Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-28 / 34. szám
Tizenkettedik évfolyam. 34. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, április 28. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Dr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyedévre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. A jövő függetlenségi politika. Midőn ellenzéki párt uralomra jut s átveszi az ország ügyeinek vezetését, mindjárt a kormányzati felelősség ellentmondást nem tiirő követelményével kell számolnia. Elveinek, törekvéseinek nagy részével úgy kell tennie, mint a töröknek sarujával: kívül hagyja a politikai mecset kapuján. A pártok nem is úgy alkotják meg programmjukat, hogy az máról holnapra meglegyen alkotva, sokszor évtizedekre előre megállapított tervek ösztönzik, adják meg a céljogosultságot egyik vagy másik politikai tömörülésnek. Csak addig állhat fenn ellenzék, vagy kormánypárt, mig prog- rammja a folytonos előhaladásra, vagy mondjuk a fennálló viszonyok megváltoztatására törekszik. Hogy áll ez a kérdés a kormányzó pártra nézve ? Mihelyt a Programm kimerült s csak a mindennapi tengődés, a nélkülözhetetlen államszükségletek hoszerzése képezi az uralkodó párt összes te vékenységét, beáll a stagnálás időszaka, mely után a visszaesés, a nemzeti erők fogyása következik be. Az egyhelyben való maradás korszaka lepte meg a szabadelvű pártot, képtelennek mutatkozott az előhaladásra, a nemzeti jogok bővítésére és elérte jól megérdemelt sorsa : a nemzet elfordult tőle, elseperte a közélet szinteréről. Uralomra jutott az ellenzék. Alkalma nyílott megvalósítania az előrehaladást hirdető programm- ból azokat, melyek az éppen létező állapotokkal, nemzetközi és közösügyi intézményekkel homlok- egyenest nem ellenkeztek. Amint a természet rendes folyamatában nincs ugrás, nincs az a békés politikai változásokban sem. Forradalmat, erőszakos intézkedéseket a függetlenségi párt előidézni nem akar. A nemzeti függetlenséget széles alapokon tárgyaló terveire hirtelen jött a többségrejutás. Számolnia kellett azzal, hogy az idők teljessége még nem következett be, számolt a maga igazi becsületes és bölcs politikai érettségében a körűimé nyekkel, elfogadta az elérhető kevesebb eredményt, hogy a nagyobb jövendőbelit ne koczkáz- tassa. Megosztotta a hatalmat a koalíció más közjogi alapokon álló pártjaival, viszont csaknem egyedül viselte a három évi együtt- lét összes keserűségeit. A maga igazának tudatában, a jobb jövő reményében eltűrte az elvfeladás vádját is, csak azért, hogy előkészítse a talajt későbbre tervezett programmpontjainak a megvalósítására. Lerakta a függetlenségi politika alapjait. Igyekezett a jogegyenlőséget, a közteherviselés arányosságát, a kisemberek megélhetését, a nemzeti államnak iskolák utján való kiépítését biztosítani. Most már csak az a kérdés, hogy a lerakott alapokon tud-e tovább építeni, vagy képessége aká-r a párt gyengessége, akár a pártok együttes, de nem mindég összhangzatos működése foly tán meg van bénítva ? Az a kérdés, hogy életképes-e a függetlenségi párt magában véve, a másik két 67-es alapon álló tömörülés akadályozza-e kitűzött céljainak megvalósításában, vagy a különböző pártok alapelveinek összhangbahozása és egymáshoz közeledése, szóval egy uj párt létrejötte kívánatos és le- hetséges-e ? Ebben merül ki a fúzió kérdése. A magyar politikai életben előfordult tuziók eddig úgy nyilatkoztak meg, hogy a nagy párt beolvasztotta a kisebbet. Az utóbbi még csak jogíentartással sem élt elveinek megvalósítása érdekében. Nem is beszélve a Tisza Kálmán-íéle fúzióról, igy történt ez közelebbi * időben a nemzeti pártnak a szabadelvű pártba, majd a dissidenseknek a függetlenségi pártba történt be olvadásakor. Ez lenne a természetesebb alakulat ezúttal is, midőn az abszolút többségben levő függetlenségi párt magába fogadná a | másik két kormányzati pártnak beolvadni akaró elemeit. Nem tartom azonban természetellenesnek, sőt jogtalannak sem az olyan egyesülést, melybe a kissebbségi pártok is érvényre tudják juttatni sarkalatos pro« grammpontjaik jórészét. Számolnunk kell az eshetőséggel különösen a mai politikai viszonyok között, midőn a függetlenségi párt vezéreinek kijelentése szerint is időelőtt nyert a párt többséget. Ennek a beismerése nem lemondás, nem a függetlenségi elvek elárulása, hanem az igazi hazaszeretet megnyilatkozása, a mely nem a pártérdekeket, hanem nemzeti boldogulást akar érvényesíteni. A függetlenségi párt másrészt sohasem folytatta a pártérdekeket mindennek elé helyező politikát, de azt tartotta, s még a fúzió esetleges létrejötte alkal mából is megingathatlanul hiszi, hogy csak az általa hangoztatott utón juthat el mielőbb az ország gazdasági és politikai teljes függetlenségéhez. Ha egyáltalában fúzió jöhet létre a pártok között, azt csak a függetlenségi párt legfőbb programmpontjainak teljes figyelemre méltatása mellett történhetik. Feltétlenül számit azonban e párt már most is arra, hogy a felszínre került kérdések megoldásánál a koaleált másik két párt támogassa a függetlenségi törekvéseket, vagy legalább akadályokat ne gördítsen. Ilyen megoldásra váró kérdés most a bank önállósága. Az 1848. március 15-iki 12. pont közül nem találomra vették, vagy éppen hajánál fogva rángatták elő e nemzeti követelményt. Meghozta azt az idő folyása. E kérdés megoldása haladékot nem tűr, a nemzeti óhajtás mellőzése pedig egyenesen lehetetlen. A nemzet nagy többségét a függetlenségi párt képviseli, a mely egyhangúlag állást foglal az önálló bank mellett. Eltérés e tekintetben sem a pártban, sem a párt és vezérei között nincsen. Az osztrák körök önző makacsságával és ellenzésével szemben egyedül a függetlenségi párt összetartozására van szükség. Olyan erős falanksz lesz ez, melyen megtörik minden fondor- kodás, csak ami régi ellenségünk, a belső meghasonlás, ne vegyen ismét erőt rajtunk s ne legyen erősebb, mint a lármás osztrák politika. Ha az első kereszttüzön diadalmasan keresztül esünk, akkor jöhet a pártok egyesülése, mert e diadal fogja meggyőzni a tartózkodó felfogású pártárnyalatua- kát is arról, hogy a magyar függetlenségi törekvések nem az ábrándok világába tartoznak. Ekkor jöhet az együttműködés a békés, de fokozatos előhaladás céljaira, mely előhaladás úgyis a függetlenségi elvek végleges győzelmében fog véget érni. — ápr. 28. Függetlenségi-köri élet. Folyó hó 25 én vasárnap délután a „Függetlenségi-kör“ választmányi ülést tartott, amelyen a tagok szokatlanul nagy számban vettek részt. Napirend előtt Kincsessy Péter elnök emelkedett szólásra és indítványozta, hogy a kör üdvözlő táviratott küldjön Kossuth Ferencznek a párt vezér és diszelnökének, amelyben hálás köszönetét, törhetlen ragaszkodását fejezi Ki a kör Kossuthnak az önálló nemzeti bank ügyében kifejtett hazafias lelkes működéséért. Az indítványt egyhangúlag elfogadták, s dr. Búza Barna köri titkár felolvasta az általa készített távirat szövegét, melyet lelkes éljenzés után azonnal továbbitojtak. Általános óhajra dr Búza Barna a jelenlegi politikai helyzetről és válságról tartott részletes kimerítő beszámoló beszédet, kifejtve magatartását az önálló nemzeti bank megvalósítása iránt folytatott küzdelemben. Matolai Etele diszelnök indítványára lelkes éljenzés közepette fejezte ki a kör ragaszkodását, sze- retetét és bizalmát dr. Búza Barna képviselőnk iránt. Tekintettel a jelenlegi válságos politikai helyzetre, elhatározta a „Függetlenségi-kör“ hogy bevárja az események további fejlődését és ha annak szüksége fennforogna, városunkban nagyszabású népgyiüést rendez, a melyen hivatalosan állást foglalna a választó közönség az önálló magyar Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. rZZSrST Gyárt: Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseleteink : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és -+^s sört szállítanak. Lapunk -
