Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-24 / 33. szám

33. szám. (4) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, április 24. tatás gyakorlatias iránya fölött őr­ködjék, továbbá gondoskodjék arról, hogy a tanítás az ipari élet igé­nyeihez alkalmazkodjék és hogy az oktatás kellő figyelemmel legyen az egyes iparágak mesterségbeli és iparművészeti szükségleteire. A szer­zett megfigyelések alapján arra kell törekedniük a szakfelügyelőknek, hogy az oktatás elméleti és gya­korlati részének összhangzásba hoza­talával a növendékeknek mestersé­gükben való megélhetést biztositó kiképzést nyújtsanak. A szakiskolák fölött való szakfelügyeletre a mi­niszter kiváló szakférfiakat jelölt ki, a tanfolyamok szakfelügyeleté­vel pedig a helyi viszonyok figye­lembevételével az iparoktatás kiváló szakférfiait bízzák meg. — Rósz szokás. Azon háztulajdo­nosok közül, a kik kerttel bírnak, sokan évről-évre azt a rósz szokást gyakorolják, hogy ilyen tájban b kertjükben felhalmozott gazt min­den előzetes bejelentés nélkül a kertekben elégetik. Megtörténik ez a veszedelmes elégetés ott is, a hol a házak csaknem egymás mellé van­nak építve és valóságos tűzfészkei a városnak, sőt égetik kerti szeme­tet a főutcán is, a város kellő kö zepén. Ezt a műveletet mi nem tart juk valami helyesnek és megenged­hetőnek, mert habár kényelmi szem­pontból a háztulajdonosoknak elő­nyére szolgál ugyan, de erősen ve­szélyezteti a tűzbiztonságot és az emberek test- épségét. Hány eset­ben megtörtént már, hogy a legna­gyobb szélben sem riadtak vissza az ilyen kerti tűzijátéktól, a mi — kü­lönösen szélvihar idejében — minő veszedelmet rejt magában, nem szo­rul bővebb magyarázatra. Megtör­tént már az is, hogy a keletkezett nagy füst, melyet a gaz égetése okoz, a tüzoltóőrtoronyban szolgá­latot teljesítő tűzoltót is félrevezette és a tűz jelzésére készítette, a mi ok nélküli félelmet idéz elő a kö­zönségben. Ennek a rossz szokás nak a megakadályozását ^Kérjük a a rendőrkapitányságtól. — Andrássy és a szakszervezetek. A belügyminiszter 26212/1909. ein. szám alatt a következő rendeletet intézte a törvényhatóságok első tiszt­viselőihez és Fiume kormányzójá­hoz .* Budapest székesfőváros polgár- mesteréhez egyidejűleg intézett körrendeletemmel a magyaror­szági vas- és fémmunkások köz­ponti szövetségének és — a buda­pesti gépgyári munkások szak­osztályát kivéve — az összes helybeli és vidéki szerveinek a további működést megengedvén, mindazon vidéki helyi szervek, a melyeknek működése a 137.015— 1908. számú rendeletem következ­tében felfüggesztettett, a felfüg­gesztés alól feloldandók. Buda­pest, 1909. április 14. Andrássy. — Vásártartás. A kereskedelem­ügyi miniszter rendeletben megen­gedte, hogy a Zeraplénvármegye területéhez tartozó Nagymihály köz­ségben azokban a hónapokban, a mikor országos állatvásárt ott nem tartanak, a hónap harmadik kedd­jén mindennemű állatfelhajtással egybekötött hetivásárt tarthassanak. — Eltűnt tanuló. Feuerman Dezső, 14 éves, izraelita vallásu, polgári iskolai tanuló folyó hó 21-én szállásadójának; Weinberger Rózá nak Rákóczi-utcai lakásáról 25 ko­rona tandijjal ismeretlen helyre tá­vozott. Az alacsony termetű, fekete hajú fiút, a kinek szája jobb olda­lán vágás sebhelye látható, — kö rözik. — Öngyilkossági kísérlet. Csak ne hány nappal ezelőtt kísérlett, meg egy fiatal ember öngyilkosságot a „Dianna“-kertben ; az éjjel ismét el akarta dobni magától az életet ugyancsak egy 18 éves ifjú, aki egy 7 milliméteres forgópisztollyal mellbelőtte magát. Mádi Bertalan, őrösi születésű, 18 éves mészáros­tanuló tegnap este kiment a vágó­híd melletti vasúti töltésre és ott magára sütötte a forgópisztolyt. Sé rülésével még haza tudott menni, a hová elhivatták dr. Stern Armin városi alorvost. Sebének bekötözése után a sérült fiatal embert a köz­kórházba szállították, öngyilkossági kísérletének okára nézve felvilágo sitást adni nem akar. — Balesetek. Janasovszky József a helybeli pályaudvaron árukat ra­kott egy teherkocsiba. A mint a sínen mozgó kocsiajtót be akarta zárni, megcsúszott és jobb keze a becsapódó ajtó és a kocsi hosszol­dala közzé került azt megsértette. — Tóth István gyári munkás egy donga gyalulása közben bal kezén sérült meg. Mind a két sérültet la kásán ápolják. — Lopás. Kerekes Kálmán helybeli lakds lakásáról, a komót- szekrényből a vele egy pitvaron át lakó Valykó József 70 korona kész pénzt ellopot és megszökött. A ká­rosult feljelentésére a rendőrség a tolvaj kézrekeritése végett inlézke- dett. — Botrányos tévedés. Nagyon szeretjük a hazai ipar pártolását hangoztatni. Szóval és Írásban egy­aránt. Cselekedeteink azonban merő ellentétben állanak szópuffogatása inkkal. Például hozzuk fel, hogy a legszükségesebb cikkek egyike a lábbeli, még mindig nagyobb tömeg­ben kerül be külföldről mint ahogy kívánatos volna, mert a fogyasztási szükségletet kiváló képzettségű ha zai kisiparosaink is képesek már el­látni, még pedig nem értéktelen gyári tákolmányokkal, de lelkiisme­retes jó munkával. Egy pár gyári cipőért adunk 15 koronát s tart egy hónapig; ha például C z u k k e r Jenő saujhelyi cipésznek adunk 18 koronát egy pár cipőért, az tart egy esztendeig. — Legyen vége vala- hára e botrányos állapotnak, ne ad­juk pénzünket idegeneknek, de tá­mogassuk arra kiválóan érdemes kis­iparosainkat. Az ő támogatásukkal önmagunkat erősítjük gazdaságilag — Cipő szükségletének beszerzése végett vármegyénk közönségének figyelmébe elsősorban ajánljuk Cuk- ker Jenő saujhelyi cipész iparost, kinek páratlanul szép és erős minő­ségű készítményei már eddig is el sőrendü hírnevet szereztek. Üzlete főutcai Juhász Jenő féle házban van. Az ország legnagyobb ipartelepei­nek egyike a Bolin féle téglagyárak, melyek a mellett, hogy sok ezer munkáskéznek állandó keresetet nyújtanak, a hazai iparnak dicső­séget is szereznek. A Bohn-féle szab. természetes vörös fodélcsere- pek általános kedvességnek örven denek. —- A nő szervezetének épségben- tartására főkellék a normális vér keringés. Asszonyoknál és leányok nál gyakran előfordul, hogy a vér­keringés szabálytalan. A tapasztalat bizonyította, hogy ez a rendellenes ség többnyire a vérszegénységen és a vér rendellenes összetételén ala­pul. Ilyen esetekben ajánlatos a Ferromanganin, mely hosszabb hasz­nálat után teljes gyógyulást ered­ményez. Különösen leányoknál, kik fejlődési korukban vannak, látunk feltűnő jó eredményt, ha ezt a szert rendszeresen használják. A vérsze­génység, a vérvesztessék, mi, den esetében a Ferromanganin minden más szer fölé helyezhető. Ara 3 kor. 50 fill., üvegenkint. Vásárlásnál ügyeljünk a Ferromanganin névre és a leányfej védjegyre. Kapható gyógyszertárakban. Ferromanganin Cie Wien, Annagasse 31. — Peronosporai P. Ducancel és H. Gouthiére és Társa, Reims (Fran- cziaország) régi hírneves cégnek sikerült végre, ezen oly annyira ár­talmas betegség ellen hathatós per­metezőszert feltalálnia, melynek ál­talánosságban és nemzetgazdasági éadekből minél nagyobb körben kell elterjednie, annál is inkább, mivel minden néven nevezendő maró anyag hozzákeverése nélkül hasz­nálatik és sokkal olcsókb miDt bár mely más permetezőszer. Ezideig kékkő és más praparáturaok perme­tezése által védekeztek a peronos pora ellen : mindezen anyagok azon­ban nehezen oldható rézsokat tar­talmaznak és mész vagy szoda — tehát csakis maró anyagok — ve­gyítése által voltak használhatók. Fenti cég néhány év óta Francia és Németországban „Anti-Peronos- pora“ elnevezése alatt, egy uj prä- paráturaot hoz forgalomba, mely mindnagyobb elterjedtségnek ör­vend. Ezen szer, mely könnyen old­ható rézsókat és a növénynek csa­kis hasznos alkatrészeket tartalmaz, szőlő, gyümölcsfa, burgonya perme­tezésére, valamint vetőmagvak üszök- telenitésére rendkívül eredményesen vált be. Az Anti-peronosporát Ma­gyarországon Pick H. és Társa cég Budapest, Akadémia-utcza 15. hozza forgalomba és kötelességünknek tartjuk, hogy erre t. olvasóink fi­gyelmét felhívjuk, mert ezen szer mindnagyobb mértékben való elter­jedése van hivatva arra, hogy a peronospora veszedelmét csökkentse és idővel teljesen megszüntesse. — A Triesti Általános Biztositó Tár­sulat itteni főiigynckségét Hirsch Albert urra, a Központi takarék- pénztár főkönyvelőjére ruházta át. Iroda Molnár Istváu-utca 6 , I. em. Czakó-féle ház. IRODALOM. Könyvösmertetés. Zemplén vármegye Monographiája XXII. közlemény. Az elnyomatás és felszabadulás kora. (1848—1867.) „Zemplén vármegye nemes csalá- dai“ cim alatt. Előre láthatólag e fejezetben fog­laltaknál nem lesz sok megjegyzé­sünk. Azonban az 523 ik lap 16 ik és köv soraira oly megjegyzésünk van, hogy Brezenheim Károly Ágoston herceg a múlt század elején nem részletenkint szerezte meg S. Pata kot, Rátkát, Tályát stb., de az egész Regéczi és S. Pataki uradalmat egy­szerre kapta ugynev. „donatio mi- dea“ által, részint cserébe Német- országi Londoni uradalmáért, —■ ré­szint 100.000 frt. ráfizetésért. Jogászilag beszélve az sem áll, hogy az ő fia — Ferdinand után S. Patakot Windischgrätz hereg örökölte. Mert, Bazenheim Ferdi­nand hercegnek gyermekei nem lé­vén, vagyonával végrendeletileg szabadon rendelkezhetett ; és ren delkezett akképen, hogy az attyától kapott birtokokra örököseiül test véreit nevezte ki, szerzeményeit pe dig teljes tulajdoni joggá, özvegyé­nek — született Schvarzenberg Ka­rolina hercegnőnek hagyományozta. Ennek értelmében S. Patak — mint öröklött birtok — a végrendelkező testvéreinek jutott volna, ellenben a Vilmányi birtok Abauj vármegyé­ben az özvegynek, de az özvegy, cserébe a Pataki várért Vilmányt adván át néhai férje testvéreinek : a vár az ő teljes tulajdonába ment át és ő — az özvegy — végrende­letileg a saját rokonának, néhai Windischgrätz Lajos hercegnek hagyta. Az 524. lapon az Andrássy csa­ládra vonatkozó közlemény birtokai­kat közsógenkint sorolván fel, meg­felejtkezik Zemplén (helyesebben Zemlény) községről, a mely pedig talán még is nevezetesebb némely ösmeretleri apró falunál. Ugyan-e közlemény 22 ik sorában az „Alsó- Csény“ községnevet „Alsó-Cebény“re (ezelőtt A. Csebinye) kérjük kiiga- zittatni. Ugyan-e lap alján két Balog csa Iád emlittetik I. és II. alatt: de egyik sem a „NagyVáradi Balogh“ család, holott ez nálunk a legÖsmer- tebb. Újabb időben Lipót ügyvéd — 1848 i önkéntes főhadnagy és Károly 1848—94 honvédszázados (az első honvédzászlóaljban) utóbb kir. járásbiró voltak általánosan ösmert tagjai. Az 525 lap tetején ösmertetett Barkóczy család megnevezett sok tagja közt az 1809-i Győri ütközet­ben elesett. Antal a nemesi felkelő seregben kapitány is megérdemelte volna az említést. A Bessenyey családnál — 526 1. — megemlíthető lett volna az Új­helyi pálosok kolostorának főnöke és a hon megvódője az ostromló kurucok ellen. Az 530 lapon a Goszthonyi csa­ládról az mondatik, hogy „A család Abaujban, továbbá Miglécen és Sztropkón volt birtokos.“ Világos tehát, hogy itt nem az Abanjvári Miglócet, de a Zemplénvármegyei Miglészt kell érteni, a mit ehhez képest kérünk kiigazittatni. A 532 lap tetején a Kazinczy csa­ládban van némi helyre igazítani valónk. Itt a 11-ik sorban ezt ol­vassuk: „A fenti István — fia And­rás“ . . de fent a 2-ik és 3-ik sorban ez áll: „Fia István (1774—1827) a Zemplón-Ungi egyházmegye gond­noka. Fia István (f. 1883) a Nagy- mihályi kerület országgyűlési kép­viselője . . .“ Tehát két fenti Ist­ván levélj az előadás zavaros. Tu­domásunk szerint a család Berettői ága — a mely könyvünk szerint Istvántól — de mondjuk, hogy II. Istvántól származik, következőleg állana, II. István fiai: I ső házas Ságból András (1839—1843) a vár­megye másod- és 1843—1849. Első alispánja. Második házasságból Gá­bor (született 1818, meghalt 1854) országgyűlési képviselő, iró, kitűnő szónok. III. István (f. 1883)aNagy- mihályi kerület országgyűlési kép­viselője. János — főszolgabíró. — Ezek közül csak Gábornak maradt fia Arthur, — jelenlegi Berettői bir­tokos. A Luzsénszky báró család eloneve (praédiatuma) nem Luzsnai; de Luzsinai. (533 1. 1-ső sor.) Ugyan-e lap aljén — a szélen ott van ugyan a Marikovszky és Mauks nevek közt a „Marossy“ is, de e családról a szövegben egy szó sincs. Saját családomnál helyreigazi tai dó az előnév; Zolnai olvasandó. Zolna Zólyom vármegyei falu, a melyből családom származik. A Ráskay családnál az 5794 lapon olvassuk ; „Mihály Zemplén vár­megye alispánia (1520J Mohácsnál esett el.“ — Mit jelent a zárjelbe foglalt 1520 évszám — nem tudjuk, mert a Mohácsi ütközet 1526 ban volt: jó lett volna megmagyarázni. Talán 1520 óta volt alispán ? De nem azért akadtunk meg rajta, ha­nem azért, hogy az nem Mihály, de György volt. Más kútfőket mellőzve, épen könyvünk 379-ik lapjára hivat kozunk, a hol (a történeti fejezet­ben) az alulról számított 4-ik sor­ban meg van mondva, hogy 1526- ban a táborba induló Zempléni csa­patoknál Ráskay György alispán volt a páncélos lovasság parancs­noka. Matolai Etele. (Folytatjuk) NYILT-TÉR, Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Osizy Béla ügyvédi irodáját folyó évi április 23-áiól Kazinczy- utcza 36. szám alá (Pataky Miklós féle ház) helyezte át. B. 101/3. szám. Ő Felsége a király nevében! A varannói kir. járásbíróság, mint büntető bíróság rágalmazás vétsége miatt vádolt idb. Balogh Mihály elleni bűnügyben a főma- gánvádló által emelt vád felett Varannón, 1909. évi márczius hó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom