Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-17 / 22. szám

Tizenkettedik évfolyam. 22. szám. Sátoraljaújhely, 1909. Szerda, márczius 17. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nein adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: MATOLAI ETELE. ür. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed­évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. JKárczius 15-ének ünneplése. A szabadság hajnalhasadásá­nak nagy napját, március 15-ét ez évben is a szokott fénnyel ülte meg Zemplénvármegye kö­zönsége. A legfényesebb termé­szetesen a központban, Ujhely­ben volt az ünneplés. Felekeze­tek , iskolák, testületek mind ün­nepeltek. Ledült az egyes osz­tályokat szétválasztó válaszfal és mintegy eggyé forrva ünnepel­ték az emberelő legszentebb jo­gaink kivívásának örökké nagy napját. Az ünnepélyekről az alábbiak­ban számolunk be részletesen: Rőm. kath. templomban. Az első hivatalos Istentisztelet délelőtt 9 órakor tartatott meg a róm. kath. plébánia-templomban. Az ünnepi misét Bessenyei István plé­bános tartotta káplánjai segédleté­vel egy mellékoltárnál, mivel a templom átalakítás munkálatai kö­vetkeztében a főoltárt már elhe­lyezték. Az ünnepi misén megjelent Dókus Gyula alispán vezetésével a vármegye és város, valamint az ál­lami hivatalok tisztviselő kara. Mise végeztével a közönség nagy része átvonult a református templomba. A ref. templomban az ág. ev. és az ev. ref. hitfeleke- zetek együttes istentiszteletet tar­tottak. Az istentisztelet d. e 10 óra­kor kezdődött. Fejes István ev. ref. esperes egy imával vezette bo az istentiszteletet. Az ünnepi beszédet Dómján Elek ág. ev. lelkész mon­dotta nagy hatast keltőén. Mintegy 3jé óráig tartó beszédben lelkesen vázolta a márciusi eseményeket és buzdított hazafiságra. Az ünnepség a szózat hangjai mellett fejező­dött be. Az izr. templomban d. e. 11 órakor kezdődött az ünne­pély. Az izr. iskola növendékeiből alakított énnekkar a Hymnuszt éne­kelte. Utána Eibúsütz Izsák főkán­tor mondott egy imát. Az ünnepi szónoklatot dr. Goldberger Izidor rabbi tartotta. Megkapóan szép sza­vakkal beszólt a márciusi nagy na­pokról, az azt követő szomorú idők­ről és általában a magyarság 400 éves szenvedéseiről. Az istesztiszte- letet a szózattal fejezték be. Innen a színházba vonult az istentiszteleteken részt vett ünneplő közönség. A színház­ban már akkor rengeteg sok ember várta az ünnepség megkezdését. Az ünnepélyt Dókus Gyű1 a alispán nyitotta meg rövid, de lelkes be­széddel. Utána Búza Barna orsz. képv. mondotta el az ő szokott ékesszólásával az ünnepi beszédet. Szavainak valósággal gyújtó ha­tása volt. A közönség nem egyszer szakította félbe zajos tetszés nyil­vánításaival a beszédet. Különösen a beszéd befejezése — melyben to­vábbi lelkes hazaszeretetre buzdí­totta a jelenvoltakat — hatott Farkas Andor árvaszéki ülnök „Már­cius 15.“ c. saját zerzeményü ver­sét szavalta el élénk tetszés mel­lett. Az ünnepélyt Kincsessy Péter a sátoraljaújhelyi függetlenségi kör elnöke zárta be rövid beszéddel. A közönség még elnénekelte a hym­nuszt és aztán eloszlott. Bankett. Az ünnepségek sorozatát 250 terí­tékes egy bankett fejezte be. Az asztalfőn Dókus Gyula alispán jobb­ján Matolai Etele nyug. alispán és balján Thuránszky László várme­gyei főjegyzővel. Ott voltak azonkí­vül : Búza Barna orsz. képviselő, Kiss Ödön h. polgármester Eise- man Oszkár pénzügy igazgató, Eiserth István főügyészi helyettes, Bereg- szászy István tanfelügyelő, Hönscli Dezső műszaki főtanácsos, Besse- nyey István apátblébános, Fejes István ref. esperes, Goldberger Izi­dor dr. rabbi, Donján Elek ág ev. lelkész, Keresztesy Lajos, Chanáth Emil és Képes G^ula táblabirák. stb. Az első felköszöntőt Dókus Gyula alispán mondotta a hazára. Matolai Etele az ünállló bankért harcoló vezérekre: Kossuth Ferencre, Justh Gyulára, Holló Lajosra és gr. Baty- thyánvi Tivadarra, felköszöntőket mondtak még: Szirmay István, So­mogyi Bertalan és Búza Barna. A felköszöntők sorát dr. hódossi Kiss Ernő zárta be, aki Dókus Gyulára emelte poharát. A szépen sikerült bankett — melyet özv. Kovacsics Ignáczné szervírozott igazán dicsé- retreméltóan — 11 órakor ért véget. Iskolákban. A főgimnáziumban, az intézet tor natermében d. e. 10 órakor volt az ünnepély. Az ünnepi beszédet Kantha Géza Vili. o. t. A Kazinczy-önkép­zőkör elnöke mondotta dicséretre- méltó szónoki hévvel. Szépen sza­valtak Budai István IV. o. t. és Kulics Kálmán II. o. t. Revicky Ab- rahám VII. o. t. játszott cimbalmon ügyesen egy Kurucz ábrándot, Az ének és zenekar számai töltötték be a programm többi számait, me­lyek betanításáért és a rendezésért Kucsera Rezső tanárt illeti érdem. Az áll. polgári leányiskolában az ünnepély a lapunkban ösmertetett programm szerint folyt le sikerrel. Az ünnepi beszédet dr. Behyna De- zsőné Bogdánffy Malvin tanárnő mondotta. A polg fiúiskolában és a róm. hath, elemi iskolában is volt ünnepély. Az előbbiben Kertész Ödön igazgató, az utóbbiban Ladotnérszky Béla igaz­gató mondta az ünnepi beszédet. A sátoraljaújhelyi orth. izr. elemi iskola ezidén is szépen ünnepelte a szabadság napját. A Himnusz el- éneklése után Gárdos Mór igazgató tanító, az ünnepség rendezője előbb érdekes történeti visszapillantást tett, azután Jelk.es szavakkal mél­tatta a nap jelentőségét. Hárorane- gyedórás beszédének jelentékenyebb szakaszainál a tanulók alkalmas ha­zafias dalokat énekeltek vagy alkal­mas verseket szavaltak. így pl. mi­dőn az előadó tanító az uj eszmék előharcosáról és a szabadságharc leikéről, Kossuth Lajosról szólt, egy tanuló „Mi a Kossuth Lajos neve“ cimü költeményt szavalta el nagy hatással; Petőfi szereplésének is­mertetése után a „Talpra magyart“, a márciusi ifjúság dicsőítése után pedig Pósa Lajos „Márciusi ifjúság“ cimü szép költeményét szavaltak. Mély hatást tett a közönségre az előadás utolsó része. Midőn az elő­adó ügyeit ecsetelte, mily szomorú, siralmas sorsra jutott az ország a világosi fegyverletétel után, a tanu­lóság rázendített a „Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos“ szomorú nótára.. Végül Alexander Vilmos iskolasz/.éki elnök is intézett nehány lelkes szót a tanuló-ifjusághoz, mire a szép ünnep a Szózat éneklésével véget ért. Vidéken, Gálszécs városa hazafias lelkese­déssel ünnepelte meg március tizen­ötödikét. Délelőtt a ref. templomban tartatott istentisztelet. Azután a kü­lönféle iskolák rendeztek ünnepélye­ket. Este a Kaszinóban közvacso­rára gyűltek össze a tagok. Hazafias, emelkedett szellemű beszédeket tar­tottak Dr. Molnár Béla, Ihnátko Emil g. kath. és Péter Mihály ref. lelké­szek. Nagyrozvágyon. Szép ünnepély ke­retében áldozott a nagy idők emlé­kezetének Nagyrozvágy hazafias közönsége délelőtt alkalmi istenitisz­telet volt, délután pedig a tulajdon- képeni ünnepély tartott meg nagy közönség részvétele mellett. Haza­fias szavalatok és énekszámok lel­kesítették a hallgatóságot. Az isko­lás gyermekeken kívül Szabó Jo- lánka és Szabó Sándor felserdült ifjak szereztek hatásos szavalataik­kal sok gyönyörűséget. Az ünne­pély rendezése a ref. egyház derék tanítójának, Szabó Mihálynak az I érdeme, ki heteken át tartó fárad­sággal gyakoroltatta be az ének­számokat és szavalókat. Este a ref. egyház orgona alapja javára jól si­került táncmulatság rendeztetett. Az első ilyen nyilvános megünnep­lése márczius 15-nek mély nyomo­kat hagyott a közönség lelkében. Lelkek a mocsárban. A fővárosban sokat beszéltek és Írtak mostanában a lakásuzsoráról és egyéb nyomorúságokról. Fürge újságírók akik éjszakai rassiákon barangoltak és óvatos sociológusok, akik hiteles statistikát böngésztek egyaránt konstatálták, hogy borzal­masan növekszik az ínség meg a bűn. Legkivált a gyermekvilágban. De hát miért nem esik szó a vi­dékről, az egész országról is ? Csak Budapesten pusztít a nyomor és rajta kívül, hogy úgy mondjuk — minden fenékig tejföl ? Bizony nem csak Budapestre sza­bad gondolnunk, mikor az életnek ilyen borzalmairól megemlékezünk. Amikor arról beszélünk, hogy bűn és nyomor születnek csak igazán egy anyaméhben, a társadalomnak annak a legmélyebb poklában, ahová müveit ember pillantása jóformán sohasem vetődik, csak a statisztika száraz számaiból sejt valamit a lé­tezéséről, Es a legisszonyubb lakója ennek a pokolnak a gyermeklólek. A foglalkozásszerü betörők, szél­hámosok, orgazdák, utonállók sere­gét — mint valamikor a szultán hires janicsárjait — már a fejletlen gyermekkorban sorozzák. Amikor a lélek még olyan hajlékony, mint a fűzfavessző s épp úgy hajlik a jóra mint a rosszra; akkor jelenik meg u modern, káprázatos gazdasági fej­lődés ijesztő réme, a tömegnyomor és végzetes ölelésü karjaival löki, hajtja a kicsinyeket a bajba, a zül­lésbe. A gonosztevők túlnyomó n-agyrésze már a gyermekkorában az volt, amire a sors kiszemelte. Már a gyermekkorban járta az is­koláját későbbi pályájának, a bün- tevésnek és amikor fejletlen testé­ben alig pislákolt még az öntudat­lan lélek már a börtön csemetéje volt. Elhagyott gyermek nem csak az akinek nincsen apja-anyja, vagy akit kilöktek az utcára, hogy ott pusztuljon ; hanem elhagyott kevés kivétellel a legszegényebb néposz­tálynak, főképp a munkásnak a gyermeke is. Es ha megondoljuk, hogy az egész nap munkába gör­nyedő szülők közül hányán hagy­ják gondozatlanul az utca nevelé­sére kicsinyeiket: nem fogunk többó csodálkozni rajta, ha az új­ságban olvasunk egy-egy esetet, a mikor apró gonosztevőket a leguu­Nagymihályi Sör- és Malátagyár Részvénytársaság. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30000 hl. GYÁRT: MÁRCZ1USI, KORONA ÉS CASINO SÖRT. Sátoraljaújhelyi főraktár: Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus-utcza. Zemplénmegyei képviseletetek : Mezőlaborcz, Sztropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmecz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. Lapunk 4- oldal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom