Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-02-28 / 17. szám
Hatodik év 17. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szombat, febr. 28. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este Kéziratokat vi33za nem adunk Szerkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár : egész évre 10 korona, félévre 5 korosa, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 Allé Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutá-nyosakb árban közlünk. fi pataki járás ügye. — Egyúttal válaszul dr. Láezay Lászlónak. — — Kérem az újhelyieket, ha egy kicsit hosszú is, olvassák végig ezt a cikket. — Kedves László Bátyám! Nagyon köszönöm, hogy nem úgy áll velem szóba, mint mások, akik már eló're meggyanúsítanak önérdeivhaj szólással s minden cgyébb bűnnel, hanem abból indúl ki, hogy én is őszinte meggyőződésem alapján foglalok állást egy vagy más kérdésben, s azért érvekkel akar ellenkező meggyőződésre bírni. Hiszem is, hogy ha továbbra is ellentétes marad ebben az egy kér désben az álláspontunk, az nem fogja befolyásolni sem azt a kitüntető barátságot, amelylyel László bátyám eddig megtisztelni szives volt, sem azt a nekem oly jól eső harmóniát, amely politikai elveink s törekvéseink között eddig az utolsó betűig fennállott. Mert ez egészen külön dolog, amit elkülönítve akarok tárgyalni minden más szemponttól. Mikor állást foglaltam a pataki járás ügyében, megvallom, az a gondolat esett leginkább nehezemre, hogy természetszerűleg László bátyámmal is szemben kell majd álianom ebben a kérdésben. De bíztam s most is bízom benne, hogy László bátyám igazságérzete ép úgy nem log ebből a többi közügyekben való viszonyunkra rám nézve fájdalmas következtetést levonni, mint ahogy nem vont le pl. akkor, mikor perben állottunk szemközt. Ilyen bizalommal olvastam tőlem kitelhető elfogulatlansággal gyönyörűen megszerkesztett vádiratát, de sehogy se tudok annak az argumentumaival egyetérteni. Patak históriai nagyságát, kulturális jelentőségét nálam senki se hiszi és vallja jobban. Állítom és hirdetem, hogy a magyar nemzet s a magyar állam megközelítőleg se méltányolja Pataknak nemzeti fontosságát. Mert sok tekintetben csaknem világszerte páratlan, ős kollégiumát jelentőségében nem hogy emelné, de folyton lejjebb szállítja. Nem úgy értem ezt, hogy talán több segélyt vagy több gondozást kívánnék az állam részéről a kollégiumnak. Ellenkezőleg, sokallom még azt is, ami most van. Hanem úgy, hogy ne vegye el az állam az egyetemek túlságos propagálásává1 "a pataki kollégium létalapját, hanem, még ha korlátozza is külömben a jogakadémiákat, a pataki kollégiumot, mint ősi nemzeti specialitást, ha kell, még kivételes intézkedésekkel is, tartsa fenn, sőt fejleszsze ősi autonómiájában. Így éri el, hogy abban a mindenkitől független, gazdag kollégiumban a hazafiságnak és szabadságszeretetnek olyan erős és és öntudatos nemzedéke fog fel- nevekedni, amilyenre égető szükség van ebben a szolgalelkű, gerinctelen korban. / Es vegye meg a nemzet számára a pataki várat, a szabadságnak ezt a megszentelt hajié kát, s csináljon belőle kegyeletes nemzeti intézményt, pantheont, múzeumot vagy mást. így, ilyen természetű eszközökkel kellene az államnak Patakot előre unni, de nem járási szék- helylyé emeléssel, mert ez nem előbbre vinné, de ősi, eredeti jellegéből kivetkőztetve más irányú fejlődés útjára terelné Patakot. Közönséges kereskedelmi város lenne belőle, amilyen ezer van az országban, s elvesztené ép azt a speciális jelleget, amely unikummá, világhírűvé teszi. Ugyan micsoda dicsőség s haladás az Patakra, ha olyan rangba jut, mint van pl. Sztropkó vagy Szúrna ? Cambridge nem járási székhely, s mégis világhírű, és híresebb, mint az angol birodalom összes járási székhelyei együttvéve. Sokkal többnek, sokkal nagyobbnak képzelem én Patakot, mint hogy annak az ambitióját egy szol- gabiróság kielégíthetné. Deák Ferenc 67 után nem volt miniszter, s mégis több volt, mint együttvéve az egész minisztérium. Mert egyetlen volt az országban, így képzelem én Patakot is Az is igaz, hogy Patakot min dig üldözte az osztrák hatalom. Sőt megengedem, hogy Ujhely azért emelkedett, mert a kuruc Patak mellett labanc városnak tartották, s S.-Patak rovására pártfogolták. Csak így tudom megérteni, hogy Ujhely lett nagyobb, holott Pataknak sokkal kedvezőbb a fekvése. De azt meg László bátyám fogja nekem megengedni, hogy most változott a viszony : Ujhely lett a kuruc és Patak a labanc. Az a »malus homo Pa- takiensis« most már nagyon is »bonus«, sőt »gutgesinnt« homo. Látszik is az eredmény: most Ujhely rovására Patakot pártolja a kormányhatalom. * De egyéb szempontból jogos é Patak kívánsága? Bizony nem! Mert a szolgabirói székhely nem prémium, nem jutalom, amit nagy múltú, érdemes városoknak ad az állam. A járási beosztásnál nem lehet irányadó az, hogy melyik város nagyobb és érdemesebb, hanem kizárólag az, hogy a közigazgatás és az egész közönség érdeke milyen elrendezést kíván. Tisztán a célszerűség szempontja lehet itt irányadó, egyébb semmi. Ebből a szempontból pedig egyetlen irányelv állhat csak: az, hogy ott, ahol kényelmes vasúti összeköttetés van, s különösen megyei központok körül minél nagyobb járásokat kell alkotni, mert ez kevesebbe kerül, s mert a közönség úgyis gyakran látogatván a központi piacot, az oda bejárás nem esik nehezére, — ellenben ahol nincs vasút, v távol van a megyei központ, s különösen magyar szempontból nemzetiségi vidékeken minél kisebb járásokra van szükség. Nem tudom elképzelni, hogy ezt az elvet bármilyen okoskodással is meg lehetne dönteni. Ennek az elvnek pedig egyenes kicsúfolása a pataki járás, — különösen úgy, ahogy most tervezik. Az nem tagadható, hogy Ujhely körűi a lehető legkényelmesebb a vasúti összeköttetés. Patakról pl. 10 krajcárért 10 perc alatt Ujhelyben van az ember, s négyszer lehet jönni, négyszer menni. Micsoda igazság már most az, hogy Varannó körűi, ahol nincs vasút, s a népnek félnapi útjába kerül, míg a járási székhelyéhez eljut, s ahol azonkívül csupa lót és ruthén lakik, 35000 lakosú járás van; ugyanannyi Homonna körűi; hogy Helmechez — szintén minden vasúti összeköttetés nélkül — 42000 lélekszámú járás tartozik, — Patak körűi pedig, a mely vonaton 10 percnyire van Ujhelytől, csináljunk egy 10000 lelket számláló járást, s 10000 lélek kedviért tartsunk fenn olyan hivatalt, amilyen van pl. Tokajban 25000 lélek számára ? Azt a 10000 lelket pedig elvesszük Ujhelytől, ami által ez a járás 30000 lélekszámról 20000-re csökken. S akkor úgy lesz, hogy mig pl. a szerencsi 45000 lakosú járást elkormányozza egy főszolgabíró s két szolgabiró, addig a pataki és újhelyi, összesen 30000 lakosú járást két főszolgabíró és két szolgabiró fogja kormányozni. Arány ez, igazság ez? Vajdácskát, Bereckit, Lukát, Karádot, meg a többi bodrogközi községet a megyei határozat nem csatolja Patakhoz, ezek szempontja tehát elesik. De ha odacsatolná is, és ha annak az 1000 alsó határbeli lakosnak az érdekét vesszük is, hát — nem is említve, hogy Vajdácskának s Berkeidnek sokkal közelebb Ujhely, mint Patak, ha már ezek a lakosok be tudnak vánszorogni Patakra, — mert ez az útjok nehezebb része, — onnan már egy ugrással s 10 krajcár költséggel Ujhelyben vannak, hát azért, hogy őket s a patakiakat 10 krajcár költségektől megkíméljék, igazán nem érdemes Patakon uj járást alakítani, különösen mikor pl. a tolcsvaiaknak 5 frtba kerül, ha a járásuk székhelyére, Tokajba akarnak jutni, mig ha Ujhely volna a székhelyük, 50 krajcár költséggel megjárhatnák, s a vármegyének eszébe sincs ettől a 4 ft. 50 kr. költség- külömbözettől megkímélni őket az által, hogy Tokaj helyett Uj- helyhez csatolná. Hát az általános igazság feltétlenül Patak ellen szól. Múltja, érdemei, fontossága, lélekszáma semmikép se indokolják, hogy ott járási székhely legyen. Hiszen pl. Újpestnek 50000 lakosa van, Uj helynek pedig csak 17000. S mégis Ujhelyben van törvényszék, Újpesten nincs. S Újpestnek eszébe sincs törvényszéket követelni magának, mert tudja, hogy Budapest tőszomszédjában feküdvén, erre nem lehet bet jogos igénye. Pataknak sincs, a fekvésénél fogva. Ep úgy, mint pl. én sokkal többre becsülöm Patakot, mint Fiúmét. De ha arról van szó, hogy hol legyen tengeri kikötő, kénytelen vagyok P'iuméra szavazni, mert Patakon a fekvésénél fogva nem lehet. Ép úgy nem lehet járási székhely se És aztán, hiszen még az apagyilkost is kihallgatják, mielőtt felakasztanák. Károlyfalvát, Vég- ardót, meg a többi községet pedig a vármegye minden kihallgatás nélkül oda csatolta Patakhoz. Pedig tessék elhinni, hogy ha megkérdezték volna őket, inkább kivántak volna Ujhelyhez tartozni. S feltétlenül Ujhelyhez és nem Patakhoz akarnak tartozni Tolcsva, — amely ebben az értelemben íelebbezést is adott be, — Bénye, Liszka, Horváti, Újfalu, Zsadány, amelyek együtt szintén kitesznek 8000 lakost. Ezek pedig már nem csatolhatók Ujhelyhez, ha a pataki járást felállítjuk. Hát ezeknek az érdeke nem nyom annyit, mint a pataki 8000 lakos érdeke ? Nem ilyen úton, nem szolgabi- róság hajszolásával kellene Pataknak a fejlődését munkálni, sokkal nagyobb, sokkal komolyabb Lapunk 8 oldal.
