Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-15 / 74. szám
Tizenkettedik évfolyam. 74. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, szeptember 15. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nőin adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. ür. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. Bizonytalanság. Szeptember 15 ike van és nincs ebben az országban egy teremtett lélek, aki ki tudná számítani, meg tudná mondani, hogy mi fog itt történni szeptember végén. Alkotmányos többségi kormány következik-e ? Vagy más féle kormány jön s választást rendel ? Vagy jön a nyílt erőszak, bevallott polgári vagy katonai abszolutizmus ? Áldásos, gyümölcsöző béke lesz-e, vagy zavar és küzdelem. Végig mehetünk az eshetőségek minden változatán, a leg- őrültesebb kombinációk egész skáláján : nincs egy ember, aki biz ton rá tudna mutatni valamelyikre : ez lesz, ez következik. Itt áll a magyar töldön egy huszmilliónyi nemzet és nem tudja ma, hogy mi log vele történni két hét múlva? Lehet-e ennél rettenetesebb, kínosabb, sorvasztóbb helyzet ? Vegye elő akárki Európa térképét. Vagy vegye elő mind az öt világrészt s mutasson csak egy nemzetet is, amely ilyen helyzet ben, ilyen bizonytalanságban volna a holnap felől, mint a magyar. Az angol, a francia, az olasz, vagy akár a szerb, a bolgár meg se tudná érteni ezt a helyzetet. Hogy lehet itt bizonytalanság ? Lemond a kormány s van egységes parlamenti többség. Hát természetes, hogy ebből a többségből lesz kinevezve az uj kormány s a többségnek van rendes, keresztülvihető munkaprogrammja. Hát természetes, hogy e szerint a programin szerint lógják az országot kormányozni! Lehet ez másképp is ? Történhetik más valami is ? ők el se tudják képzelni. Nálunk pedig szinte azt nevetik ki, aki ezt az egyedül természetes és törvényes megoldást jövendöli. Es itt állunk, húsz milliónyi r.emzet, Európa közepén a XX. században, ezeréves alkotmányunkkal, hétszáz esztendővel az aranybulla után és nem tudjuk, mi lesz velünk holnap 1 Hiszen más nemzetnél is megtörténik, hogy bizonytalanná válik a sorsa. Ha forradalom üt ki, ha elemi csapások érik, ha ellenség támadja meg. Minket nem bánt ellenség, nálunk nincs íorradalom; földrengés, árviz nem fenyegeti életűn két. Es még se tudjuk, hogy holnap mi lesz. Húszmillió ember aggodalmas reménykedéssel néz egy nyolcvanéves öreg ember fehér fejére úgy találgatja, hogy mi fog abban az ősz lejben megtogamzani, mi log onnan ránkszármazni :béke, vagy harc, áldás, vagy átok ? Mert attól függ ma egy huszmilliónyi nemzet nyugalma, békéje, hogy mi fog megérlelődni abban az öreg emberfőben. Attól függ, hogy nyugodt kormányzás, alkotó munka lesz-e ezen a földön, vagy küzdelem, zavar, felfordulás. Es minket vádolnak, minket hurcolnak meg a világ előtt, mint népek zsarnokait, nemzetiségek elnyomóit! Hát van a világon nemzet nálunk elnyomottabb, nálunk szerencsétlenebb ? Akik messze földről észreveszik, hogy horvát, oláh, tót mennyire el van nyomva ezen a földön (holott sehol sincs olyan szabadságuk, mint nálunk), azok nem látják meg azt, hogy velünk mi történi^ hogy a mi jogainkkal, törvényeinkkel, igazságunkkal, hogyan bánnak el. Az feltűnik a külföldön, ha soká tart egy politikai pör, de hogy egy államnak, amelynek önállóságát törvény s királyi eskü biz tositja, nem engedik meg, hogy magának külön jegybankot állíthasson s hiteléletét önállóan vezethesse : az nem bántja Európa igazságérzetét ? Hogy annak az országnak, amely háromszáz éven át védte a török ellen Európát, annyit nem adnak meg az államiságából, a mennyinél sokkal több megvan a tegnap született Szerbiának, Bulgáriának ; az nem zavarja a nyugati sajtó lelkiismeretét. Es hogy egy nemzetet hónapokon át tarthatnak teljes bizonytalanságban a közvetlen jövő sorsa felől : az nem hívja ki az európai népcsalád tiltakozását ? Súlyos és káros dolog ez a bizonytalanság. Mint fojtó ködfekszik rá egész közéletünkre. Akadályozza a gazdasági fejlődést. Megbénítja a vállalkozást, megzavarja az ipar, kereskedés menetét. A falumból. I. Alkotmány az éjszakában. Korom sötét az éjszaka. Olykorolykor, a nehéz égi fátyolon át is átszürődik a hold világossága. De hirtelen a pápista végről nekizudul a haragvó szól és átrobog a házakon, útjában huncut módra belekurjongat a fehérre meszelt kéményekbe és bolygatja éjszakai alvásukban a benlakókat. Erre a duhaj támadásra valahogyan szakadozni kezdenek a fekete felhőzetek és itt-ott látni lehet már a környéket is , . , Az öreg Bajméczi subájába huzza a fejét és baktat végig a szárazra fagyott kocsiuton. < Főképen a „szödörfás“ boltja körül őrizi a közbiztonságot. Ennek a részleges buzgalomnak pedig az a természetes oka van, hogy a boltos a rend fentartásáért, reggelenkint egy-egv pohár pálinkafélével jutalmazza Bajméczi Vincét. Az öreg már pitymallatkor csettint egyet-kettőt a jóféle, testet melengető díjazásra. Mondom: ott ólálkodik a piaczon. Közben pipára gyújtás okából odatámaszkodik az egyik kerítéshez, óvatosan kezeli a gyujtószerszámot, mert elég drága portéka az arra nézve, hogy a szegény ember ne igen dobálózzék vele. De mikor vészes bakteri fegyvere a kerítéshez ütődik : bizony nagyot ugat a Korbács kutya ép a háta mögött, mire az öreg ijedtében elejti a drága gyufát. No hiszen neki is ripakodik. Elkezdi szidalmazni az éber állatot : — Te cudar dög, hogy a jó Isten pusztítson el 1 Es hogy valamelyes módon megboszulja magát nagyot dönget alabárdjával a kerítésen és egyszeriben kitör rajta a politikai elégedetlenség : — Nem is tudják a nagy uiak, mit csináljanak. Lönnék csak én a miniszter, majd megmutatnám . . . Itt aztán morgásba vész a beszédje mórt nem tudja kikeriteni maga előtt, hogy tulajdonkópen mit mu tat. De különben is valami mozgó alakot lát a sötétes utón botorkálni. Elfogja az érdeklődés. Neki indul. Mikor már csak egy lassuszónyi távolságra érnek egymáshoz, felismeii a subájában húzódó magyart, megszólal : — Adj’ Isten, jó estét Baracsi uram ! Baracsi kidörmögi a subából : — Fogadj Isten ! Szóváltás kedvéért ismét kérdi: — Kend az, Baracsi uram ? — En vonók az I Az öreg faluvédő erre a leg- mólységésebb meggyőződés hangján mondja : — Azt hittem, hogy nem kend az! Lassan elhaladnak egymás mellett. Baracsi gazda fültekint az felhők közzé és bucsuzásképen visszaszól : — Nehéz az ég . . . Bajmóczi kap a szón és visszakiáltja : — Alighanem hó lesz 1 Mivelhogy itt a beszéd érdekes fordulatot kezd venni, megáll a két öreg és úgy távolról okoskodik. Már egy-két szó után előtör az alkotmányos hajlam. Váltódik egyre másra a panasz, miközben a bak- ternek sikerül pipára gyújtania. Hogy nem oka a nagyszabású szegénységnek senki más, csak a kormány, arról közösen megállapodnak. Mikor végre elköszönnek egymástól, Bajmóczi megállapítja államférfim képességét, átkiáltja az öreg subásnak: — Lönnék Csak én miniszter, majd megmutatnám. Es nagy haraggal töm egyet a pipáján s úgy ballag tovább . . . II. Az Írás. Vasárnap délelőtt levél érkezik a községházára a jegyző valamelyes tagosítás irányában a várost járja. Ilyeténképen Tahi János biró uram kezében csomósodik a l'alu közigazgatása . . . Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a biró felrakja hivatásával járó ókuláróját és azon át vizsgálja a nagy pecsétes levelet. Ka tonáéktól érkezett német volt az Írása. Lassan szállingóztak a belső emberek, ott van már Kernyés Abris, a vörös Molnár, Suta Jó Gábor, a bognár, Gyiinola Péter, a kéményseprő Muszka Tóth Ambrus. A zsöllér nép pedig az isten házába törekszik. A belső emberek nagy fontoskodással szemügyre veszik a levelet és a fejüket csóválják. Suta Jó Gábor nevetősen kérdi a bírót : — No, biró uram, mit akarhat a — „sógor"? Tabi János kikerüli az egyenes válaszadást, — mert egy csekélyke elszólás tekintélyébe kerülhetne, — hanem csak azt mondja : — Máj’ elválik. Ezt a feleletet aztán mindenki a maga kedvére értelmezheti . . . Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. hazái ipartelep. Évi gyártás 3000« hl. Gyárt: Márciusi, Korona és Gasinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 4 oldal.
