Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)

1903-07-11 / 55. szám

55. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 11. mása, melynek egy cikkét neki is be- küldték. Ebből látja, hogy valami üzleti verseny és féltékenykedés szülte a feljelentést és vizsgálatot, de hogy mi van a feljelentésekben, mit és miért vizsgáltak? arról nincs tudomása, mert vele senki sem kö­zölte. Némethy nem tartja helyesnek, hogy a bizottság tagjai külön-külön mű­ködjenek. mert a kezelési rendszer, a hivatal belső ügyvitelének megvizsgá­lása, esetleg javítása együttes eljárás nélkül lehetetlen. Sürgeti tehát a bi­zottság egybehivását. Ha a polgármes­ter szabadságra megy is, a bizott­ság azért működhetik. A 3-ik tag, Grünbaum Simon hazajön már a für­dőből, tehát lehet már dolgozni. A polgármester erre kijelentette, hogy az ellenőrző bizottságot julius 13-án hétfőn d. u. fél 4 órára egy­behívja. A hitelesítő ülés ma d. u. 4 órára kitüzetvén, a közgyűlés mely várat­lanul hosszúra nyúlt, véget ért. Tisztelettel felkérjük azokat a t. előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megujitani, illetve a hátrálékokat kiegyenliteni szí­veskedjenek, nehogy alap szét- küldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. HÍREK. — Rákóczi ereklye kiállítás. Kassán július 26-tól szept. 20 ig 33 százalék kedvezményes vasúti igazolványok kaphatók Kassán, Quirsfeld János­nál (főutcza 51.), a máv. összes me­netjegyirodájában és itt helyben a Takarékpénztárban kapható. — Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy a város pénzügyi bizottsága az 1902. évi házi pénz­tári számadásokat felülvizsgálván, azok a pénzügyi bizottság jelentésé­vel együtt 1903. évi Julius hó 26-ig a városháza nagy tanács termébe közszemlére kitétettek. Pelhivatnak tehát mindazok, a kik a számadások vagy a jelentés ellen észrevételeket kívánnak tenni, hogy az észrevéte­leiket az 1886. évi XXII. t.-cz. 142. §-ának utolsó bekezdése alapján a fent jelzett határnapon belül adják be. Kelt Sátoraljaújhelyben, 1903. julius hó 9-ik napján tartott tanács ülésében. Székely Élek polgármester. — A saujhelyi gyártelepi dal-, zene- és önkópzö-kör 1908. évi julius 5-ón megtartott majálisán felülfizettek: Cserniczky István 5 kor. Landes­mann Miksa 3 kor. Lengyel József Bauer Antal 2—2 kor. Pakhár Ber­Csak bűn-terhelt átok sújtott lelke Bolyong hontlan a nagy végtelenbe. Put, ordít a zúgó fergetegen: Jaj Istenem kegyelmezz meg nekem ! Életem. Zengő bokor csalogány rak fészket, Milyen szép is a kaczagó élet. Kék nefelejts vadrózsa szerelme, Napsugárral egy csokorba kötve. Az enyém már csakis száraz avar, Mit vihar szánt, fergeteg felkavar, Mankón jár, de igy is csak tántorog, Borzas putri minden része inog. Saskeselyü kering már felette, Le-le csap rá, mintha hulla lenne, Halott is az, gyászban szive, lelke, Csalárd világ halálra sebezte. Dal. Kuvik madár a háztetőn, Eljegyezte a szeretőm, Sir a szivem, sir a lelkem, Kong a harang keservesen. Kuvik madár, halál madár, Ha szivemtől megfosztottál, Fektess engem is a sírba, Hogy fájdalmát ott kisírja. Szemere Emil. tálán, N. N. kát. mérnök, Alexander Vilmos, Óvási N, Neuvirth I. urak 1—1 kor. Fogadják t. felülfizető ink ezúton is köszönetünket. — Saujhely 1903. julius 10. Elnökség. — A sátoraljaújhelyi iparos ifjúság mint már előre jeleztük, holnap tartja meg nagy nyári táncmulatságát, mely iránt úgy a közel-vidéken, mint hely­ben nagy az érdeklődés. A mulat­ság műsorából különösen kiemelendő Werner Sárika cimbalomjátéka, Ba- ticz Gyula szavalata, Dr. Szirmay István helybeli ügyvéd és dr. Szabó Sándor sárospataki jogakadémiai ta­nár felolvasása, továbbá Kovács Ilonka magánjelenete. — Reméljük, hogy a mulatni akaró közönség nem fog visszariadni a mostani esőzések kö­vetkeztében beállt kellemetlen idő­től és nem fogja magát megfosztani ezen élvezetes estélytől. — A „betegsegélyzö“ majálisa. Az első s.-a.-ujhelyi izr. betegsegélyzö egylet, melynek jótékony működé­séről már többször volt alkalmunk hirt adni, folyó hó 19-én majálist, jobban mondva juliális -rendez. A több mint negyedszázad óta buzgól- kodó egyesület ez utón is, s pedig most először, gyarapítani kívánja szerény anyagi erejét, hogy minél hathatósabban szolgálhassa a szen­vedő emberiséget. Megérdemli tehát, hogy ebbeli törekvésében a jközön- ség támogassa annál is inkább, mert a rendezőség mindent elkövet, hogy e mulatság a közönségnek élvezetet nyújtson ; hogy kellemes is, hasznos is legyen. — Ä zemplénvármegyi orvos-gyógy­szerész egyesület. A homonoai orvosi kar meghívása folytán, f. évi julius hó 18-án kies fekvésű Szirtaljánkon gyűlést tart, mely alkalommal meg­érkezésünk után, megtekintik város­nak nevezetességeit, u. m. az állami faipari iskolát, a kórházat, a gyö­nyörű uradalmi parkot stb. Mint hall­juk a kellemes kiránduláson az egye­sületi tagok családjaikkal együtt részt fognak venni. — A Dörzsikkut regénye. Ma szom­baton reggel a közkorháznak egyik női betege aki csúnya és súlyos se­bek miatt került a kórházba, öngyil­kos szándékkal a dörzsik utczai kútba ugrott, ahonnan még élve vették ki. A dörzsik utcza lakosai borzadva az esettől jogosan kívánják, hogy a ku- tatt alaposan kitisztítják, mert a sú­lyos sebü beteg a vizet inficiálta. A hatóság bizonyára sürgősen fog intézkedni, — Homonnai csendélet. A homonnai izr. templomban folyó hó 2-áről 3-ára menő éjjel betörők jártak. Ezen ki- vül még égy másik perselyt is ki­ürítettek s elmenekültek. A betörő tolvajok semmi bűnjelt nem hagy­tak hátra, amely nyomra vezetné a rendőrséget és remélhetőleg nem is kerülnek kézre. — Ugyancsak llo- monnán a múlt héten Jakubovits Mór szatócs üzletének falát eddig még ismeretlen tettesek áttörték, és behatoltak az üzletbe, hol 20 korona készpénz és különféle fűszer árukkal az éj sötét leple alatt elillantak. Vi­gasztalódjanak a homonnaiak, mert Ujhely sokkal többet költ a rendőr­ségre és itt se külömbek a visszo- nyok. — jégeső. Tokajból írják lapunk­nak : Kedden délután 4 óra tájban délnyugat felől jövő orkán s felhő- szakadás kíséretében mintegy 3 per- czig tartó jégeső volt, mely a határ jelentékeny részében a gyümölcsö­sökben, de különösen a szőlőben je lentékcny kárt okozott. Az eső azóta (ma csütörtök délig) folytonosan esik, hátráltatva a megkezdett aratást, a szőlő kötését és kapálását, valamint tengeri és burgonya töltögetését. A folytonos esőzés aggodalommal tölti el a gazdaközönséget, mert árvíztől s peronospora fellépésétől lehet tar­tani. — Uj vasút. P. hó 5-én a málczai fürdő nagy termében, a Szűrte—Bá- nóczi vasút építése ügyében nagy értekezlet volt, mely délutáni 4 óra­kor vette kezdetét Részt vett: Mál- cza, Abara, Petrik, K. és N.-Ráska, Hegyi, Kacsánd, és Márk község' la- kassága. Szentiványi László málczai nagybirtokos, ezen ügy lelkes párt­fogója elnökölt, • s szép szavakban méltatta a vasúti vonal szükségét és fontosságát. Azon vidék — úgy mond — melyen vasút át halad, job­ban boldogul stb. Ezek előre bocsá­tása után kérdi: hogy a jelen levő községek mily összegekkel járulná­nak a vasút építéséhez ? Továbbá ki­jelenté, hogy ezen fontos ügy felett a községek — mivel oly hirtelen határozni nem lehet a távol levők miatt — otthen tárgyaljanak, s majd annak idején, meghallgatja a nyilat­kozataikat. Az értekezlet 6 órakor lelkesülve az ügyért szétoszlott. — Dunky Fivérek cs. és kir. udvari fényképészek e hó 12-én szombaton és 11-án vasárnap főtér 9. Juhász Jenő ügyvéd ur telkén lévő műter­mükben levételeket eszközölnek. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pá­zsitot akarnak létesíteni, ajánljuk hogy szerezzék be Mautner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedéséből Bu­dapesten a „Sétatéri“ vagy a „Mar­gitszigeti“ fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mautner Buda­pest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. TANÜGY. Válasz. Péter Mihály lelkész ur a „F. H.“ legutóbbi számában „Egy pár szó a leánynevelés kérdéséhez“ címmel fog­lalkozván a sátoraljaújhelyi állami polgári leányiskolának ez iskolaév végén megtartott magánvizágálatá- val, a zsidó hittan vizsgálatáról is megemlékezik. Mint nevezett inté­zetnek zsidó hitoktatója nem hagy­hatom szó nélkül reám vonatkozó megjegyzéseit. Péter Mihályt régen ismerem cikkei után, én okos ember­nek tudom, ki világos látókörben szokta nézni a dolgokat. Annál in­kább meglep tehát, hogy most iga­zán felületes, mondhatnám könnyel­mű soraival igen könnyen félreve­zetheti a közönségnek azt a részét, mely viszonyainkkal nem ismerős. „Végtelenül meglepett a zsidó hit­tan vizsgálata. Eddig ugyanis azt hittem, hogy a a zsidók a magyarosodásért mindjárt az első sorokban harczolnak. Most egy illúzióval gazdagabb leszek. Szá­nalmas látvány, mikép kínozzák azo­kat a szegény leánykákat azzal a rettenetes (sic!) héber nyelvvel. Majd kitörik szegénykének a nyelve, mig a szavakat kimondja“. Szóról-szóra idéztem t. cikkíró ur sorait. Aki ezeket olvassa, bizton azon hiszemben van, hogy a sátoraljauj helyi állami polgári leányiskolában az izr. növendékeket agyon kínozom a héber nyelvvel, illetőleg a hittan tanításánál a héber nyelvre f Ltetem a legfőbb súlyt. Pedig ez, bocsánatot kérek, nem úgy áll. Fáj nekem, hogy Péter Mihályt megfosztom egy illúziójától, de a leghatározottabban meg kell cáfolnom ezen hiszékeny­ségét, hogy én kínozom a „rette­netes“ héber nyelvvel a leánykákat. A dolog úgy áll s az az igaz, hogy a hittan, a bibliai történet (a felső osz­tályokban a zsidók története) mellett a héberimáknak magyarra fordításában is gyakorolom növendékeimet, de csakis oly mértékben, hogy egyrészt a leánykák a legkevésbbé sem érzik általa terhelve magukat, másrészt a mely mérték épen elégséges arra, hogy a zsidó lánykák vallásos meg­győződését az a kis héber tudás emelje. Sajnálom különben, hogy a a lelkész ur csak magánvizsgálaton hallotta a zsidó leányokat felelgetni a hittanból. En a magántanulókat, kik a hittanból még most is rende­sen készületlenül jönnek a vizsgára, mindig enyhébb vizsgálat alá veszem, mint rendes tanulóikat. Ott volt a lelkész ur a magánvizsgálaton, lát­hatta, (s még sem látta) hogy a je­lentkezett kilencz I—IV. osztályú zsidó leány közül csak egyetlenegyet vizsgáztattam az imaforditásból, egy tokaji III. oszt. leánykát, mert ez nagyobb tudást árult el. A többieket a hittanból vagy a történetből egzami- náltam kivétel nélkül. Hanem az olyan kifogást, hogy „Kérem, az én tanítóm otthon azt mondta, hogy a a polgári iskola első osztályában nő­ként a hittanból egyebet nem kell tudnom, mint héberül olvasni,“ — természetesen visszautasítottam. A héber olvasás nem egyedüli tárgya a hittanvizsgának. Ha cikkíró ur je­len lett volna rendes osztályvizsgá­latainkon, akkor tapasztalhatta volna, hogy a lányok a hittan és történet tudása mellett mily szépen, folyéko­nyan fordítják azt a nehány főimát, amit játszva megtanulhatnak. Az arcnak ezeket a piros rózsáit pedig hagyja a i. t. lelkész ur. Köszönöm szépen kedves kérdését, egészsége­sek a héberül is olvasó leánykák mind és ha majdan Hymen rózsás karjaiba menekülnek, nem lesz ké­rem egy rózsa sem, mely a héber imák fordítása miatt hervadt’ volna el. Béke velünk! Knopfler Sándor. IRODALOM. A sátoraljaujheyi ágost. hitv. evang. missziói egyház első évkönyve az egy­ház keletkezésétől az 1903-ik évig terjedő időről. Összeállította Korbély Géza, ág. hitv. ev. lelkész. Ara i korona. Az egyház a jövedelmet adós­ság törlesztési alapjának gyarapítá­sára fordítja. Nyomatott Landesmann Miksa és társa nyomdájában Sátoral­jaújhelyben. (70 lap.) A nagy gonddal megirt, szép ki­állítású munkában a jeles szerző ez egyház érdekes történetét öt fejezet­ben ismerteti, ezután a „jelen1'' és „jövő“ cimü fejezetek következnek. Az egyház története négy időszakra oszlik. Az első időszak (a reformáció korabeli ág. hitv. evangélikus és az egységes protestáns egyház) 1522 — 1784-ig, a második időszak (a leány­egyház) 1784—1889-ig, a harmadik időszak (a tokaj-ujhelyi misszió társ­egyház) 1889—1893-ig, a negyedik idő­szak pedig (az önálló missziói egy­ház) 1893—1901-ig terjed. A monog­ráfia első fejezetében olvassuk, hogy Zeraplénvármegyében nagyon korán terjedt el a reformáczió. Sátoralja­újhely városának és környékének első reformátora Siklósy Mihály volt, akit a város és Sárospatak ura és Zemplénvármegye főispánja, Pá- lóczy Antal 1522-ben nevezett ki új­helyi papnak. Hű segítő társa vol­tak Sztáray Mihály és Kopácsy Ist­ván, sárospataki volt ■ ferenczrendi szerzetesek, akik rendjüket elhagyva, a reformáció terjesztésében örök di­csőségű nevet vívtak ki maguknak. Már 1570-ben martirja is volt Zemp­lénnek. Felső-Magyarország egyik legbuzgóbb reformátorának, Fischer Andrásnak személyében, aki a Út­javítás terjesztése miatt hosszabb ideig a csicsvai vár foglya lő.n. Vá­rosunknak első rendű szerep jutott a szellemi mozgalmakban, a törté­nelmi hagyományok a magyarországi reformáció bölcsőjének és magyar Wittenbergának nevezik Sátoralja­újhelyt’. A monográfia, melyuek majd­nem minden lapján akadunk érde­kesebbnél érdekesebb adatokra — tanúsítva tudós szerzőjének gyakor­lott kezét — oly élvezetesen van megírva, hogy vonzza a más hiten lévők figyelmét is. Meg is érdemelné a derék szerző, hogy az évkönyv ne téveszsze el hatását, hanem érdek­lődést és rokonszenvet szerezve, le­hetővé tétessék a buzgó lelkésznek, hogy necsak időről időre, hanem minden évben közzétehesse az egy­házra vonatkozó adatokat. r. A szerkesztőség üzenetei: V. 1 Tok-j. Válaszát nagy terjedelménél fogva és azért sem hozhatjuk, mert az ügyet befejezettnek őhajtjuk látni. K. 6. Sárospatak. Majd máskor. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom