Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-09-02 / 69. szám
69. szám (2) FE LSÖMAGY A'R ORSZÁGI HÍRLAP Szerda, szeptember 2. Ébredjen fel hát ez az ország, | vább tart, a többlet a második fegyvergyakorlat idejébe beszámítandó s ha 2 hóra terjed, a harmadik fegyvergyakorlat alól is felmentendő, de a törvény szelleméből, annak következő kifejezéseiből »elkerülhetetlen szükség« »különös körülmények«, továbbá a törvény indoklásából is kitűnik, midőn világosan a »politikai nem zetközi helyzet kényszerűségéről« beszél, hogy ez az eset csak legvégső szükség esetén állhat be, ha arra hadseregünknek, külpolitikai, európai, vagy nemzetközi vonatkozásban okvetlen szüksényiljon ki a szeme minden magyarnak! Veszedelemben van a haza, s veszedelemben az alkotmány, mert az osztrák császári katonai diktatúra itt van a nyakunkon. A magyar király, aki 30 év óta egyetlen egyszer sem szegte meg ,az alkotmányt, most is őszintén megakarja azt őrizni, szentül és sértetlenül, de a katonai diktatúra szertelensége és vakmerősége az alkotmány sáncain kívül minden felelősség nélkül támadja, rohanja, ostromolja a mi véclbás- tyáinkat, melyen még mindig a hároms7Ínü zászló lobog. A katonai diktatúra orvtámadásait vissza kell verni és aki ezen elbizakodott katonai kavna rillának kezet mer nyújtani, azt söpörje el a nemzet haragja s az az orkánszerü vihar, mely vég- ig fog vonulni az egész orszá gon ! A legszigorúbban kizárja m'nden tani helyzetbe, katonai törvény és rendelet, hogy Le a kétszínű a politika bevitessék a hadseregbe, de a katonai diktatúra nem riad attól sem vissza, hogy törvényszegéssel bele vigye a politikát a hadseregbe legújabb vakmerő rendeletével. Az 1889. VI. tcz. 7. §. világosan kimondja, hogy a közös hadseregbe lépés kötelezettsége azon naptári év januárius hava 1-én ges. De nem használható ez a fegyver ellenünk akkor, amidőn egy tehetetlen kormány és aulikus, agrár, feudális, antiszemita, klerikális és (végre néha) liberális tehetetlen habozó többség 9 hónapi tétlensége, képtelensége, elvnélkülisége hajszolra bele az országot s a belpolitikát a mosjátékkal odafenn kormánypárti nagy urak, vessé hevének egy-egy kicsapó lángja csupán. Ennek a hőnek pedig folyton lobogni kellene. A táplálékot reá az egész Tokaj-Hegyalja egyérdekbe tömörült szőlőbirtokoságának buzgalma szolgáltathatja. Ez a fokozott és folytonos tevékenység — valljuk be — a inai közéleti szervezetekben nem valósítható meg. Hiszen az élet gondja maga is igénybe veszi mindenikünk munkásságát. Hivatalos szervezetet, pénzes munkaerőket eltartani pedig elszigetelt vidékek szerint nem áll anyagi tehetségünkben. Ezért van szüksége minden egyes kereseti ágnak országos tömörülésre. A reánk köszöntött üj század az egyesült erők harczáuak színterét nyitotta meg előttünk. Akarva nem akarva bele sodortatunk e küzdelembe s elbukik az, ki e nagy forgatagban helyt állam nem fog. És legkivált most a vám és kereskedelmi szerződések megújításának küszöbén lép előtérbe hatványozott módon a szervezkedés szüksége. Ausztriában például a széttagolt politikai nép csoportok és érzületek mellett, a tartományok szerint történt érdekszervezete tízezrekre menő beiratkozott létszámmal bírnak. Ily tömegekben aztán szavuk s akaratuk politikai sulylyal esik a közkormányzat mérlegébe. Mi magyarok — fájdalom — panaszkodni, siránkozni igen, de cselekedni nem az, aki követelékezdődik, melyen a védköteles palotából odafönn mindenki, aki 21 évét betöltötte, a 8. § ex- nem követeli a nemzet jogai és pressis verbis parancsolólag ki-1 törvényei épségét, nemzeti nyel mondja, hogy »a szolgálati köte- vünket, magyar háromszinü lo lezettség tart 3 évig a sorhad állományban és két évig a tartalékban.« Tehát a sorhadban 3 évig! o Ha különbséget teszünk á törvényben e két szó között »szolgálati kötelezettség« és »sorhad állomány« akkor fogjuk csak látni, hogy micsoda szemérmetlen peifidiával játsza ki a törvényt ez a katonai kamarilla. A 8 ik szakasz első pontja rendeli: »A szolgálati kötelezettségi tart három évig a sor-had adományban« tehát a besorozott és állományba vett katona »szolgálati kötele, ettsége« 3 évnél tovább, de lege ferenda nem tarthat ! Más az állományba vétel s más a szolgálati idő. Aki 1900 október 1-én szolgálatba lépett, annak 1903. október 1-én szolgálatból ki kell lépnie, evvel ellenkező minden állítás a törvény szándékos lábbal tiprása és hihetetlenül való öntudatos és perfid megszegése! Az 1889. VI tcz. 8-ik szakaszának 10 ik bekezdése magyarázza meg azt, hogy mikor vétetik a katona »állományba«, vagyis tek le az álarcot, itt van már az j vagyunk képesek. Az örökös siker ideje, beszéljelek őszintén, úgy a hogy igaz magyar szivetek s a hazaszeretet diktálja. ßomoljon végre szét elemeire az az érdekszövetkezet, mely 35 év óta leigázva tartja a nemzeti szellemet ebben a hazában. Pusztuljon abból a ragyogó bogónkat! Ébredjen fel az egész nemzet apraja-nagyja s fogjon kezet minden becsületes ' magyar, párt és felekezeti különbség nélkül, szálljon szembe a katonai diktatúrával, mely végveszedelemmel fe nyegeti az országot. Karddal egyik kezünkben, törvénykönyvvel a másikban harcoltunk eddig is ezer éves alkotmányunkért Nem magyar most elhagyja nemzeti sünk harci lobogóját. Hegyaljánk szőlészeti érdekképviselete. Irta: Láczay Lázsló. Az a nagy küzdelem, melyet álla ! mis-águnk elösmertetése és faji fentelenség megzsibasztotta karjainkat. Mindig felülről várjuk a kegyet, az alamizsnát és rongyosodé, ok fokról fokra, a helyett, hogy a k zért hozott s már erőnket tulhalaoó áldozatok viszonértéke gyanánt, megélhetésünk létfeltételeit társult és szervezkedett erővel követelnők. A szőlőtermelők felhangzó panaszára országos vezérembereink bűz galommal, sőt lelkesedéssel indították meg a szervezkedést minden mezőgazdasági, de legfőképen a Szőlőtermelés érdekében.„A kongresszu sok egész sorozatában — vidékek Szerint — feltárták, magvas felolva sások utján, a sajgó sebeket. A köz- érdeklődés felköltése után reményt nyújtott nekik arra, hogy az orvoslás kiküzdésénól őket egy országos szervezetben az érdekeltek százezrei fogják támogatni. Megalkották a pozsonyi kongresszus lelkes határozata folytán az Országos Magyar szőlősgazdák egyesületét s az országos központi választmányban helyet biztosítottak minden olyan hegyvidéknek, amely legalább 50 taggal vesz részt az országos egyesület terűéiben és előnyeiben. A tagsági dijat 8 koronában szabták meg, mely csekély összegért a tag, az egyesület kiadványait ingyen kapja és részesül sok egyéni kedvezményben is. S ime — restellem leirni —- hogy a Tokaj-Hegyalja, mely borának rangja szerint az ország hegyvidékei között a legelső helyet követeli ki magámaradásunk érdekében folytatunk a nak, a remélt 50U —1000 tag helyett y.......................-- - ' _ . 1 ' * i. L Iközgazdasági és társadalmi kérdések egész sorozatát háttérbe szorította Mert érezzük, hogy elsősorban szabad mozgásunk talaját kell előkészítenünk, hogy azon munkálkodásunk gyümölcshozó lehessen, „gyommagvakat csépel az, ki gazos talajba veti búzáját«. Az okos gazda a gyom irtásra egy éven át ugarban hagyja földjét, hogy az neki évek sorozatán át rengő kalászokkal fizessen. Ne sajnáljuk hát azokat a milliókat, miket nemzetünk lesoványodott mikor rubrikáztatik be az osztrák 1 [este ebben az évben még kiizzadni kénytelen. A krízis mar nem tarthat hadseregbe, hogy mozgósítás esetén ő felsége rendelkezése alá állhasson. Igaz, hogy az 1888. XVIII. tcz 1 ső szakasza azt rendeli, hogy »amennyiben ezt különös körülmények követelik, az elkerülhetlen szükség mérve szerint« O felsége parancsára az első évfolyambeli tartalék a tényleges szolgálatba az év végéig visszatartható, de akkor az 1888 XVIII. 2. §-a szerint, ha a szolgálat 28 napnál tosokáig és a meggyógyult vérkeringés sokszorosan és gyorsan helyre állitja a petyhüdt organizmust és viruló egészséggel foghatunk hozzá ismét kereseti ágaink különféle érdekeinek munkálásához. Az előmunkálatok terén azonban szünetet tartani most sem tanácsos. Nekem, mint szőlőbirtokosnak legelső sorban a Tokajhegyalja súlyosan megtámadott létérdeke fekszik a szivemen. Érzem és tapasztalom, hogy ami tevékenységet Gazdasági s még annyi aláirt tagot se adott emez egyesületnek, hogy ott az ő hegyvidéki érdekeit egy választmányi taggal képviseltetni joggal bírjon ! Pedig ha a betelepített szőlők tulajdono sainak során a legnagyobb birtokosoktól kezdve lefelé haladok az50-ik szám, még mindég oly nagy birto-, kost találokI, kinek 15 kath. holdná nagyobb a szőlőterülete. Az ország egyébb hegyvidékeinek legtöbbje, már vidéki választmányait megalkotta s a központtal állandó összeköttetésben áll. Ez a központ van hivatva arra, hogy a vidékek különleges érdekeit megbírálja s összeegyeztesse a másik vidéknek netán ellentétes érdekével. így érhető el, hogy országos célok,, országos érdekegységben, országos sulylyal képviseltessenek. Emlékezzünk csak a lefolyt évek tanúságaira. Mikor az olasz machi- nácziók a sajtó megvesztegetésével közkeletűvé tették az Olasz bor behozatalának kontingentálását 6--12 ft. vámtétel mellett. Emlékezzünk csak, bogy a megtévesztett közvéEgyesiiletünk s annak kebelében ! lemény, milyen közönnyel ugrott be egyik és másik kifejt, a tenni akarás e tőrvetésbe. A gyenge borminőségek hegyvidékei mily hozsannával fogadták a 3 ft. 20 kros vámtételnek szerintük ily nagy méretű emelését. Mily hűvösen nézték a m( keblünkre irányzott halálos döfést. És hogy ezt ideig óráig elhárítottuk, azt a mi rögtönös tömörülésünknek, tiltakozásunknak s gazdasági egyesületünk nagyérdemű Elnökének, Gróf And- rássy Sándornak köszönhetjük, aki egy négyszázas küldöttség élén tárta fel helyzetünket a kormány előtt s vetette tiltakozásunkat az elhatározások mérlegébe. Ezen a téren azonban a számadás még nincs lezárva. A küzdelem folyik tovább az ellentétes'érdekek között. Az elhasz nált fegyverek kicseréltetnek újakkal, s a taktika még burkoltabb helyekről intézi lövegeit. Elképedve látjuk, hogy a könnyű meggazdagodás sötét lovagjai a szőlőtermelők álarczát öltve fel, alattomosan törnek érdekeink ellen. Felvetettük a boritáladó törlésének vagy mérséklésének, valamint a szőlősgazda teljes mentességének. S ime az elő csatározásban ismét a legnemesebb bort termő hegyvidékek felé billen a rúd abban az irányzatban, hogy az italadó kulcs fokozata ne a lakosság számaránya, de a bornak minősége szerint állapíttassák meg. Fel kell vennünk a küzdelmet egy divatossá lett s azért veszélyes hóbort lefegyverzése érdekében az alkohol ellenes mozgalommal is, amely a társadalom egyes züllött alakjainak megmentése érdekéből a sok mérges itallal - egv színvonalra helyezi a bort, az emberi társas élet a kedély, a szellem, a a testi egészség üdítő s felvillanyozó anyagát. Ez őrült álhumanizmus fanatikus hívei túlzásokban ide stova propagandát fognak csinálni a sza- badonjáró emberiség elzárására, hogy a társadalom a büntetésektől megmentéssé^. S íme odajutottunk, hogy még ily őrültségek ellen is bel és külföldön szervezkedni kell a szőlő- termelőknek létfeltételeik biztosítása végett. Ezer meg ezer résen tör reánk az ellenség s be kell látnunk, hogy csak egyesült és, szervezett erővel sikerülhet a veszedelmet visz- szavernünk. Ezeknek a vezérelveknek a hirdetői és elöljárói jönnek le hozzánk f 19031 szept 8 án Tokaj városába mint az Országos Magyar szőlősgazdák Egyesületének kiküldöttei Ber- náth Béla alelnök s országgyűlési képviselő ve/.etése mellett. Ozéljuk az országos központ elé juttatni a . helyszínén hallott s felismert panaszokat. Kötelességünk őket mint az ige önzetlen és lelkes apostolait tömeges sorakozással szívesen fogadni s munkálkodásukban gyámolitani. (ismerje minden Tokaj-Hegyaljai birtokos kötelességé lek ezen a napon Tokajban megjelenni, hol ennek az országos szőlészeti társulatnak alapvonalaival, czéljával, hatásával közvetlenül is megösmerkedvén, belépésével lehetővé fogja tenni, hogy annak áldásos működése Tykaj-Hegy- aljánkra is kiterjedjen. Ez a nagy népies értekezlet szívesen fogad minden szőlőbirtokost, s részt ad neki a felszólalásokban, akár tagja a vármegyei vagy országos egyesületnek: akár nem. Az ige ereje által kívánunk hatni és tobor- zani a híveket, az érdek társakat, hogy Tokaj-Hegyaljánkat már a közel jövőben régi fényében láthassuk s benne boldogulásunkat megtaláljuk. „Kapunyitás előtt.“ —j ,A Kazinczy-kőrrŐl. — Irta: Cupido. II Nem azt akarom vitatni, s nem is várom azt, hogy egy valaki — ki nagyobb nálam — barátjává fogadjon stb. stb., mert ez nem lehetséges, de igenis azt várom, s velem együtt a kör tagjainak 90 %-a, hogy ha már felvétettünk, ám akkor ne éreztessük .egymással szemben a fölényt. Mert addig, mig e körben a baráti s illetve közös célra egye-
