Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-15 / 74. szám

74. szám. (2) FELSOMAG i A RQ R S Z A G I HI R L A P Szerda, szeptember 15 Mi vagyunk-e okai, akik a nemzet jogainak érvényesülését követeljük ? Igaz, ha lemondanánk minden­ről, akkor megszűnnék a bizony­talanság. Aminthogy a beteg ember is véget vethet betegsége bizonytalanságának, ha megöli magát. Ez a bizonyosság rosz- szabb minden bizonytalanságnál. Nekünk nem a halál, nekünk az élet bizonyossága kell. Es ezt azok akadályozzák, akik a nem­zeti jogok diadalának ellene sze­gülnek. De ha bizonytalan is ma a helyzet, ha jöhetnek is küzdel­mek, megpróbáltatások: ezek mind csak múló epizódok lesznek a nemzet életében. Lehetnek pil­lanatnyilag ellenkező törekvések, ellenkező hatalmak, — a nemzet sorsának kifejlődése mégis csak egy kézben van: a nemzet kezé­ben. Ha kitart a nemzet, ha nem csüggedve megáll törvényes kö­vetelése mellett: ez a követelés biztosan győzni fog. A holnap bizonytalan. Lehet béke, lehet harc. De a holnap­után egészen bizonyos. Az csak a nemzet jogainak, törekvéseinek diadala lehet. S akkor lesz aztán biztosan nyugalom. De az nem a halálnak, a pusztulásnak, hanem az életnek, a .fejlődésnek nyu­galma lesz! Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Zemplénvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartotta meg szeptember havi ülését Mécs- ner Gyula főispán elnöklete alatt. A gyűlés egész folyamán érez­hető volt már bizonyos élénkség, ami jele annak, hogy vége felé jártunk a kánikulának. Maguk az előadott jelentések azonban tire sek voltak. Az alispánijelentésen kívül — mely most szintén bán Kernyós Abris azonban már el- Jenzékeskedik : — Nem adunk semmit a német­nek. A biró megdorgálja az eszes mol­nárt : — Nem kő bántani a némötöt! Iszön, ha ugyvösszük, az is embör... Es folyik a találgatás a levél tár­tál máról. Végre is előretolakszik a sebes beszédű Gyimola Pétür. Még a feje bőre is mozog az izgalomtól, úgy hadarja: — Tudom én mán, mit akar a némöt! Lomha fejmozduiattal valaraeny- nyien a kéményseprő féle fordulnak. Gyimola pedig vérvörös ábrázat- tal kivágja a véleményét: — Alighanem zabot akarnak, mer’ igön högyös az irás . . . Erdélyi Lajos. tóan száraz volt — alig akadt följegyzésre alkalmas momentum a gyűlés egész folyamán. Az alispáni jelentés első sorban megemlíti, hogy az alis­pán aug. hó 29-én visszatért szabad­ságáról és átvette hivatala vezetését, majd áttér a közigazgatási állapo­tok ösmertetésóre. Homonna község főbírája és jegyzője ellen a horoo.o- nai főszolgabíró elrendelte a fegyelmi eljárást. Bűnesett és vétség előfor­dult a vármegyében 269, ebből 26 gyújtogatás. Kivándorolt, a várme­gyéből az elmúlt hó folyoman 238, visszatért 126 egyén. Az adókivotó sek folynak, úgyszintén folyamatban vaunak a nagyobb katonai átvonu lások is, amennyiben a nyári had­osztály-gyakorlatokat Nagy mihály Varaunó között tartják meg ez év­ben. A pótsorozások alkalmával Uj- helyben előállt 7 hadköteles 1 egy­éves önkéntes, ebből besoroztak 6 hadkötelest és 1 egyéves önkéntest. Homonnán előállt 34 ottani, 6 idegen hadköteles, ebből besoroztak 6 ot­tani és 3 idegen hadkötelest. A mezőgazdasagi állapotok egy­általán nem kielégitőek. A főszol- gabirák jelentései a legszomorubb adatokat tartalmazzák az aratás eredményéről. így a tokaji, szeren­csi, újhelyi, sárospataki járásokban rósz; a gálszécsi, varannói, homon- nai, szinnai, sztropkói járásokban közepes, a mezőlaborczi járásban gyenge az aratás eredménye. A közigazgatási iktatóba beérke­zett augusztus hó folyamán 1918, a közig, bizottsághoz 378, a közp. választmányhoz 1, az elnöki ikta­tóba 2 ügydarab, összesen 2099 ügydarab, melyek majdnem kivétel nélkül feldolgoztattak. Egy humánus indítvány. Az aiispáni jelentés felolvasása után a főispán indítványt tett a bi­zottságnak, hogy tekintettel a fö­lötte rossz aratásokra, hívják fel a járások főszolgabíróit, hogy ameny ijyibtm segélyre volna bárhol is szükség, haladéktalanul Írják össze a segélyre szorultak neveit és küld­jék be hozzá, hogy rögtön felter­jesztést tehessen a kormányhoz se­gélyezés iránt. A humánus indít­ványt egyhangúlag elfogadták. A varannói rabbi ügye ismét foglalkoztatta a bizottságot. A közoktatásügyi miniszter ugyanis Wechsler Somát a fegyelmi választ­mány ítéletének megváltoztatásával megfosztotta anyakönyv vezető-rabbi állásától és elmarasztalta az eljárási költségek viselésére is. Egyben meg­semmisítette a miniszter a választott biróság Ítéletét is formai okok miatt. Wechsler Soma most azt kérte a közig, bizottságtól, hogy mivel rabbii állásától a miniszter nem fosztotta meg, rendeljék el fizetésének folyó- sitását. A bizottság helyt adott a kérelemnek, de kimondotta, hogy a fizetés csak a határozat jogerőre emelkedése után folyósítandó. Hönsch Dezső ügye is foglalkoztatta újból a bizottságot, amennyiben Hönsch a multi bizott­sági ülésen történtek miatt vizsgá­latot kért maga ellen a kereskede­lemügyi minisztertől és ezt bejelen­tette a közigazgatási bizottságnak. A bizottság Hönsch bejelentését br. Sennyey Miklós és Nagy Barna bi­zottsági tagok hozzászólása után tu­domásul vette. A t. főorvos jelentése tartalmazott még megemlítésre mél­tót, amennyiben megtudtuk, hogy Szerencsen hashagy máz járvány vau és a közönséggel szemben a legszi gorubb intézkedésekkel kell fellépni, mert a hatóság óvintézkedéseit nem akarták figyelembe venni. A többi referensek jelentéktelen referádái után a gyűlés déli 12 éra­kor véget ért. HÍREK. — Öngyilkos csenddőrörmester. Véres esemény tartja izgalomban Nagyci- gánd községét. Folyó hó 9-én az ottani csendőrősparancsnokság épü­letében szolgálati fegyverével főbe lőtte magát Petrás János csend­őrőrmester, az őrs parancsnoka. A golyó a szerencsétlen ember halán­tékát iszonyúan összeroncsolta és dacára halálos sérülésének, még élve szállították a helybeli közkórházba. Szívós természetének tudható be, hogy még a kórházban kihallgathat­ták végzetes tettének okára nézve. A csendőrőrmester azért akar meg­válni az élettől, mert felsőbb ható­sága, a szárnyparancsnokság állo­más-helyéről áthelyezte. Életben- maradásához kevés a remény. — üsszeégett. L i s o n s z k i Já- nosné szül. T ó t h Mária helybeli lakos folyó hó 11-én este a máv. fütőházában dolgozó fiának vacsorát vitt.. A fütőház körűi járva, nem vette észre a mozdonyokból kike­rülő, halomra rakott parazsat és igy történt, hogy a szegény asz- szony neki ment a tüzes parázsnak és testét annyira összeégette, hogy életveszélyes sérülésekkel vitték a közkórházba. A rendőrs'g megindi- totta a nyomozást abban az irány­ban, nem-e terhel valakit büntetendő cselekmény az üsszeégett asszonyt ért szerencsétlenségért. — Állatfelhajtásos vásár. A leg­közelebbi állat felhajtásos vásár fo Iyó évi október hó 5 én fog Sátor alj aujhely ben megtartatni. — Egy kis leány szerencsétlensége. Bomsz Mária alsóregmeczi 8 éves leányka egy társnőjével a szecska­vágógép körül játszadozott. Mialatt a kis leány kezével a gép késével foglalkozott, társnője a gépet eiin- diiotta, a minek következtében a szecskavágó Borusz Mária egyik ke zenek három úját elmetszette. A sú­lyosan sérült leánykát a helybeli „Er zsébet“ közkórházba hozták gyógyke zelés végett. — Balesetek. Buczkó István hely­beli villany telepi főszerelő egy le­szakadt drót főierő-úté,se közben jobb kezén megsérült. — Zaborcsák György máv. raktári munkás egy 200 literes hordót akart a többi hor­dók közzé helyezni, miközben a hordó elcsúszott és bal kezét egy másik hordóhoz lapította. — Kastély István bodnártanuló egy veder ab­roncsozása közben sérült meg jobb kezén. Valamennyi sérültet lakásán ápolják. — Csendélet Szölőskón. Filó János nagybári-i lakos vasárnap ellátoga­tott Szőiőskén lakó sógrálioz, Soltész Jánoshoz, A vasárnapi napot azután — régi szokáshoz híven — úgy töl­tötték el, hogy ebéd után elmentek a koicsmába és ott hozzáfogtak az italozáshoz. A korcsma természete­sen tele volt vendéggel és rövid idő alatt valamennyi virágos kedvében volt. Daloltak, civakodtak, egymás felé röpködtek a sértő kifejezések, a minek csakhamar meg volt az eredménye: az úgynevezett „véres verekedés“. A nagy dulakodás he­vében valahogy Filó János, a ven­dég is közébük vegyült és igyeke­zett a verekedőket szétválasztani, de vesztére, mert egy Kocsis János nevű legény úgy vágta fejbe egy sörös üveggel, hogy nyomban esz­méletlenül a földre rogyott. Ez még nem volt elég szegénynek. A többi legény is vérszemet kapott és a föl­dön heverő Filóra rontottak s any- nyira agyba-főbe vsrték, Jhogy sú­lyosan sérülve kellelt a helybeli kórházba hozni. A verekedő legé­nyek ellen megindult a vizsgálat. — Eltűnt néma leány. H. J. hely­beli lakosnál egy 23 év körüii, barna, közép termetű, nevetős arcú néma leány volt a helybeli „Erzsé­bet“ közkórház részéről kiadva, a ki ez éjjel ruháit összeszedve, — ismeretlen helyre bolyongott. A kik a magával tehetetlen, néma leány tartózkodási helyéről tudomással bír­nak, szíveskedjenek a helybeli rend- őrkapitányi hivatalt vagy kórházi igazgatóságot értesíteni. — Kivándorlók figyelmébe. A ki­vándorlásról szóló 1909. évi II. t.-c. fontosabb, közérdekű intézkedéseit már (ismertettük. Abból az alkalom­ból, hogy Fiúméból és Budapestről nagyon sok olyan kivándorlót Dön­tenek vissza, a kik útleveleiket még a törvény életbelépése előtt, szep­tember elsejét megelőzőleg kapták, — az útlevéllel biró, kivándorolni szándékozókat saját érdekükben arra figyelmeztetjük, hogy ne induljanak addig útnak, mig útleveleiket nem záradékoltatják, illetőleg útleveleikbe be nem jegyeztetik, bogy a kiván­dorlást velük szemben az 1909. évi II. t.-cz. nem korlátozza. E célból Ujln-lybon a rendőrkapitánysághoz, vidékan lakóknak az illető jegyző­höz kell fordulni, a honnan ha a záradékolás ellen nem forog fenn akadály — az útlevelet záradékolás végett az alispán úrhoz felterjesztik és a záradékolás reávezetése után az illető félnek kikézbesilik. Csak mindezeknek megtörténte után ván dorolbut ki az útlevéllel biró egyén Amerikába. — Az ellenőrzési szemlék elmara­dása. A honvédelmi miniszter érte­sítette a törvényhatóságokat, bogy a közös hadsereg és honvédség nem tényleges ádomáiiyu legénységének ellenőrzési szemléit az 1909. évben nem tartják meg. A tartalékos tisz­tek és a legénység állományából kivett s tiszt jelölteknek, illetve tiszt­viselő-jelölteknek tekintendő tart - lékos (póttartalékos) zászlósok, li»d- apródok és hasonló állásúak bemuta­tásait azonban az eddigi módon az 1909. évben megtartják. A népfelke­lési időszaki jelentkezés tekintetében a honvédelmi miniszter külön fog intézkedni. — Pályázat. A néhai Kellner Mó- zesné szíii. Schwartz Betti által léte­sített és a sátoraljaújhelyi izraelita anyahitközség elöljárósága által ke­zelt 3000 korona kiházasitási alapít­ványnak 1903. februártól 1906. októ­berig felgyűlt kamata — miután az 1906. 19Ö7. és 1908. években hirde­tett pályázat eredménytelen marad — folyó 1909. évi okróber 22-én az örökhagyó halála évfordulóján válik esedékessé. Ugyanekkor válik ese­dékessé ezen alapítvány 1906. okt.-tól 1909. okt.-ig felgyűlt kamata is. E kamatösszegeket elnyerhetik oly izr. menyasszonyok (hajadonok), kik az örökhagyó két testvérének egyikétől törvényesen leszármazottak, esküvő­jüket a jelzett évforduló napon tart­ják és két hasonló leszármazásu rokon által segélyre ajánltatnak. Kellően felszerelt folyamodások a hitközség elöljáróságához czimezvo a titkári hivatalnál folyó évi október hó 10-ig adandók be. Ugyanott kaphatnak bővebb felvilágosítást. A segélye­zendő menyasszonyt, illetve meny­asszonyokat a hitk. elöljárósága vá­lasztja és szemeli ki. A pénz a pol­jYíagyar-frane^ia biztosító intézet sátoraljaújhelyi főügynöksége Landesmann jYíiksa és kársánál Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 1. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom