Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-07-11 / 55. szám
55. szám (2) FELSÖMAGYAÉ.ORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 11. ban a kultuszminisztérium által készített tervet okozta, mert az alapfalat ott 48. cm.-re tervezték és e szerint építették, de ily keskeny alapfal a nagy terhet el nem bírhat ta, és ezért állott be a bedőlés veszélye. Az államépitészeti hivatal a felelősséget továbbá azért is elhárította magáról, mert az épület utó- felülvizsgálata meg nem’történt, illetőleg ha történt, az a hivatal és az építést vezető kir. mérnök tudtán kívül folyt le. Dacára ennek a vállalkozónak óvadékát a polgármester kiutalta. Ekkor a polgármester sürgönyileg értesítette a minisztérium mérnökét, Baumgarten Nándort, ki szintén nem ingyen, hanem jó pénzért készítette a terveket, aki le is jött, megnézte az épületet és a hibákért az állam- építészeti hivatalt mondotta felelősnek. Ily körülmények közt a polgár- mester a vármegyei közig, bizottságnak jelentette/ hogy a város a költséges építkezésbe egyelőre nem bocsátkozhatik, egyúttal felterjesztést tett a tanfelügyelő utján a miniszterhez, hogy figyelemmel a hibás tervezésre és a város nagy terheire, az épületet saját költségén állíttassa helyre. Ehhez a polgármester később a képviselőtestület jóváhagyását kérte és kapta, de ugyanakkor jelentette, hogy a jelzett iskolai épület építésére és átvételére vonatkozó összes iratok fel nem találhatók. Egyedül a pénztárban van meg az utaló végzés, mely szerint a vállalkozó óva- j déka 1900. évi április hóban megejtett utófelülvizsgálat alapján kiutaltatott. Elrendelte azonban a nyo- mozatot, hogy vagy előkerüljenek az iratok, vagy kiderittessék, kinek a kezén tűntek el. A polgármester felterjesztésére a miniszter elutasitólag válaszolt, Műszaki közegének szakvéleménye és a felterjesztett iratok alapján amellett érvel, hogy nem a tervezésnél, hanem a kivitelnél, a lanyha felügyeletnél, a rósz anyag használatánál, stb. követték el a hibát. A tervezőt annál kevésbbé terhelheti a hiba, mert tőle a város kiviteli részletterveket nem kért és nem kapott, — a kivitel egyedül az államépitészeti hivatal utasításai és ellenőrzése alatt történt. Az alapfal pedig számos hasonló, sőt nagyobb állami iskolai építkezésnél is ugyanily méretű, mint itt és sehol sem történt e miatt baj. A város által megbízott építésvezetőt, valamint a város saját műszaki közegeit terhelte az ellenőrzés kötelessége, — a város az utófelülvizsgálat megtartását elmulasztotta és a vállalkozónak mégis kiadta az óvadékot, — a város szerződésileg kötelezve van az iskola- épületet állandóan jókarban tartani, tehát szeptember 1-ére köteles felépíteni, illetve helyreállítani. E miniszteri leirattal egyidejűleg felolvasták az államépitészeti hivatal értesítését arról, hogy Klein Vilmos vállalkozó ott hajlandónak nyilatkozott a 2000 koronára költségvetéseit helyreállítást egy évi jótállással elvégezni. ha ehhez a,város 855 koronával hozzájárul. Dr. Fried Lajos, dr. Búza Barna s Pekáry Gyula amellett szólnak, hogy a város a munkálatot végeztesse el, de a felelősség és kártérítés jogát tartsa fenn, illetve még az építés megkezdése előtt bírói szemle utján óvja meg azok ellen, kik a hibát elkövették, mert a költségeket más valaki fizetheti, csak a város nem köteles rá, mert a város nem hibás. Bírói szemle alapján lehet csak megállapítani, hogy kit terhel a felelősség. A Klein V. 855 koronás ajánlatát tehát csak úgy ajánlják elfogadni, hogy ő azért mint volt vállalkozó felelős maradjon a felderített hiányokért. Közben Ncmcthy Bertalan az iratok eltűnése miatt szólal fel, ismerteti a kérdés fejleményeit, melyek szerint az iratokra a felelősség tekintetében nagy szükség van. Mert csakis az iratokból lehet megállapítani, hogy a vállalkozónak szerző désileg kikötött 3 évi jótállása mikortól kezdődött és mikor járt le ? Az óvadékot kiutaló végzésnek a fogalmazványa i§ elveszett, eltűnt a kir. mérnök épitésvezetési naplója, eltűntek a kiviteli részlettervek, az első felülvizsgálat jegyzőkönyve, az állítólagos utóvizsgálat jegyzőkönyve szóval az egész akta-csomó szőrin szálán elveszett. S a polgármester eddigi nyomozata mi eredménynyel sem járt. Minthogy ez a tisztikar felelőssége szempontjából tűrhetetlen dolog, minthogy a rend megóvása érdekéből példát kell szolgáltatni, nehogy ily eset ismétlődhessék: indítványozza, hogy ebben az irányban szigorú vizsgálat indittassék; állapítsák meg, hogy ki a hibás vagy bűnös az iratok eltűnésében és ha ez a vizsgálat eredménynyel nem járna, érvényesítsék a felelősség elvét a polgármesterrel szemben az j óvadék kiutalása miatt, mert a kiutaló végzés utófelülvizsgálatra van alapítva, de ilyen az államépitészeti átiratok és a miniszteri leirat szerint nem volt. Hötisch Dezső, az államépitészeti hivatal főnöke és a város építkezési szakbizottságának elnöke a miniszteri leirat tartalmával szemben védi a kebelbeli kir. mérnök eljárását, de megerősíti azt, hogy szabályszerű utóvizsgálat nem volt és mert az | iratok s ezek közt az első s egyedüli ; felülvizsgálat jegyzőkönyve is eltiin- | tek, a vállalkozó felelőssége meg j nem állapítható. Ajánlja azért a 855 I K. megszavazását. Kiss Ödön ügyész ellenzi a bírói I szemlét, mert a kártérítés e nélkül \ is érvényesíthető. Id. Meczner Gyula pedig azért ellenzi, mert nem akarja a várost pernek és költségeknek kitenni, inkább elfogadja az előnyös egyezséget. Az iratok eltűnése miatt helyesli Né- methy felszólalását, szigorú eljárást kíván ő is a tettes kiderítésére, aki ellen a fegyelmi vizsgálat lefolytatandó lesz. A vita befejeztetvén, a polgár- mester javasolja, hogy a Klein Vilmos ajánlatát fogadják el, és bizzák meg őt. hogy a helyreállitási munkák befejeztével a város nevében kérvényt intézzen a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a praeliminált 2100 K.-t térítse meg a városnak és e folyamodás támogatására a vármegye főispánja felkeressék. A többség igy döntött, de Némethy javaslatára három évi jótállást kíván az építőtől. Az iratok eltűnése miatt pedig ő Némethy felszólalását akként fog ta fel, hogy az összejátszás gya nuja a polgármesterre . is háramlik. Nehogy pedig bárki is ily gyanút tápláljon, kéri maga ellen a fegyelmi vizsgálatot. Ncmcthy Bertalan szavainak ily félremagyarázása ellen a gyűlés is, ő maga is tiltakozott. A polgármester ellen ő a kiutalásért való felelősséget és ezt is csak abban az esetben óhajtotta érvényesíteni, ha a kiutalás alapjául szolgáló iratok elő nem kerülnének. Az iratok eltűnéséért azt kívánja felelősségre vonni, kinek kezén azok eltűntek. Ezt pedig meg lehet és meg is kell állapítani. Ha pedig minden várakozás ellenére ezt sem lehetne megállapítani, akkor ismét előáll a polgár- mester felelősségének a kérdése. — Minthogy azonban a közgyűlés az előbbi szavazással és határozattal elfogadván a vállalkozó egyességszerü ajánlatát, az anyagi felelősség elvét egészen elejtette: a pmasterrel szemben sem lehet azt érvényesíteni. Marad tehát egyelőre- az iratok eltűnésének a kérdése, melyre nézve a szigorú intézkedéshez ragaszkodik. A polgáimester erre kijelentette, hogy ő a vizsgálat elrendelését kéri s indítványozza annak kiderítésére, hogy ki volt az, aki az utalványozásnál őt és a tanácsot becsapta ? Ezt a gyűlés elfogádta, de egyúttal ragaszkodott ahhoz, hogy az iratok eltűnése miatt a vizsgálat szintén megtörténjék és erről jelentést tegyenek. Az egész kérdés a gyűlésre kivétel nélkül rósz és deprimáló benyomást tett, mert egy „rendezett“ tanácsnál ilyesmiknek előfordulni nem szabad. Vízvezeték. Harmadik tárgy a vízvezeték kérdése volt, melynek állását szerdai számunkban ismertettük. A Ronyva- környókén szükséges próbafúrásokra és az utczák lejtméretezósének- kipótlására kért 1600 K. megszavaztatott. Újabb szabadság. Hlavathy Elek városi jegyzőnek újabb három havi szabadság adatott. Zárszámadás. A polgármester jelenti, hogy a város 1902. évi zárszámadását a p. ii. bizottság mevizsgálta. Ajánlatára a számadások tárgyalása szeptember 10-én tartandó gyűlésre tűzetett ki. Némethy felszólalására elrendeltetett, hogy az-alapok számadásai és a leltár is teljes részletességgel nyomás sók ki. A podesta szabadsága. Jelenti továbbá a polgármester, hogy e hó 15-étől fogva kiveszi a hat heti szabadságát. Kéri helyettesítésével ifj. Meczner Gyula helyettes polgármester árvaszéki ülnököt megbízni. Jelenti egyúttal, hogy az ár- vaszóki tanácsülések vezetésére, mivel a helyettes polgármester az árvaszék ülnöke, időről időre haza fog jönni. Interpelláció. Ezt követőleg dr. Búza Barna interpellációt terjeszt elő. Először kérdi a polgármestert, hogy a fogyasztási adókezelés ellenőrzésére megválasz- tatt bizottságot, melynek a pmester az elnöke, miért nem hívta össze? és szabad-e bármelyik biz. tagnak saját tetszéséből is a fogyasztási irodában ellenőrzést teljesíteni ? Másodszor kérdi, hogy a városi fogyasztási adóirodában a fővárosi sajtó híradása szerint felsőbb hatósági vizsgálat folyt-e? ha igen: volt-e erről a polgármesternek tudomása ? mily irányban folyt ez a vizsgálat ? és miért nem tett erről jelentést? Diplomatikus válasz. A polgármester válasza: Igaz, hogy az ellenőrző bizottságot csak egyszer hívta össze a boregyes- ségek tárgyalására, mikor is ezek legnagyobb része elintóztetett. Igaz az is, hogy ezeken kívül létrejött nehány ügyesség, de a bizottság által megszabott alapelvek szerint. E miatt nem akarta a bizottságot fárasztani. Az adókezelés ellenőrzését illető- tőleg úgy gondolkodott, hogy dr. Búza nagyon el van foglalva az ügyvédi irodájéval s rá nem ér, tehát őt kimélendőnek vélte. A másik két biz. tagnak, Grünbaum Simon és Némethy Bertalannak, kik a fogy adóirodához közel laknak és inkább ráérnek, megbízást adott, a kezelés tanulmányozására. Igaz, hogy Ne’, methy biz. tag nemsokára jelentette neki, hogy egymaga nem folytathatja sikeresen a tanulmányozást sem és kérte az egész bizottság összehívását és együttes működését, de ez valahogy kiment az eszéből. Kijelenti azonban, hogy ellenőrzéshez a tagok megbízásra nem szorulnak, mehet ki ki, mikor akar és szívesen veszi a működésűket. Arról, hogy a fogy. adókezelési hivatal ellen vizsgálat folyt: csakis az Adóügyi Szaklap-ból volt tudó Ha végig nézek . . . Ha végig nézek a szemhatárou, Hol dal szárnyal, virág fakad, A szivforrást nem találom, Miből a szerelem fakad. Itt-ott egy pár mosolygó szem Meg-megvillan a sok között; Csalétek az, nem szerelem, Csak testi vágy, göröngy szülött. I Egy vigaszom csak e gyötrelemben, j Fátyolos szem nem tetézi terhein: Úgy is tudom, hogy hamis a könnye, i Nem a szívnek igaz, nemes gyöngye. | Himes lepke, mit keressz szobámba, Rét mezőnek nincsen már világa? Tán anyámnak vagy szerető lelke, Megsajnáltál, s csalogatsz a menybe ? A székelyek. Nem a szívre van építve, Mi melegít, éltet, dalol. Kérész azért az élete, Ma van, holnap nincs sehol. A beteg. Komor szobám rideg magányába, Kin, gyötrelem szegez le az ágy ba. Fölszisszenő égető fájdalma, Sziklán megtört porzó hullám jajja. A perczek is úgy megfeneklenek, Mint a hajók, s lomhán veszteglenek, Lesántult tán az időnek lába, S ólmossá vált, fecske röptű szárnya. A székelyek fene legények, Es Rabonbán a kapitány, {Furfang lényük, hősök és vitézek ; ! A székelyek fene legények. |Szabadok mind és kutya szegények, De ötletes, pajzán, vidám ! A székelyek fene legények. Es Rabonbán a kapitány. Lábas kígyók, vámpírok, rémek, Minőt csak mese fest talán ; Kobzos zengi hírét tettének, Lábas kígyók, vámpírok, rémek. | Seb-telt arcza mindenikének, De kard vágta azt bősz csatán ; j Lábas kígyók, vámpírok, rémek, í Minőt csak mese fest talán. Mint robogó szilaj bölénynek, Dübörg a föld sarkuk nyomán, Törnek, zúznak, mit se kiméinek, Mi t robogó, szilaj bölények. Kalandra vágyó szivének Csak furfangja nagyobb talán, Mint robogó szilaj bölénynek, Dübörg a fold sarkuk nyomán. A székelyek fene legények, De csókolkozni tudnak ám, Tilosban szedik az édes mézel, A székelyek fene legények. S ha búcsút int nappal az éjnek, Menyecske remeg ajakán. A székelyek fene legények, De csókolózni tudnak ám! A székelyek fene legények, Hogyha a szerelemben égnek, Mindenike egy-egy oroszlán ; A székelyek fene legények. Vihart, orkánt mibe se néznek, A tengerrel dacolni készek Egy szál deszkán csakis csupán ; A székelyek fene legények. * Ránki. Alkom reád te eb Ránki magzat, Bélpoklossá legyen össze« fattyad, Ördög szekér végtelen avaron, Vihar tépjen, hontlanul bolyongjon. Dőljön romba ősi büszke várad, A földrengés nyelje el e tájat. Ha fergeteg őrült táncát járja, Még porát se vehesse szárnyára. Tiszta volt ő, mint a harmat gyöngye, Liliomszál ártatlan szülötte, Rögzült bűnös, édes mosolyára, Vezekelve borult le imára. Nem elég, hogy letépte a szirmát, — Anya-szivein beczézett virágát — Erőszakkal bűn fertőzött kezed, Pokol férge életét is vessed. Ha az ördög csupa szörnyet szülne, Egy se volna oly pokoli, mint te. Mint a Vampir szívta meleg vérét Bűnös ajkad, mig a sírba döntéd. Dörög az ég, rettentő haragja, Recseg, ropog a föld minden tagja. Hol van Ránki, s ősi büszke vára? Enyészetnek ül rajt' holló szárnya.
