melyek a borkivitelt úgyszólván lehetetlenné teszik. A szakosztály felír a minis- terhez, hogy a német kormánynál a Hegy alj áról kikerülő borok vegyvizsgálatának mellőzését eszközölje ki és ha ez nem lehetséges úgy a Hegyalja részére Tarcalon egy vegyvizsgáló intézetet létesítsen és a minták vételére a községi előláró- ságokat hatalmazza fel. — A kisállomás kibővítése. A sátoraljaújhelyi gyártelepi állomást — mint örömmel értesülünk — a m. kir. államvasut kiépítteti. A tervek szerint az uj állomási épület a mostanival szemközt a borsi felé vezető ut jobboldalán földszintes épületben, svájci stylben épül. Az épület alapzata terméskőből, felmenő falazata téglábói lesz építve, tetőzete cseréppel lesz fedve, a mellék- épület pedig faváz közötti deszka- burkolatból lesz előállítva. Az uj felvételi épület egy-egy I., II. és III. osztályú váróteremből, forgalmi irodából és előcsarnokból fog állam. Maga az állomás peronja 4 méter széles lesz. — Az uj állomási épületre a város által kiküldött
