Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-02-28 / 17. szám
17. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, febr. 28. dolgokkal. S ha mégis közigaz- gátási önállóságot akar, hát megvan annak a hozzá méltóbb módja: alakuljon rendezett tanácsit várossá. Lőcsének, Iglónak 6—7000 lakosa van, s rendezett tanácsú városok. Patak népesebb is, gazdagabb is ezeknél, szellemi tőkéje hasonlit- hatatlanúl több, — mért nem lehetne ő is ilyenné ? S ez az átalakulás csak úgy káros, ahogy Ujhelyben csinálták, de helyesen és igazságosan végezve igen hasznos dolog. Az a megyei határozat pedig, a melylyel 1900-ban kimondták a pataki járást, abszolúte nem volt megfontolva. Az előbbi események ről nem beszélek, de ennél ott voltam. A főispánon s a jegyzőkön kívül legfeljebb 8—4 tag volt ott. Referálták, hogy Patak kéri, hogy a megye pártolja a belügy ministerhez a szolgabiróság felál litása iránt beadott kérvényét. posabb megfontolás tárgyává tenni, s ha igy helytelennek találja, megváltoztatni. Ha Ujhely közönsége felébred végre tespedéséből, s védelmére kél eddig folyton mellőzött jogainak s érdekeinek; ha az újhelyi megyebizottsági tagok az igazságot s városuk érdekét, s nem a hatalom parancsát fogják követni, ha lesz bennük ehhez elég bátorság, önérzet és elszántság, akkor győzni fog ebben a kérdésben Ujhely és az igazság. De ha mindenki meg fog is is hátrálni: én híven kitartok mellette, Külömben kegyes figyelmébe ajánlom László bátyámnak azt, a mi a februári megyegyűlésen történt ebben az ügyben. Ez némi bepillantást enged a kulisszák | mögé, s talán arról is meggyő j ződhetik belőle, hogy nem épen olyan nagy érdeke Pataknak,hogy — különösen most — felállítsák Mohuir főispán — képviselőválasztás előtt volt — azt mondta, hogy Patak ezt megérdemli, hát teljesíteni kell a kérését. Felállt Mizsák főügyész, s előadta, nogy ennek nincs értelme, mert a szolgabiróság felállítása a vármegye joga, nem a miniszteré. Molnár főispán erre azt mondta, hogy ha igy van, akkor mondjuk ki, hogy felállítjuk a pataki járást. Persze kimondták így lett elhatározva a pataki járás, Hűbele Balázs módjára, anélkül, hogy ezt kérték volna, anélkül, hogy napirendre lett volna tűzve. Nem voltam akkor bizottsági tag, külömben megkérdeztem volna, hogy legalább mondják meg, micsoda községekből akarják tt a járást összetákolni. Mert akkor még ez se volt a határozatban, legfeljebb később szúrták bele. Biztosra vettem, hogy a miniszter megsemmisiti ezt a minden alapos tervezés és a többi községek megkérdezése nélkül hozott elhamarkodott határozatot. De nagy volt a protekció odafent: állítólag helybenhagyta a belügyminiszter. * Hogy Ujhelyre rendkívül káros lenne a pataki járás, nemcsak azért, mert a hozzá tartozó kör egy nagy részét elvéve forgalmát csökkentené, de azért is, mert elvágná a lehetőségét annak, hogy a Közép-Hegyalja gazdag községei óhajuk szerint hozzá csatlakozzanak, azt kétségtelennek tartom. Hogy Ujhely érdekeihez legjobban húz a szivem, azt megbocsáthatják nekem. De ha látnám, hogy Patak törekvése igazságos, Ujhely érdekei ellenére is azt pártolnám. Hanem mikor azt látom, hogy ez a törekvés rendkívül igazságtalan, s amellett nemcsak Ujhely- nek, de a Hegyalja többi községének érdekét is szörnyen sérti és károsítja: akkor kötelességem csekély erőmmel mindent elkövetni, hogy ez a törekvés ne sikerüljön. A vármegyének egy olyan határozatot, amelyet úgy hoztak, [ mint fent leirtani, még ha a miniszter helybenhagyta is azt, nem J csak joga, de kötelessége is fo- j ganatositás előtt érettebb s ala- j ott azt a szolgabiróságot. Igazán tisztelő hive s öcscse: Búza Barna. A sértett önérzet. Szörnyen sértve érzi magát Zemplénvármegye az által, amit a hétfői határozatról Írtam. Pedig hát én csak ismételtem azt. amit a közgyűlésen elmondtam. Azt mondtam ott, (s ez volt a főargu- meutumom) hogy miniszteri biztost kell kérnie a vármegyének, mert ha csak házilag végezteti a vizsgálatot, utat enged annak a gyanúnak, hogy takargatni akar. Akár tetszik, akár nem, akár ha- ragusznak érte, akár nem, fenntartom ezt a kijelentésemet. Aki tisztának érzi magát, annak nincs oka félni semmiféle vizsgálattól. Ha valaki azt mondja, hogy én az ügyvédi irodám kezelésében visz- szaéléseket követek el, én magam fogom követelni, hogy egy egészen idegen bizottság vizsgálja meg, ezt a kezelést. Ebben semmi lealázót, megszégyenítőt nem találok, sőt az lenne gyanús, ha mindenáron ragasz kodnék ahhoz, hogy csak én magam vizsgáljak, vagy hogy valamelyik hozzátartozóm vezesse a vizsgála tót. Tudomásul veszem, hogy Nagy Barna és id. Meczner Gyula külön fognak nyilatkozni. Nem tudom miért, — mert ép őket nem bántottam. De akármit mondnak is, nem fognak eltéríteni a meggyőződésemtől. Külömben tudtommal Nagy Barna nem is tagja annak a vizsgáló bizottságnak. Mert a közigazgatási bizottság két bizottságot küldött ki: egyet a fegyelmi vizsgálat vezetésére, s ennek tagjai id. Meczner Gyula és Nagy Barna, s egyet az árva- kassza-ügy vizsgálatára. Ennek tagjai: id. Meczner Gyula, báró Sennyey Miklós és Fejes István. Báró Sennyey és Fejes lemondtak, de semmi tudomásom nincs róla, hogy a közigazgatási bizottság tudomásul vette volna a lemondásukat s Nagy Barnát küldte volna ki a helyükbe. így tehát ez a bizottság most egyetlenegy tagból áll : id. Meczner Gyula úrból. Hogy a Wiczmándy beszéde után jelentkezett még felszólaló, arról nem tudok, — ha jelentkeztek, bizonyára csak suttogva tették azt. De azt tudom, hogy ép arra hivatkozva, hogy nincs több felszólaló, kétszer is kértem hangosan a határozat kimondását és hogy mingyárt a gyűlés elhalasztása után mondtam Wiczmándy Ödönnek, bog) ez csak azért történt, hogy délután leszavaztassák az indítványt. Wiczmándy azt mondta, hogy ezt nem hiszi, ez lehetetlen, az indítványt el fogják, mert el kell fogadni. — Tanúra rá Wicz-\ mándy Ödön. S a „népfelkelőkkel“ is hiába vic-[ celődik a Zemplén. Mert tény, hogy délelőtt a központi választmányra igo-en szavaztak, délután pedig már csak 60-an. Világos tehát, hogy délután már 80-nal kevesebben voltak a gyűlésben. Nem is számítva, hogy sokan, akik délelőtt ott se voltak, délután feljöttek az indítvány ellen szavazni. — Hogy pedig délelőtt a gyűlés túlnyomó többsége az indítvány mellett volt, azt láthatta mindenki. Végül csak egyet. Az alispán kérdésemre kijelentette, hogy nem tudja, teljesitettek-é, s kik teljesítették a pénztárban 1899 óta a pénzkezelési vizsgálatot, mert ilyen vissgálat- ról szóló jegyzőkönyvnek, nincs nyoma az iktatóban. Hát ha én alispán vagyok és teljes világosságot akarok, akkor ha az iktatókönyvben nem akadok nyomra, magam ele idézem a pénztári személyzetet, í kihallgatom őket arra nézve, hogy emlékezétiik szerint volt-é 1899. óta ilyen vizsgálat s kik teljesítették azt f Lehetetlen, hogy ilyesmire ne emlékezzenek. S akkor aztán ennek alapján jelentem biztosan vagy azt, hogy volt, vagy azt, hogy nem volt. De olyan csonka, hiányos jelentéssel, hogy nem tudom, voll-é vizsgálat, mert ilyenről szóló jegyzőkönyv nincs beiktatva, — nem ál lók a gyűlés elé. Vagy ezt is majd később fogják kinyomozni? Kiváncsi vagyok, vájjon a Zemplén szerint ebben sincs-é igazam? Hogy legyen bizalma az ember*- nek egy olyan vizsgálatban, amely már másfél hónapja folyik, és még azt se tudta megállapítani, hogy 1899 óta volt-é a megyei pénztárban pénzkezelési vizsgálat, vagy nem ? A felelőss g szempontjából ennek a megállapítása lett volna az első. Azt mondják, nincs nyomá az ikta tókönyvben. De hát ez az egyetlen mód ennek a megállapítására? Nem lehet ezt, a pénztári személyzet, a tisztikar meghallgatása utján konstatálni ? Az alispán nem tette ezt, — de voltakép nem is neki, hanem első sorban a kiküldött vizsgáló-bizottságnak lett volna ez kötelessége, még pedig legsürgősebb kötelessége. Hogy ez mindeddig nem történt meg, az legjobban, még a Guseó eseténél is jobban bizonyítja, hogy a vizsgálat tévelyeg, hogy a vizsgálat vezetőinek sejtelmük sincs az igazi feladatukról s teendőjükről. No hát romija meg Szirmay tiszti ügyész ur, nem igazam van-é ebben is, a Guseó ügyében is? Ami pedig a közigazgatás bűneinek állítólag most dívó erős megtorlását illeti, emlékeztetem a Zemplént ossuth Elek esetére, akit igen nagy hibákért, és még nagyobb mulasztásokért 100, mondd egyszáz koronákra büntettek, amennyire egy tót parasztot szoktak büntetni, na záróra után nem megy haza a kocsmából, vagy sebesen hajt. Legvégül pedig megjegyzem, hogy annak a vármegyei vezetőségnek, amely olyan tényeket, mint pl. csak a Kmety-féle ügyben is nyilvánosságra jöttek, minden további vizsgálat nélkül elhallgat és zsebrevág, semmi különös oka nem lehet a ttl- jes világosságot követelőkkel ilyen magas hangon diskurálni, és talán sürgősebb dolga is lehetne a tiszti ügyész urnák ebbben a szomorú állapotban, mint neki esni egy ártatlan embernek s úgy szidni és támadni engem, mintha az egész ügyben én volnék a legfőbb bűnös, és leg lább is, mintha én loptam volna el az egész árvakasszát. Tessék csak seperni otthon a saját -- árvakasz- szájuk előtt. Inkább arra ügyeltek volna fel olyan féltékenyen, mint most az én szerény nyilatkozataimra ! Búza Barna. Megyegyülés — Második s harmadik nap. — Volt ugyan elég érdekes tárgy, de azért amilyen népes volt a gyűlés első napja, olyan üres lett a terem a második napon. Még a főispán is elment s az alispánnak adta át az elnöki s éket. Az alispáni jelentés folytatólagos felolvasása után megadták a felhatalmazást a kórházi bizottságnak az építkezés vezetésére, elfogadták az igazságügyminiszter ajánlatát, hogy 80000 koronáért átengedi a megyének a törvényszéki s fogházi épületet, megállapították a magyei utka- parók fizetési és nyugdijszabályait, elfogadták, hogy a kassai utbiztosi tanfolyamhoz 360 koronával járul a megye s éven kint 2 utbiztosat küldi tanulni, — az uj árvaszéki szabály- rendelet felülvizsgálatára bizottságot küldtek ki. Győr sz. kir. város feliratát a párbaj megszűntetése iránt támogatja a megye, Pozsonyit is a vasárnapi mun- j kaszűnet. kiterjesztése iránt. I Sárosvármegye feliratot intézett a 1 középbirtokos osztály megmentése érdekében, s az öröklési jog reformálását, a középföldbirtok hitbizományi megkötését kéri. I Búza Barna ellensége minden feliratnak. mert az országgyűlés — még a saját megyénk képviselőit se véve ki — úgy se ad rá semmit. Nem méltó a megyéhez, hogy olyan helyen kérvényezzen, ahol a kérelmeit semmibe se veszik. De különösen mellőzni kéri a felírást ebben az esetben, mert Sárosmegye felirata re- akeionárius, kész feudalizmus, és nem hasznára, de kárára lenne az országnak s a középbirtokosságnak, id. Meczner Gyula kijelenti, hogy az országgyűlésről néni szabad olyan hangon beszélni, mint Búza teszi. A gyűlés kimondja, hogy nem ír fel ebben az ügyben az országgyűléshez. Vasvármegye feliratát a tőzsdei fedezetlen határidőüzlet megszüntetése Abaujét a közgazdasági előadók állásának újjászervezése, Pozsonyit a gyülekezési s egyesülési jog lorvény- nyel való szabályozása, Sopronét a vadászati törvény revíziója tárgyában (hogy a nyulakat is megölhesse minden ki a saját területén) pártolja a közgyűlés. ' Nagyon fontos tárgy volt Somogyinegye felirata a magyar föld idegen kézre jutásának rneggátlása tárgyában. Azt kívánja, hogy az állam az idegen kézen lévő földeket kisajátíthassa, az idegenek földadója magasabb legyen stb, A gyűlés, annak hangsúlyozásával, hogy Zemplénvármegye területének 1 8 része van idegen kézen, elhatározta, hogy külön felirarot in téz az országgyűléshez ebben a tárgyban. Ezeken kívül már csak aRákóczi- ünnep s a pataki szolgabiróság ügye volt, érdekesebb tárgy. Mind a kettőről külön referálunk. fi Rákóczi-ünnep. Úgy látszik, jobb lett volna a megye Rákóczi-ünnepét is a Rá- kóczi-szobor leleplezéséig elhalasztani, mint tavaly a Kossuth ünnepet. Mert a kiküldött bizottság programmja olyan szegényes, hogy bizony az se Rákóczihoz, se Zempléninegyéhez nem méltó dolog, hogy egy ilyen nagymultu s előkelő vármegyében, mint Zemplén, nincs annyi invenció, nincs nincs annyi szellemi tőke, hogy ilyen alkalomra valami egyebet is tudna produkálni, mint a mindennapi vidéki ünnepecskék, a lőis- páni jubileumok, s egyebek konvencionális, sablonos programmja Díszközgyűlés a vármegyeházán — bankett — kirándulás Borsiba s a szülőház megkoszorúzása — népünnep. — Ennyit képes produkálni Zemplénvármegye Rákóczi ünnepére! No hát ez szégyenletesen kevés !
