Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-25 / 77. szám

Tizenkettedik évfolyam. 77. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szombat, szeptember 25. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Köziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS : Ur. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Mit várhatunk a jövőben. A jövő kedden rávirrad az olyan régóta húzódó magyar vál­ságra is az az elsőrangú kritikus nap( amely az ő, előrelátható ese­ményeivel, egy újabb lökést fog adni ennek a vajúdó válságnak, hogy siettese a jobbra vagy balra dűlő kibontakozást Hogy ez a lökés milyen ter­mészetű lesz és mily irányban fogja hatását éreztetni, az még ma is kiszámíthatatlan. Az elbi­zakodott, kapzsi és gőgös Ausztria politikai gyűlölete, amely Magyar- országtól mindent követelni, de annak semmi jogos kívánságát nem teljesiteni — jelszavával ott áll a magyar válság megoldásának útjában, mint egy meredező szikla­fal, az első percben ledönthetet- lennek látszik. Csakhogy az egye­nes és szilárd utón haladó nem­zetet nem lehet ezzel a torlasszal útjában sem megállitani, sem ar­ról visszaforditani — mert ez gazdasági erőinek, egész életének megsemmisülését, halálát jelen­tené. Tehát ennek a rosszindulatú osztrák akadálynak minden alkal más eszközzel ellent kell állni. Ott, ahol egy egész nemzet tér mészetes, jogos és igazságos fej­lődésének haladó utján tel akar­nak tartóztatni: nemcsak a véde­lem, de a támadás eszközei is jogosultak, Úgy lehet, hogy már a közel jövő azt a kettős teladatot fogja hárítani a nemzetre, hogy mig egyfelől a védekezés, addig más­felől a támadás fegyvereit is kell forgatnia. Minden kornak meg voltak és meg vannak a hozzáméltó fegy­verei. A mai modern kornak is modernek a fegyverei. Ki gondol ma már olyan védekezésre és olyan támadásra, amelynek ki- egyenesitett kaszák a fegyverei ? Az egységes akaratban összetö mörült nemzet elég hatékony fegy­vert bir egyedül csak elszánt, férfias, kitartó akatában is, amely nemzeti akaratnak ilyen, vagy olyan iránybanvaló megnyilvánu­lása feltétlen diadallal kell hogy járjon a védekezés és a támadás szempontjából egyaránt! Ha azok veszik kezükbe ennek a nemzeti akaratnak és elhatáro­zásának irányítását, akik nemcsak hirdetik, de akarják is — mert ez rájuk és nemzetünkre nézve életkérdés — Magyarország gaz­dasági önállóságát: akkor hiába görditi Ausztria fondorlatainak kő­szikláját ennek a gazdasági ön­állóságnak útjába. Az amit a jövőtől várhatunk és amit elkerülni bölcs és tapasz­talt vezéreinknek a legjobb akarat mellett is aligha lesz lehetséges, — ez a nagy harc és háború — gazdasági önállóságunkért Au­sztriával. Talán már rövidesen el fog dőlni, hogy ez a nemzedék elég izmos, elég érett e ennek a nagy háborúnak a megvívására és hogy Magyarország gazdasági önálló­ságának, magasztos és a nemzet életfeltételét felölelő gondolat át tudja-e ezt a nemzetet heviteni és nagy tettekre ösztönözni, vagy pedig léha és hitvány a nagy nemzeti eszmék megértéséhez és a rá háruló feladatok megoldá­sához ?! Most fog eldőlni, hogy ezt a nemzedéket is a magyarok hagyo­mányos átka — a szalmatűz tudja-e csak felheviteni, mely nagy lánggal indul, hogy annál hama­rabb elhamvadjon, úgy ahogy ezt a tulipánmozgalomnál láttuk — ami végeredményében nem volt semmi egyéb, mint előkelő, nagy gyermekek játéka. Szalmatűzzel nem lehet azoka. a feladatokat megoldani, amelyek talán már a közel jövőben a nem­zetre várnak: vasakarat és egy csupa férfiakból álló nemzet tud csak ura lenni ezeknek a felada­toknak. Ott van a civilizáció, a kultúra terén annyira mögöttünk álló Törökország példája, mely nap­nál fényesebben megvilágította azt az utat, amelyen az elbiza­kodott és gőgös Ausztriát meg lehet alázni. Ha ebben a nemzedékben, a mely a magyar érdekeket van hivatva megvédeni, csak felényi erkölcsi erő, csak felényi férfias elszántság és akarat lenne, mint a törökországi teherhordókban és azok vezető embereiben: nem kellene a magyar miniszterelnök­nek Bécsben annyit előnótázni és onnan annyiszor üres tarisznyával visszatérni; lenne itt egy-kettőre önálló bank is, meg önálló vám­terület is. Tessék csak egyszer komolyan megpróbálni. A mi parlamentimből. — A Vörös Ökör ügye lekerült napi­rendről. — A Vörös Ökör helyén építendő szálloda ügye végkép lekerült a napirendről. A legutóbbi városi közgyűlésen — ha ugyan annak lehet nevezni, ha 5—6 ember összejön — végleg elutasították Führer Miklós budapesti építész ajánlatát. Most tehát egyáltalán nem tudjuk, hogy mit csináljunk a Vörös Ökörrel. Mikor megvet­ték ezt a sok gondot okozó épü­letet és telket, még meg volt legalább a reménye annak, hogy szállodát építünk a helyére. De most már ez a reményünk is szer­tefoszlott. A magánvállalkozók el­fogadhatatlan, a városra nézve kedvezőtlen ajánlatokkal állnak elő ugyannyira, hogy a város az ajánlatokat még alapul sem fo­gadhatja el a további tárgyalá­sokra, a város maga pedig nem mer belevágni az építkezésbe. Marad hát a Vörös Ökör a je­lenlegi állapotban és a város to­vábbra is ráfizethet erre a kitűnő vételre évenkint 4—5000 koronát. Szóval az eddigi gondok meg­kétszereződtek, mert most már nemcsak a deficit mikénti fede­zéséről, de a telek mikénti érté­kesítéséről is kell gondoskodnia a képviselőtestületnek. Még pedig gyorsan, mert város polgársága amúgy is túl van terhelve a reu des szükségletek fedezésével is, nem szabad hát őket végleg, az utolsókig kiszipolyozni azért, mert a képviselőtestület tagjai egy meggondolatlan pillanatban be- folyásoltatták magukat és engedve Székely Elek erőszakoskodásának, megvették ezt a nagy áldozatok nélkül nem használható telket. A város polgárságának az óha­ját fejezte ki tehát Német hy Bertalan, amikor á legutóbbi köz­gyűlésen utasítani kérte a taná­csot, hogy a deficit mikénti meg­szüntetésér e illetve a Vörös Ökör­nek megfelelővé jövedelmezőjtéte- lére vonatkozólag sürgősen ké­szítsen javaslatot és terjessze azt a képviselőtestület elé. Most már nincs gondolkozásra idő. A telek mikénti felhasználására vonatkozó tervezgetéseknek egyelőre vége. A legfőbb feladat most az, hogy a deficit megszüntetésével egy óriási terhet emeljünk le a város adófizető polgárságának a válláról és tegyük könnyebbé a közter­hek viselését. Amig erről nem történik kellő gondoskodás, addig másról tárgyalni nem lehet, mert elvégre mégsem élhetünk meg folytonos tervezgetésekből. Egy­szer már tenni is kell valamit, valami hasznosat, melynek értéke legyen, amelynek üdvös hatását megérezze az a szegény adófi­zető alany is, amely eddig csak arra volt jó, hogy a képviselő- testületi tag urak agyaiban meg- íogamzoti csodabogarak keresz­tülvitelére áldozza fel az utolsó fillérét is. A legutóbbi képviselőtestületi ülés tehát nagyon fontos a vá­ros jövőjére nézve, mert végét vetette egy már évek óta állan­dóan napirenden levő tervnek és lehetővé tette, hogy valamely könnyebben beválló uj tervvel megszabaduljanak egy meggon­dolatlanságból, könnyelműségből magukra vállalt jelentékeny te­hertől. A képviselőtestületi ülésről, me­lyen ezen kivül több érdekes, megemlítésre méltó dolog tor- történt — az alábbiakban adunk kimerítően részletes tudósítást: Megnyitás. Kevés, alig nehány ember jelen­létében nyitotta meg Kiss Ödön h. polgármester 3 órakor a gyűlést. Jelen voltak : Némethy Bertalan, Alexander Vilmos, Kulics János, Túrái János, Szedlák János, dr. Rotli József, Miklósy István, Gáthy Géza, Móré Dániel, Majoros Gyula, Schvarc- barlh Lipót, Heriez Sándor, Orosz Mihály, Matolai Etele, Szőliösy Ar­thur, Armágyi János, Roth Bernáth, Kovalcsik János képviselőtestület Szenes Cipőt w* elsőrendű uriöivat s kalapüzletében «na* Sátoraljaujhely, főtér a megyeházával szemben. Az iskolai idényre tanulóknak fehérnemüek, kalapok, nyakkendó'k, harisnyák legeló'nyó'sebben beszerezhetó'k. Legfinomabb férfi czipők. Nagy választék legújabb divatu kalapokban, fehérne­müek, nyakkendó'k, zsebkendó'k stb. uridivat külön- •" legességekben. ■ ­Lapunk 6 oldal. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom