Felsőmagyarországi Hirlap, 1903. július-december (6. évfolyam, 52-100. szám)
1903-09-02 / 69. szám
69. szám (3) FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, szeptember 2. sült melegebb szellem nem fog uralkodni, addig nem fog haladni. Mig a tagok egymás között idegenek, mig a kisebbek félve fogják csak szemeiket felemelni tagtársaikra, addig nem fog prosperálni soha — soha e kör. E hidegség okozza a szereplők részvétlenségét, mert nem mernek bátran fellépni, tudok esetet, hogy egy báj,os leányka tízszer is nekiindult, hogy legközelebbi debutjét bejelentse, de a félelem, az idegen érzet- visszarettentette, mert véletlenül nem „felkarolt“ egyéniség! S ki mondhatja meg biztosan, hogy mi rejlik a letakart véka alatt? kimondhatjuk e positive, normának azt, hogy X . . . Y . . .-ban nincs tehetség, mert hát . . . izé . . . szürke ruhába jár? vasárnap is!! Nem-e a természet bizonyítja, hogy az egyszerit mezü fülembe szebben fütyül, mint a sokkal díszesebb más madár? Téves dolog lenne a külszín után ítélni. Furcsa dolgok ezek, miket itt leírni bátorkodtam, de — sajnos — valók! A társadalmi ellentétek mindég fenálloctak, már Ádám a paradicsomban is különbnek képzelte magát, mint egy esetleg a jövőben létezendő embertársa. . . (lásd: Dilu- viális ásatások története „Borsi“ mellett, I. kötet 17. lap). Az oroszlán az állatok királya! Lenézi a nála „szürkébb“ állatokat, de közös cél elérésére egyesül a farkassal is, ha ezt úgy kívánja érdeke. Avagy milyen kedvvel, önérzettel ambícióval lépjen fel egy szerényebb tagtársnőnk, vagy társunk a pódiumra, midőn sokszor gúnyos tekintetek stb. jutalmazzák lelkesítésre, buzdításra szoruló működését? Nézetem szerint ily egyletben a szigorú kritikának helye nincsen, sőt ellenkezőleg csak dicséret, elismerést érdemel az a tag, ki áldozatot hoz, nem kiméi fáradságot, hogy másokat szórakoztasson. Mérjünk az igazság mértékével. Azért, tisztán azért — mert valaki nem a választottak közül való — kevésbé dicsérjük sikeres működését, mint a választott kevésbé sikeres előadását? így megtörténik, hogy valaki egyszer fellép, de többet soha! Van városunkban egynéhány nő, és férti tagja a körnek, kik elég jól kezelnek egy s más hangszert, s fel is lépnének gyakrabban, áldozatot hoz nának a kör nemes célja eléréséért, de elrettenti őket az a hidegség, a mely a kör estélyein elömlik. Kedvvel, ambitióval működjenek e a kisebbek, midőn majdnem úgy va gyünk vele, hogy egymást nem ismerjük, s szürke ruhánkkal nem merünk a fekete öltönv mellé ülni!? Erkölcsi alapon létesült egyleteknél főkellék a tagok egymáshozi vi- j szonya. Ha idegenek vagyunk egy- j mással szemben, ha a társadalmi téves korlátokat itt is felállítjuk, sőt kiszélesítjük : kár volt bele kezdeni; gyenge épület az olyan, melyen a munkások nem közérdektől vezéreltetve, egy szivvel-lélekkel dolgoznak, — összeomlik az, mint a kártyavár, melyből egy fontosabb darabot ' kivevőn, összedől. Nem prosperálhat ilyen egyesület, melyet J nem a testvériség, egyenlőség, hanem csak ezen kívül álló eszközökkel tartunk össze. S hogy igazam van, a múlt tapasztalata eclatánsul bizonyítja. Nagy a lelkesültség, nagy a mozgás, csakhogy a szereplők sokja fázik . . . Ennek nem a vezetőség az oka, hiszen azok ellen nem lehet kifogás, éjt nappal összetéve buzgólkodnak, lótnák, futnak, s az eddig elért eredmény az ő művük, hanem igenis a tagokban van a hiba. amit itten leírtam. Teremtsünk körhelyiséget sürgősen, hol szépirodalmi s egyéb hasznos lapok álljanak rendelkezésre. Nyissuk meg a helyiséget kis iinne- pélylyel, ismerkedjünk meg. Nem kötelező ezen körbeli ismeretség a privát életre, csak a kör helyiségében. Legyünk egymással — ha már j közös célra egyesültünk — udvariasak, nyájasak, nem pedig idegenek, buzdítsuk a szereplőket jóleső dicsérettel, ne a személyt tekintsük, ne annak állását, rangját vagyoni viszonyait, hanem művészeti értékét. Vessük le a kör küszöbén átlépve rendszerinti természetünket, ne állítsunk korlátokat, hanem romboljuk le azokat: a hétköznapi ember a hozzá való leereszkedésért inkább hálás, — mint hálátlan — szokott lenni. Csak ha úgy fognak tenni, akkor illeg lesz a kellő eredmény, akkor nem lesz hiány szereplőkben s a nem működő tagoknak módjukban [lesz valóban élvezetes estéket végigélvezni. Mert a választottak gárdája kicsiny, s concqrdia rés parvae qroscunt, discordia maximae dilabun túr; legyünk mindnyájan áthatva azon céltól, melyet elérendők, léptünk be az egyletbe. Ezek szerény nézeteim, s már is látom ily utón terebétyes fává nőni azt a kis gyenge csemetét, melyet „Kazinczy körnek“ kereszteltünk. HÍREK. Szózat Felséghez. I. Öreg Ferencs Jóska, Magyarok királya, A Te jó lelkedet Az Isten is megáldja. Hogyha egyszer végre — A budai várba’ István örökére Gondolsz igazába! II. Öreg Ferencz Jóska, — Magyarok királya, Négy folyó a Tied S Tátra, Fáira, Mátra, Magyar arra, erre . . . Sok százezer ember, Ha tán nem is nyelvre, De az érzelemmel! III. Öreg Ferenez Jóska — Magyarok királya, Hadaknak Fladhra, Neved e Hon áldja: Hogyha egyszer-végre — Magyar hadseregek Harci dicsőségre Magyar szóval mennek. IY. Öreg Ferencz Jóska — Magyarok királya, Ne légy Te, ne légy Te, Osztrákok császára. Mert, ha meg kell halni — Jó, ha most megetted, Osztrák nem fog halni, Csak a magyar érted. V. Öreg Ferencz Jóska — Magyarok királya ! Szállni fog emléked, Szállni szájról-szájra: Hogyha e kommandó Nem lészen a német . . . A magyar zászló alatt Hal meg érted néped! (Szalók) Csorgovich György. — Szeptember—November. — A szeptember-novemberi negyed alkalmával bizalommal kérjük ama tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár,-az előfizetés megújítására és lapunknak ismerőseik körében való terjesztésére. — A kiadóhivatal. Szállást kérünk! A zászló - szentelési ünnepségekre szeptember 19-én és 20-án az országgyűlési képviselők nagy számán kívül az ország minden vidékéről küldöttségek fognak érkezni. Ezé két bízvást nevezhetjük nemcsak a függetlenségi kör, hanem Ujhely város vendégeinek. S reméljük, hogy magyar vendégszeretetben lesz részök. Azzal a hazafias kéréssel fordulunk városunk lelkes közönségéhez, hogy vendégeinket fogadják szállásra azok, akiknek lakásviszonyai ezt engedik. Aki ezt a vendégszerető előzékenységet teljesíteni kész, szíveskedjék e hajlandóságát Bokor József, Landesmann Miksa vagy Rein István elvtársunknál mielőbb bejelenteni, akik a rendezés ezen munkálatára megbízást nyertek. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter Schreiber Félix körjegyzőt ulicsi, Stich József körjegyzőt szécskereszturi, Kovács Pál s. jegyzőt málcai anyakönyvvezető helye- tesekké kinevezte s őket egyszersmind a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. — Uj mérnök. Rudali Samu okleveles mérnök városunkban, Klastrom- utcza 920. szám alatt letelepedett és mindennemű mérnöki munkálatok (föld felmérések, telek felosztások, határmegállapitások) végzését elvállalja/ — Eljegyzés. Grosz Adolf helybeli kereskedő eljegyezte Rosenthal Margitka kisasszonyt Nagy-Nyiléczen (Szepes m.) *- Nyugdíjazás. Füzesséry Tamás, a nagymihályi járás főszolgabirája előrehaladt korára és hosszas közszolgálatára való tekintettel a vármegyei nyugdijválasztmánytól szept. l-jétől kezdődő nyugdíjaztatását kérte. A nyugdijválasztmány még nem határozott, de már újból és erősen megindult a korteskedés a megürülő főszolgabírói állásra, melyet előreláthatólag a szept. 28-iki megye- gyűlésen fognak betölteni. — Tűzfészek. Kossuth János dr. nagyon szellemes, okos cikket irt a Zemplénben Ujhely gyáriparáról, „ami nincs.“ A cikk keretében megemlékezik a saujhelyi takarékpánztár szesz üzletéről, s kifogásolja, hogy az a Kasztenbaum-féle házban van, ahol rendkívül ttizveszélves, ilyen szeszraktárakat nem volna szabad a városban engedélyezni. Hát az szent igaz, hogy ha sok szeszt tartanak ott bent a város közepén, s nem gondoskodnak eléggé a tűzbiztonságról, az veszedelmes I dolog. De erről jut eszünkbe, hogy újra megemlegessünk egy még százszor tűzveszélyesebb helyet, ami „remekül sikerült“ színházunkat. Nem hisszük, hogy lenne újhelyi ember, akinek a párizsi nagy áruház katasztrófájának olvasásakor hátborzongás közt ne jutott volna eszébe ez a színház, amelyik maga a testet öltött tüzveszedelem. Valóságos bűn, ahogy ezt a színházat építették, s egyenesei kétségbeejtő ennek a tűzbiztonsági állapota. Kevés kijáratával, hallatlanul szűk folyosóival s még szükebb falépcsőivel, legszűkebb utcájával, mintha egyenesen arra tervezték volna, hogy minél biztosabban ott égjen a legkisebb tűz esetén az egész közönség. Nem kell egyéb, minthogy véletlenül csak egyetlen páholyfüggöny tüzet fogjon, s öt perc múlva már biztosan lángtenger a színház, ég az egész elhibázott faalkotmány, s onnan ugyan senki se menekül ki sületlenül. — A helybeli ipartestület által f. évi augusztus hó 16-án rendezel t mulatság alkalmával felülfizettek-. 8 koronát Gortvay Aladár, 5 K Cser- nyiczki István, Schwartzbardt Lipót, — 4 K. Koleszár Mihály. — 3 K. Kulics János, Wessely Mór, Bokor József, dr. Fried Lajos, — 2 K: ifj. Meczner Gyula, Armágyi János, Zubay György, Orosz Mihály, Morgenstern E. Tóth István, Mráz Antal, Főző József, Domokos Imre, Gyarmathy Béla, Laszács János, Herskovits Jakab Varga Ferencz. — 1 K : Kovalcsik János, Pálcs Károly, Tinka Gyula, Schwartz Samu, Pusz- tás György, Hericz Sándor, Tóth András, Bánóczy Kálmán, dr. Székely Albert, Turay János, Bauman Simon, Lenhárt Imre, Fehér Kálmán, Wihs Róbert, Gyulay Ignácz, Friedmann Lajos, Klein Géza, Gáthy. Úgy a megjelent közönségnek, mint a rendező fiatalságnak és fe- lülfizetőknek, köszönetét mond az ipartestület elnöksége. — Halálozások. Csiszár Mihály nyug. körjegyző életének 70-ik évében m.-izsép«n elhunyt. — Báró Vécsey Alajos, Zemplénvármegye törvényhat. bizottsági tagja, b.-szerdahelyi nagybirtokos f. hó 29-én, életének 74-ik évében, rövid szenvedés után Tátralomniczon elhunyt. Hült tetemeit Szilvásujfaluban a családi sirkertben helyezték örök nyugalomra. .— Tanuló felvétetik Landesmann Miksa és Társa könyvnyomdájában. — Az idei termés Málcza és vidékén igen szomorú képet ölt. Most midőn megkezdődött a cséplés, elszorul a gazda szive, midőn látja, hogy még kenyérnek valóra sem futja ki e termése. Egy málezai gazdának, kinek 196 kereszt búzája volt midőn kicsépelte 11 métermázsa 30 kiló búzát kapott belőle. így lesz ez az egész környéken. Több gazda termésének egy részét — vadrep- czével tele — a mezőn elégette. — A beregszászi lóverseny aug. 15. és 16-án nagy érdeklődés mellett folyt le. Az ügető versenyen, Seny- nyei báró lovaival Fedák Sári érkezett be elsőnek. — A Magyar szőlősgazdák országos egyesülete Tokajon, f. évi szeptember 8-án délelőtt 10 órakor a tokaji szőlőiskolában szőlészeti értekezletet tart. Az ,értekezlet programmja: 1. Elnöki megnyitó, tartja Bernáth Béla egyesületi alelnök. 2. Az egyesület munkaprogramra ja, ismerteti dr. Drucker Jenő. 3. Állásfoglalás a boritaladó leszállítása tárgyában, előadja dr. Drucker Jenő. 4. A tokajhegvaljai borok kezelése, ismerteti Egey Szilárd vincz. isk. igazgató. 5. Egy uj boregyenlősitő találmányról, ismerteti és^ gyakorlatilag bemutatja Benedek Gál, főmérnök. Déli 1 órakor társasebéd. Délután 3 órakor kirándulás a tokaji szőlők megtekintésére. Azon szőlőbirtokosok, akik a „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ nem tagjai, felvétel iránti igényeiket előzetesen bejelenthetik Benedek Pál urnái Tokajon, Úgyszintén lehet jelentkezni az értekezlet folyamán az Egyesületi Igazgatónál. — Ha a tokaji, illetve to- kajvidéki egyesületi tagok száma az 50-et eléri, úgy az értekezlet befejeztével, az alapszabályok értelmében a tagok megalakítják a Tokaji helyi bizottságot, e czélból elnököt két alelnököt és titkárt választanak. NYILT-TÉR*) Nyilatkozat. A Sárospatakon időközökben meg- jelenő, s legutóbb külső lapján 1903. évi július hó 19-ről, belső lapján aug. 22-ről keltezett „Zemplénmegye“ cf,\ ^aPhan. ezen lap felelős szerkesztője Kun Dániel, jónak látja ismét személyemmel foglalkozni. Értesítem a tisztelt közönséget, hogy ezen hírlapi közleményben ellenem sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt, Kun Dániel ellen, az illetékes kir. ügyészségnél a feljelentést megtettem. Sátoraljaújhely 1903. aug. 31. Barthos József a saujhelyi járás főszolgabirája, *) B rovat alatt közlőitekért a szerkesztő nem felelős. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA.
