Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-07-11 / 55. szám

55. szám (2) FELSÖMAGYAÉ.ORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 11. ban a kultuszminisztérium által ké­szített tervet okozta, mert az alap­falat ott 48. cm.-re tervezték és e szerint építették, de ily keskeny alapfal a nagy terhet el nem bírhat ta, és ezért állott be a bedőlés ve­szélye. Az államépitészeti hivatal a felelősséget továbbá azért is elhárí­totta magáról, mert az épület utó- felülvizsgálata meg nem’történt, ille­tőleg ha történt, az a hivatal és az építést vezető kir. mérnök tudtán kívül folyt le. Dacára ennek a vál­lalkozónak óvadékát a polgármester kiutalta. Ekkor a polgármester sürgönyileg értesítette a minisztérium mérnökét, Baumgarten Nándort, ki szintén nem ingyen, hanem jó pénzért készítette a terveket, aki le is jött, megnézte az épületet és a hibákért az állam- építészeti hivatalt mondotta fele­lősnek. Ily körülmények közt a polgár- mester a vármegyei közig, bizott­ságnak jelentette/ hogy a város a költséges építkezésbe egyelőre nem bocsátkozhatik, egyúttal felterjesz­tést tett a tanfelügyelő utján a mi­niszterhez, hogy figyelemmel a hi­bás tervezésre és a város nagy ter­heire, az épületet saját költségén ál­líttassa helyre. Ehhez a polgármester később a képviselőtestület jóváhagyását kérte és kapta, de ugyanakkor jelentette, hogy a jelzett iskolai épület építé­sére és átvételére vonatkozó összes iratok fel nem találhatók. Egyedül a pénztárban van meg az utaló vég­zés, mely szerint a vállalkozó óva- j déka 1900. évi április hóban meg­ejtett utófelülvizsgálat alapján ki­utaltatott. Elrendelte azonban a nyo- mozatot, hogy vagy előkerüljenek az iratok, vagy kiderittessék, kinek a kezén tűntek el. A polgármester felterjesztésére a miniszter elutasitólag válaszolt, Mű­szaki közegének szakvéleménye és a felterjesztett iratok alapján amellett érvel, hogy nem a tervezésnél, ha­nem a kivitelnél, a lanyha felügye­letnél, a rósz anyag használatánál, stb. követték el a hibát. A terve­zőt annál kevésbbé terhelheti a hiba, mert tőle a város kiviteli részlet­terveket nem kért és nem kapott, — a kivitel egyedül az államépité­szeti hivatal utasításai és ellenőrzése alatt történt. Az alapfal pedig szá­mos hasonló, sőt nagyobb állami is­kolai építkezésnél is ugyanily mé­retű, mint itt és sehol sem történt e miatt baj. A város által megbí­zott építésvezetőt, valamint a város saját műszaki közegeit terhelte az ellenőrzés kötelessége, — a város az utófelülvizsgálat megtartását elmu­lasztotta és a vállalkozónak mégis kiadta az óvadékot, — a város szer­ződésileg kötelezve van az iskola- épületet állandóan jókarban tartani, tehát szeptember 1-ére köteles fel­építeni, illetve helyreállítani. E miniszteri leirattal egyidejűleg felolvasták az államépitészeti hivatal értesítését arról, hogy Klein Vilmos vállalkozó ott hajlandónak nyilatko­zott a 2000 koronára költségvetéseit helyreállítást egy évi jótállással el­végezni. ha ehhez a,város 855 ko­ronával hozzájárul. Dr. Fried Lajos, dr. Búza Barna s Pekáry Gyula amellett szólnak, hogy a város a munkálatot végeztesse el, de a felelősség és kártérítés jogát tartsa fenn, illetve még az építés megkezdése előtt bírói szemle utján óvja meg azok ellen, kik a hibát el­követték, mert a költségeket más valaki fizetheti, csak a város nem köteles rá, mert a város nem hibás. Bírói szemle alapján lehet csak meg­állapítani, hogy kit terhel a felelős­ség. A Klein V. 855 koronás aján­latát tehát csak úgy ajánlják elfo­gadni, hogy ő azért mint volt vál­lalkozó felelős maradjon a felderített hiányokért. Közben Ncmcthy Bertalan az ira­tok eltűnése miatt szólal fel, ismer­teti a kérdés fejleményeit, melyek szerint az iratokra a felelősség te­kintetében nagy szükség van. Mert csakis az iratokból lehet megállapí­tani, hogy a vállalkozónak szerző désileg kikötött 3 évi jótállása mi­kortól kezdődött és mikor járt le ? Az óvadékot kiutaló végzésnek a fogalmazványa i§ elveszett, eltűnt a kir. mérnök épitésvezetési naplója, eltűntek a kiviteli részlettervek, az első felülvizsgálat jegyzőkönyve, az állítólagos utóvizsgálat jegyzőkönyve szóval az egész akta-csomó szőrin szálán elveszett. S a polgármester eddigi nyomozata mi eredménynyel sem járt. Minthogy ez a tisztikar fe­lelőssége szempontjából tűrhetetlen dolog, minthogy a rend megóvása érdekéből példát kell szolgáltatni, nehogy ily eset ismétlődhessék: in­dítványozza, hogy ebben az irány­ban szigorú vizsgálat indittassék; állapítsák meg, hogy ki a hibás vagy bűnös az iratok eltűnésében és ha ez a vizsgálat eredménynyel nem járna, érvényesítsék a felelősség el­vét a polgármesterrel szemben az j óvadék kiutalása miatt, mert a ki­utaló végzés utófelülvizsgálatra van alapítva, de ilyen az államépitészeti átiratok és a miniszteri leirat szerint nem volt. Hötisch Dezső, az államépitészeti hivatal főnöke és a város építkezési szakbizottságának elnöke a minisz­teri leirat tartalmával szemben védi a kebelbeli kir. mérnök eljárását, de megerősíti azt, hogy szabályszerű utóvizsgálat nem volt és mert az | iratok s ezek közt az első s egyedüli ; felülvizsgálat jegyzőkönyve is eltiin- | tek, a vállalkozó felelőssége meg j nem állapítható. Ajánlja azért a 855 I K. megszavazását. Kiss Ödön ügyész ellenzi a bírói I szemlét, mert a kártérítés e nélkül \ is érvényesíthető. Id. Meczner Gyula pedig azért el­lenzi, mert nem akarja a várost per­nek és költségeknek kitenni, inkább elfogadja az előnyös egyezséget. Az iratok eltűnése miatt helyesli Né- methy felszólalását, szigorú eljárást kíván ő is a tettes kiderítésére, aki ellen a fegyelmi vizsgálat lefolyta­tandó lesz. A vita befejeztetvén, a polgár- mester javasolja, hogy a Klein Vil­mos ajánlatát fogadják el, és bizzák meg őt. hogy a helyreállitási mun­kák befejeztével a város nevében kérvényt intézzen a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a praeliminált 2100 K.-t térítse meg a városnak és e folyamodás támogatására a vár­megye főispánja felkeressék. A többség igy döntött, de Némethy javaslatára három évi jótállást kíván az építőtől. Az iratok eltűnése miatt pedig ő Némethy felszólalását akként fog ta fel, hogy az összejátszás gya nuja a polgármesterre . is háramlik. Nehogy pedig bárki is ily gyanút tápláljon, kéri maga ellen a fegyelmi vizsgálatot. Ncmcthy Bertalan szavainak ily félremagyarázása ellen a gyűlés is, ő maga is tiltakozott. A polgármes­ter ellen ő a kiutalásért való fele­lősséget és ezt is csak abban az esetben óhajtotta érvényesíteni, ha a kiutalás alapjául szolgáló iratok elő nem kerülnének. Az iratok el­tűnéséért azt kívánja felelősségre vonni, kinek kezén azok eltűntek. Ezt pedig meg lehet és meg is kell állapítani. Ha pedig minden várako­zás ellenére ezt sem lehetne megál­lapítani, akkor ismét előáll a polgár- mester felelősségének a kérdése. — Minthogy azonban a közgyűlés az előbbi szavazással és határozattal el­fogadván a vállalkozó egyességszerü ajánlatát, az anyagi felelősség elvét egészen elejtette: a pmasterrel szem­ben sem lehet azt érvényesíteni. Ma­rad tehát egyelőre- az iratok eltű­nésének a kérdése, melyre nézve a szigorú intézkedéshez ragaszkodik. A polgáimester erre kijelentette, hogy ő a vizsgálat elrendelését kéri s indítványozza annak kiderítésére, hogy ki volt az, aki az utalványo­zásnál őt és a tanácsot becsapta ? Ezt a gyűlés elfogádta, de egy­úttal ragaszkodott ahhoz, hogy az iratok eltűnése miatt a vizsgálat szintén megtörténjék és erről jelen­tést tegyenek. Az egész kérdés a gyűlésre kivé­tel nélkül rósz és deprimáló benyo­mást tett, mert egy „rendezett“ ta­nácsnál ilyesmiknek előfordulni nem szabad. Vízvezeték. Harmadik tárgy a vízvezeték kér­dése volt, melynek állását szerdai számunkban ismertettük. A Ronyva- környókén szükséges próbafúrásokra és az utczák lejtméretezósének- kipót­lására kért 1600 K. megszavaztatott. Újabb szabadság. Hlavathy Elek városi jegyzőnek újabb három havi szabadság adatott. Zárszámadás. A polgármester jelenti, hogy a vá­ros 1902. évi zárszámadását a p. ii. bizottság mevizsgálta. Ajánlatára a számadások tárgyalása szeptember 10-én tartandó gyűlésre tűzetett ki. Némethy felszólalására elrendeltetett, hogy az-alapok számadásai és a lel­tár is teljes részletességgel nyomás sók ki. A podesta szabadsága. Jelenti továbbá a polgármester, hogy e hó 15-étől fogva kiveszi a hat heti szabadságát. Kéri helyette­sítésével ifj. Meczner Gyula helyettes polgármester árvaszéki ülnököt meg­bízni. Jelenti egyúttal, hogy az ár- vaszóki tanácsülések vezetésére, mi­vel a helyettes polgármester az ár­vaszék ülnöke, időről időre haza fog jönni. Interpelláció. Ezt követőleg dr. Búza Barna in­terpellációt terjeszt elő. Először kérdi a polgármestert, hogy a fogyasztási adókezelés ellenőrzésére megválasz- tatt bizottságot, melynek a pmester az elnöke, miért nem hívta össze? és szabad-e bármelyik biz. tagnak saját tetszéséből is a fogyasztási iro­dában ellenőrzést teljesíteni ? Másod­szor kérdi, hogy a városi fogyasz­tási adóirodában a fővárosi sajtó hír­adása szerint felsőbb hatósági vizs­gálat folyt-e? ha igen: volt-e erről a polgármesternek tudomása ? mily irányban folyt ez a vizsgálat ? és miért nem tett erről jelentést? Diplomatikus válasz. A polgármester válasza: Igaz, hogy az ellenőrző bizottságot csak egyszer hívta össze a boregyes- ségek tárgyalására, mikor is ezek leg­nagyobb része elintóztetett. Igaz az is, hogy ezeken kívül létrejött ne­hány ügyesség, de a bizottság által megszabott alapelvek szerint. E mi­att nem akarta a bizottságot fárasz­tani. Az adókezelés ellenőrzését illető- tőleg úgy gondolkodott, hogy dr. Búza nagyon el van foglalva az ügy­védi irodájéval s rá nem ér, tehát őt kimélendőnek vélte. A másik két biz. tagnak, Grünbaum Simon és Né­methy Bertalannak, kik a fogy adó­irodához közel laknak és inkább rá­érnek, megbízást adott, a kezelés tanulmányozására. Igaz, hogy Ne’, methy biz. tag nemsokára jelentette neki, hogy egymaga nem folytathatja sikeresen a tanulmányozást sem és kérte az egész bizottság összehívá­sát és együttes működését, de ez valahogy kiment az eszéből. Kijelenti azonban, hogy ellenőr­zéshez a tagok megbízásra nem szorulnak, mehet ki ki, mikor akar és szívesen veszi a működésűket. Arról, hogy a fogy. adókezelési hivatal ellen vizsgálat folyt: csakis az Adóügyi Szaklap-ból volt tudó Ha végig nézek . . . Ha végig nézek a szemhatárou, Hol dal szárnyal, virág fakad, A szivforrást nem találom, Miből a szerelem fakad. Itt-ott egy pár mosolygó szem Meg-megvillan a sok között; Csalétek az, nem szerelem, Csak testi vágy, göröngy szülött. I Egy vigaszom csak e gyötrelemben, j Fátyolos szem nem tetézi terhein: Úgy is tudom, hogy hamis a könnye, i Nem a szívnek igaz, nemes gyöngye. | Himes lepke, mit keressz szobámba, Rét mezőnek nincsen már világa? Tán anyámnak vagy szerető lelke, Megsajnáltál, s csalogatsz a menybe ? A székelyek. Nem a szívre van építve, Mi melegít, éltet, dalol. Kérész azért az élete, Ma van, holnap nincs sehol. A beteg. Komor szobám rideg magányába, Kin, gyötrelem szegez le az ágy ba. Fölszisszenő égető fájdalma, Sziklán megtört porzó hullám jajja. A perczek is úgy megfeneklenek, Mint a hajók, s lomhán veszteglenek, Lesántult tán az időnek lába, S ólmossá vált, fecske röptű szárnya. A székelyek fene legények, Es Rabonbán a kapitány, {Furfang lényük, hősök és vitézek ; ! A székelyek fene legények. |Szabadok mind és kutya szegények, De ötletes, pajzán, vidám ! A székelyek fene legények. Es Rabonbán a kapitány. Lábas kígyók, vámpírok, rémek, Minőt csak mese fest talán ; Kobzos zengi hírét tettének, Lábas kígyók, vámpírok, rémek. | Seb-telt arcza mindenikének, De kard vágta azt bősz csatán ; j Lábas kígyók, vámpírok, rémek, í Minőt csak mese fest talán. Mint robogó szilaj bölénynek, Dübörg a föld sarkuk nyomán, Törnek, zúznak, mit se kiméinek, Mi t robogó, szilaj bölények. Kalandra vágyó szivének Csak furfangja nagyobb talán, Mint robogó szilaj bölénynek, Dübörg a fold sarkuk nyomán. A székelyek fene legények, De csókolkozni tudnak ám, Tilosban szedik az édes mézel, A székelyek fene legények. S ha búcsút int nappal az éjnek, Menyecske remeg ajakán. A székelyek fene legények, De csókolózni tudnak ám! A székelyek fene legények, Hogyha a szerelemben égnek, Mindenike egy-egy oroszlán ; A székelyek fene legények. Vihart, orkánt mibe se néznek, A tengerrel dacolni készek Egy szál deszkán csakis csupán ; A székelyek fene legények. * Ránki. Alkom reád te eb Ránki magzat, Bélpoklossá legyen össze« fattyad, Ördög szekér végtelen avaron, Vihar tépjen, hontlanul bolyongjon. Dőljön romba ősi büszke várad, A földrengés nyelje el e tájat. Ha fergeteg őrült táncát járja, Még porát se vehesse szárnyára. Tiszta volt ő, mint a harmat gyöngye, Liliomszál ártatlan szülötte, Rögzült bűnös, édes mosolyára, Vezekelve borult le imára. Nem elég, hogy letépte a szirmát, — Anya-szivein beczézett virágát — Erőszakkal bűn fertőzött kezed, Pokol férge életét is vessed. Ha az ördög csupa szörnyet szülne, Egy se volna oly pokoli, mint te. Mint a Vampir szívta meleg vérét Bűnös ajkad, mig a sírba döntéd. Dörög az ég, rettentő haragja, Recseg, ropog a föld minden tagja. Hol van Ránki, s ősi büszke vára? Enyészetnek ül rajt' holló szárnya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom