Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. január-június (12. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-17 / 22. szám

22. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP Szerda, márczius 1T. dokabb bűnök elkövetésén kapnak rajta. Jótékony egyesületek, a melyek bűnt és nyomort akarják enyhíteni országszerte gyűjtenek és sok te­kintetben javítják is a helyzetet — Budapesten. Három évvel alakult végre egy nagyszabású intézmény, amely vidékiek pénzén a vidéken is segít. Az országos gyermekvédő Liga ez, amely tavaly már tizenkét­ezer gyermeket mentett meg a pusz­tulástól s köztük nyoleezerkilenc száz vidékit. Most is országos ak­ciót folytat a gyermeknapra — a mely április elsején lesz — aktuális tehát az érdekes intézmény ismer­tetése. Mit is csinált a Liga ? El­hagyott és züllésnek indult gyér raekek számára intézeteket létesí­tett Rákoskeresztúron, Szegeden, Szaloeán, Sopronban, Nagyszőlő­sön fiuk számára, Kőbányán pedig leányok részére. Alaposan megvizs­gált hajlandóságuk szerint képezted a védettkeit Van például olyan is, akiben zenetalentumot fedezett föl s a leányka ma hires zongoramű­vésznő. A Liga, képeztette ki. Meg­alkotta a gyermekbiróságot, amely január elseje óta az ország összes nagyobb járásbíróságain és törvény­székein működik. A Liga emberi kikutatják a gyermekbünösök csa ládi körülményeit, a bűntett elkö­vetésének részleteit és okait, g®n- doskodnak védőügyvédről s jelen­tést tesznek a bíróságnak, amely ennek alapján ítél. Január elseje óta feltűnően csökkent az elitéltek száma s a javulással biztató gyer­mekeket a Liga veszi át külön in­tézeteibe. Az igazságügyi minister pedig elrendelte, hogy az állami javítóintézetek igazgatói is csak úgy helyezhetnek ki gyermeket ne­velőszülőhöz, ha a Ligát értesítik és ez védnökről gondoskodik. Ez pontosan jelentéseket tesz a Ligá­nak és igy állandóan irányíthatják a nevelését. A beteg gyermekekre különös gondot íordit a Liga, ingyen ád gyógyító szert, orvosi kezelést, az epileptikusokat Balf-ra küldi, a skro- fulásokat Görgónysóaknára, a tüdő­bajosokat külön sanatóriumba, má­sokat pedig a siketnémák, vakok és nyomorékok intézetibe. Nyáron százszámra viszik a vézna aprósá gokat a felső-elefánti, szilágycsehi, remetevasgyári és szőkefalvai fürdő- konviktusokba. A Liga védenceit gondozzák a kassai csecsemő-ott­honban, a temesvári gyengelméjüek intézetében és a szegedi, nagyvá radi, kolozsvári tanonc otthonokba is. Tengeri szolgálatot létesített fő kép olyan fiuk számára akik na­gyobb szubordinációt érdemelnek. A hajókon alkalmazott legénykék Belgrád. Irta : dr. Czirbusz Géza. Amint a személy- és teherszállító pancsovai gőzhajónk a Temesvizó- nek ligeti szigetekkel tarkított med­réből kiér, azonnal bátrabban hasítja a hullámokat; hiszen a Duna, nem a változó vizű Temes van alatta. Csalódik, ki úgy véleke dik, hogy a Duna teljesen elkülöníti a Balkán félszigetet Magyarországtól. Ellen­kezőleg! Ugyancsak magyar délvi­déki mélyföldhöz tartozik a félsziget pereme, melyhez a Tisza, Temes, Száva alsómelléke s érthető az Ár­pádok politikája, kik Belgrádot Ma­gyarországhoz csatolták. A Duna már Zimonynál éri el szintjének 78 m.-nyi debressióját, a Száva be- ömlésénél szintén csak 78 méter­nyire van a tenger szintje fölött. A Harczi sziget, mely valószínűleg a töröknek Hunyadi Jánostól elsülyesz- tett hajóroncsain egyszerű fölisza- polásból keletkezett s a XVI. szá­zadban még ki nem bukkant a viz bői, ma is csak egy méternyire van a Duna tükre felett, valamint a szlankaméni (annyi, mint sós-szirt) hegynek a talpa, melyet a Tisza beszakadásánál nyaldos. A pancso- yai part halom szigeteivel együtt a első csoportjairól nagyon kedvező jelentések érkeztek. Érdekes és fontos része a Liga programmjának a külföldi illetőségű gyermekek itthon tartása. Azelőtt ha külföldi illetőségű gyermek atyja meghalt, árváját vitték ki idegenbe, hogy a községe gondoskodjék róla, bár apja-anyja évtizedekig élt itt s a gyermek szinmagyarnak született. A rideg törvény sok szegény özve­gyet megfosztott gyermekétől. Az állam nem segíthet, jön hát a Liga és magára vállalja a nevelést*, ak­kor itt maradhat a gyermek. Már ezerkétszáz gyermeket meg men­tettek igy az országnak. Kivándor­lók gyermekeit pedig még Ameri­kából is visszahozatja. A múlt évben 14226 gyermeket mentett meg a pusztulástól. Természetes, hogy az ilyen nagy­szabású működés óriási összegeket emészt föl. Es sok-sok ezer apróság vár még a megmentésre. Különö­sen a gyermekbiróságok reformja ró hatalmas terheket a Ligára. Rop­pant szüksége van tehát a nagy- közönség támogatására, A magyar társadalom teremtette meg a Ligát s csak tőle függ a fenmaradása és virágzása. Ez a nemescélu és haza­fias intézmény amelyet az állam is teljes erejével szokatlan melegséggel propagál — mint a hivatalos szer vezetek legnagyobb társadalmi ki­egészítőjét — minden tekintetben rászolgált az országos támogatásra. A modern sociólógia törvénye, hogy a gyermekmentés nem jótékonyság hanem kötelesség és első sorban a vidéki közönségre számítanak a mikor a legnemesebb kötelesség teljesítéséről esik szó. SZÍNHÁZ. Szinházi műsor : Csütörtökön: „Casanova.“ Pénteken ■ „Tatárjárás.“ (Zóna.) Szombaton : „Baba.“ Kállay Jolán felléptével. Erdészleány. premierje volt szom­baton este. Az első telt házat ez a darab vonzotta. A darab zenéje nem tartozik a kiválóbb zenei alkotások közzé. Amolyan megrendelésre szál­lított iparmunka, meséje azonban nagyon kedves. A címszerepet Já- szay Mariska játszotta meg ritka ügyességgel. Bátran állíthatjuk, hogy ez esti szereplése eddigi sikereinek legnagyobbikát hozta meg. Magas (József császár), Váradv (Földessy), Btleznay (Minka), és Szőregh (Wal peri) nyújtottak még kifogástalan alakítást. A többi szereplők is jók voltak. — Vasárnap megismételték a darabot. Temes sarka előtt szintén e mély- földi niveauban húzódik, mely a többi között arról is nevezetes, hogy az u. n. Kossava szelet zúdítja Déli Magyarországra, midőn a szerb he­gyek Belgrád várának hajdan na­gyobb hadának jelentősége volt mint jelenleg. A Morava völgyet — a tirökök betörő kapuját, balról ki­sérő Sumadia (annyi mint erdőség) hegység végéről megfigyelő helye voít úgy a torontál temesi mély­földnek, a Mura völgy bejáratának, mint a Szerémségnek s a Száva völgyének, mely országutjainak csomópontjához Sabácshoz vezet. Ez a város a Sumadiával paralelle csapó Cser, Vlasies és Mácsva hegy­ség (macsói bánság IV. Béla kora óta) keleti tövében épp oly csata helye volt Szerbiának, mint a Su madia keleti részén fekvő Szendrő, a Muravölgy kapuja. Közöttük Belg­rád vára áll őrt, a mely a szerb felföld országutjainak csomópontja. Azonkívül kiinduló helye a Niszópia — Konstantinápolyi vasútnak s an­nak a fővonalnak, mely az ország utak belföldi csomó pontjához : Kra- gujeváchoz vezet. Ma azonban lőtávolban háta mögé lehet kerülni Belgrádnak s akár a Morava, akár a Kulabar völgyén at Magyar dal. Március 15-én, hétfőn, az évekkel ezelőtti katonai botrá­nyok által oly híressé vált „Magyar dal“ melodrámát szavalta el az elő­adás előtt Magas Béla. Az élőké­pekkel, ének és zeneszámokkal tar­kított hatásos költemény mély ha­tást tett a hallgatóságra. A melo­drámát a Csókkirály előadása követ­te a régi szereposztásban az ensemble élén Kállay Jolánnal. Koldusgróf. Leon Viktor szép ope­rettje, a Koldusgróf kedden került újból szinre. A darabról már elmon­dottuk véleményünket, az előadás ról meg nincs mit mondanunk, ha jelezzük hogy Kállay Jolán vezeté­sével folyt le. Az egész estét át- ragyogta ennek a csodálatos tehet­ségű művésznőnek a játéka. Fékte­len temperamentuma szinte uj éle tét vitt a darabba és az eddiginél egész más színben tárta elénk Jesz- sziet, a kolduslányt. Kívüle azonban járultak az est sikeréhez Várady Márton (Karinszky) Jászay Mariska (Malona). Nemkülönben a kis Vá- rady Laczika, aki bámulatos ügyes­séggel játszotta el a közönség ál­landó lelkes ovációja mellett a kis Bogumil szerepét. Különösen nagy sikert aratott az apjával előadott ének és táncduettjóbaíi. Ezt meg is ismételtették. Jók voltak még Szőregh, Magas és Fekete Rózsi. Az előadás minden tekintetben kifogás­talan volt. — Jubileum. Bátossy Endre társu latunk müvezetőrendezője most tölti be szinészkedésének 25 é vés jubile urnát. Pályatársai és a közönség ez alkalomból ünneplésben akarják ré­szesíteni a közkedvelt színészt. Ju­bileuma ápr. hó 1-én lesz, amikor a Herceg Ferenc kiváló sziomüve: a „Kivándorló“ kerül szinre. HÍREK. Csalán krónikája. Színház, A városi színházban a „Czigány előa­[dása alatt A karzat pereméről levált egy darab [vakolat E szörnyű esetben az a csekélység Mindazonáltal isteni, Hogy a színházi orvos a paciens fejét Már a helyszínén a vakolattal begip­[szelheti. A világ nyolc csodája. Megszaporitottuk egygyel A hét világ csudát Tizennegyedikén ültük meg Márczius Idusát. Temetkezési intézet. A Kath. Népszövetség megalakulása, Lám-lám, hogy mire is vezetett, lehet behatolni Szerbia belsejébe. Támadó háborúban a belgrádi vár fedezetnek szolgálhatna a torontáli mélysik a Bácska s a Tiszavölgyü- let katonai megszállásán, ha őrt nem állana Újvidék — Pétervár kitűnő erődje, melyből nemcsak a Tisza— Duna mély völgyületét,- a Bácskát, Torontóit, hanem a Fruskagózán ke­resztül s az Újvidék — Judiát, Zi- monyt, Mitroviozát érintő pompásan megépített vasúton a Szerémséget, sőt Szlavóniát is meglehet védel­mezni a szerb támadás felől. Szerbia legfeljebb 265,000 embert tudna ellenünk talpra állítani, ha t. i. Bulgária keleten nem molesz­tálná. Mozgósítás esetén 125,000 gyalogost, 5200 lovast és 320 ágyút küldhet a határra. De micsoda em­bereket! Ruhában eléggé jól fest a legénység, pláne a porosz unifor­misban feszelgő tisztikar és az arany­nyal feleziezoraázott törzs-tisztség — de kivonulásában, fordulataiban a fegyvernek precíz kezelésében — szerintem legalább — szánalmas és komikus látványt nyújt. Ennél csak az oláh közlegénység gyatrább és esetlenebb Bosznia ellenében, külö­nösen Trebinje, Mosztor, Szerajevó, Boeche Di Cattuso erődítései ellen­ben semmit sem tehetne. Bosznia A zsidók temetésére létesítenek Egy kath. temetkezési szövetkezetét. Keresztény kiszolgálás szolid árak, De pártfogást csak zsidóktól várnak, Dianna fürdő. Hogy Ujhely nem halad Az aljas rágalom, Hisz ma is egy vívmányról Szól e kicsiny dalom, A Dianna: kertben oly nagy a sártenger, Hogy ingyen sárfürdőt vehet minden [ember. — Kitüntetés. Mária Jozefa főher­cegnő gr. Berthold Kázmérné, sz. Széki Teleki Ilona grófnőnek a csillagkereszt-rendet adományozta. — Czimadományozás. A király Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minister előterjesztésére Hönsch De­zső műszaki tanácsosnak a műszaki főtanácsosi címet és jelleget ado­mányozta. — Uj vizsgálóbíró. Az igazság ügyminiszter Kun József tvszéki bírót a sátoraljaújhelyi kir. tvszók kerületére vizsgálóbíróul rendelte ki. — Államszámviteltani vizsga. Pa- taky Géza városi számgyakornok f. hó 12 és 13-án az állaraszámvitel- tani államvizsgát Budapesten siker­rel letette. — Az Omke gyűlése. Az Omke Zemplénvármegyei csoportja f. hó 21-én nagyszabású gyűlést fog tar­tani, melyen a Sátoraljaújhely—de- regnyői gazdasági vasút építési ter­vével fognak foglalkozni. A gyűlés reá kíván mutatni a vasút fontos­ságára és egy monstr e-küldöttség_ utján kérni akarják a vármegyét, hogy az ott ez ügyben levő kérel­met még a tavaszi közgyűlésen kedvezően intézzek el. — Svördström nővérek a Kazincy- körben. Dr. Hornyai Bélának a Ka- ziuezy-kör agilis igazgatójának si­került a világhirü Svördström nővé­rek svéd énekesnőket egyetlen hang­versenyre megnyerni. A hangver­seny f. hó 22 ón hétfőn délután 6 órakor kezdődik. Helyárak: Tám­lásszék tagoknak 5, nem tagoknak 7 korona; számozott hely tagoknak 4, nem tagoknak 6 korona, álló­hely tagoknak 2, nem tagoknak 3 korona, karzat első sor tagoknak 4 korona, nem tagoknak 5 korona, II. sor tagoknak 3, nem tagoknak 4 korona. A plakátokon a karzati he­lyek árai tehát tévesen vannak fel- tüntve. Az igazgatóság arról érte­sült, miszerint általában el van ter­jedve az, hogy a hangversenyre jegyek már nem kaphatók. Kijelent­jük tehát, hogy jegyek még négy számban kaphatók Kincsessy Péter más részében sem, mert ezt a letűnt 30 évet kitünőleg felhasználta a hadügyi kormány.: Nemcsak pom­pás térképek, de kitűnő utak, hidak, várdák, őrhelyek s egybevágóan működő védőhadsereg áll lőkészen Bosznia védelmére, hideg levegője hirtelen lecsap a fölmelegedett Dél­vidékre s felkavarja a löszt, homo­kot, termő földet, eltolja a buezká- kat s más határba sepri a szol lök­nek barázdáit. Igen valószínű, hogy e parti szigetek fölépítésében is van része — szóval egységes vidék Alsó Duna partimell'éke, csupán a politika szakította ketté. Belgrádig meglehetősen unalmas (2 és fél óra) a Dunapart. A nagy- rész bokros, a szerb part sik, itt-ott halmos. Maga a belgrádi félsziget 6 km-re nyúlik be a Dunába s átlag 150 m. magosodik ki a Duna felett. Me­redek partját fordítja a Dunának, a mely ugylátszik vizének egész tö­megével erre a hegyes tájékra ne­hezedik, mert közeiében van s oda hajózható mélyvize. Valószínűleg a Duna vize szeldelte el lassan a part­tól a Temes torka előtti szigeteket is s akkor csakugyan Sűess geoló­gusnak van igaza, hegy a Duna medrének összeszűkülése előtt, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom