Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-02-25 / 16. szám
Hatodik év 16. szám. Sátoraljaújhely, 1903. Szerda, febr. 25. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este Kéziratokat viasza nem adunk Szarkesztőség: Vekerle-tér 502. Felelős szerkesztő: Dr. Búza Barna Előfizetési ár: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Egyes szám ára 10 fillér Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál, Wekerle-tér 502. Hirdetéseket a legjutányo3alib árkán közlünk. Jim kell világosság! Zemplénvármegye tehát még mindig nem akar teljes világosságot az árvakassza botrányos ügyében. Leszavazta azt az indítványt, hogy miniszteri biztos jöjjön le a vizsgálatot teljesíteni. No hát nem is lesz világosság. Semmi bizalmunk sincs többé a most folyó vizsgálatban, s nem hisszük, hogy az képes lesz a való tényállást kideríteni. Nem táplálunk s nem hangoz tatunk semmiféle gyanút a vizsgálat jóhiszeműsége iránt. Mi nem, — de bizonyos, hogy a közönség nagy részében a hétfői határozat után feltámadt, s most már kiirt- hatatlanúl él a gyanú, hogy itt nem akarják tisztára kideríteni az igazságot, hogy itt takargatni tussolni akarnak. S bizony ami a hétfői közgyűlésen történt, az még bennünk is már szinte-szinte megingatja a megye intézőinek a dolgok teljes felderítésére irányuld szándékába vetett bizalmat. Mert ha van valami, ami alkalmas ennek a bizalomnak a megingatására, a héttőn követett eljárás feltétlenül az. Mert nem jól mondtuK fentebb: a vármegye közönsége, ennek a közönségnek a nagy többsége igenis akarta a miniszteri biztos lekérését. Kétségtelenül konstatálnia kellett ezt mindenkinek, aki ott volt hétfőn délelőttt a gyűlésen. Az a folytonos zajos helyeslés, amely Búza Barna s utána Wiczmándy Ödön felszólalását s indítványát kisérte, mindenkit meggyőzhetett, hogy a jelenlevő csaknem kétszáz bizottsági tag nagy többségben a miniszteri biztos kiküldése mellett van. Konstatálta is ezt mindenki. Ép azért kellett egy szelid stik- lihez folyamodni, hogy keresztül ne menjen ez az indítvány. Az ilyen stikliben mesterek Zemplén- megye vezetői. Wiczmándy Ödön beszéde után nem jelentkezett már senki szólásra. A gyűlés tagjai zajosan követelték, hogy a főispán tegye fel szavazásra a kérdést, s mondja ki a határozatot. Hiszen ez megvan öt perc alatt. A főispán azonban mindenáron délutánra akarta halasztani a szavazást, s akárhogy zajongott is a gyűlés, hogy most szavazzunk, tényleg délutánra halasztotta. Délutánra aztán már egészen más lett a hangulat. A 200 bizottsági tagból nem maradt csak 30—40, a többi nem jött be, elutazott. Ellenben berendeltettek a leltári mamelukok. így aztán a szavazásnál már azok voltak többségben, akik nem akarták Kaftkát, a kiknek nem kell miniszteri biztos. S érdekes, hogy az ellenzék tiltakozása dacára a tisztviselők is szavaztak ebben a kérdésben, s ép a tisztviselők szavazatával lett meg a többség. Nagyszerű! A főszolgabirák s a központi tisztviselők megszavazták, hogy ne jöjjön le Kaifka őket vizsgálni! Hisz azt mingyárt képzeltük, hogy nem nagyon kívánják! így aztán nem kérnek Kaffkát, s a vizsgálatot vezeti id. Meczner Gyula. Elismerjük, hogy jóhisze- műleg vezeti de szakértelem hiányában rósz irányban s helytelenül csinálja, arról meggyőzhet ez az eset is. Guseó Ferenc tavaly márciusban került könyvelőnek a megyei pénztárhoz. Miután a könyvek vezetésevei megismerkedett, hozzáfogott az 1901. évi számadás összeá’li- tásához. De ez temérdek munkával járt, mert több mint 4000 folyószámlát kellett lezárnia s a főkönyvvel s naplókkal összehasonlítania Novemberre lett készen a munkával, de nem egyezett az eredmény. Jelentette a főnökének, Arnóthfalvynak, a ki azt mondta, hogy biztosan tévedett a számolásban, nézze át még egyszer az egészet, mert a számadásnak egyeznie kell. Guseó maga is nagyon lehetségesnek tartotta, hogy tévedett s minden gyanú nélkül hozzáfogott az egész munkálat uj átnézéséhez. De mielőtt befejezhette volna, jött az átvétel s kisült a turpisság. Ennyit adott elő Guseó. Ebből világos, hogy ő ártatlan, mert még nem jött s nem is jöhetett rá a sikkasztásra. S mégis id. Meczner Gyula kijelentette, hogy Guseó ez által az előadása által elismerte, hogy rájött a hiányra, s miután erről nem tett jelentést, ő is bűnös s a szegény Guseót fegyelmi alá vonták, sőt lel is függesztették. o o Ebből is világos, hogy a vizsgálat szerencsétlenül helytelen s igazságtalan irányban tévelyeg s nem fog érni semmit, ha egy ahhoz értő minizsteri biztos a kezébe nem veszi. Pedig a megyei tisztviselőknek áll első sorban érdekükben, hogy minden kétség és gyanú felett álló pártatlan vizsgálat tisztázza az ügyet. Mi legalább, ha azzal vádolnának, hogy helytelen és bűnös a pénzkezelésünk, magunk követelnők, hogy egy egész idegen szakértő vizsgálja meg ezt a pénzkezelést. így soha se fog megmenekedni a vármegye igen-igen sokaknak attól a titkos gyanújától, hogy takargatni és tussolni akar. A vármegye közgyűlése. Igen nagy érdeklődés nyilatkozott a vármegye 23-iki közgyűlése iránt, s most az egyszer az érdeklődést nem annyira választás, mint inkább az árvakassza botránya okozta. Hétfőn reggel 10 órakor nyitotta meg Hadik Béla főispán a gyűlést, Először a választásokon kellett átesni. De elég simán ment mind. Matolay Béla helyére árvaszéki ülnöknek egyhangúlag és igen nagylelkesedéssel ifj. Bajusz Józsefet választották. Horváth István helyére szolgabiróvá szintén egyhangúlag dr. gróf Hoyos Viktort. A Bajusz József megválasztása által megüresedett árvaszéki jegyző ségre két jelölt volt: dr, Szent-Györ- gyi Zoltán és Kálnássy László. Kál- nássy hívei névszerinti szavazást kértek, s'ezt a főispán elrendelte, de azután visszavonta, mert csak 13 tag kérte a szavazást, s a törvény szerint 20 tagnak kell kérnie. Felállással szavaztak ezután s nagy többséggel megválasztották Szent-Györgyit. Még egy pár választás következett. A kórházi választmányba kellett egy tagot választani, s a főispán Dr. Ligeti Józsefet ajánlotta. De id. Bajusz József azt hitte, hogy a központi választmányról van szó, s Matolai Etele nevét kiálitotta. A gyűlésben aztán hatalmasan nyilatkozott meg a Matolai iránt való szeretet. Egyhangúlag, nagy lelkesedéssel kiáltották tovább a Matolai nevét, s a főispán kénytelen volt kijelenteni, hegy Matolai van megválasztva. Ez a tulajdonkép tévedésen alapuló választás is szépen bizonyította, hogy mennyire szereti Zemplén közönsége M&tólait. Még szebben nyilatkozott ez a szeretet, mikor a központi választmányba kellett egy tagot választani. A hivatalos jelölt Katinszky Géza volt, s a már előre elkészítették litografálva a nevével ellátott szavazó cédulákat Mikor a főispán kimondta, hogy elrendeli a névszerinti szavazást, akkor adták ki egy páran a jelszót, hogy Mat' Iáit kell választani. Sietve Írták a cédulákat, s hiába osztogatta a főispáni titkár a hivatalos cédulát, az eredmény az lett, hogy Katinszky 41, Matolai 89 szavazatott kapott, s igy 48 szótöbbséggel győzött Matolai. Az öreg negy- Vennyolczasnak ezt a 48-as diadalát nagy lelkesedéssel s tapssal fogadta a gyűlés. A Kaesztenbaum-alapitvány felügyelő bizottságába is kellett 3 tagot választani. Ez is névszerinti szava zással ment, de itt már az ellenzék jelöltjei: Pekáry Gyula, Zinner Henrik és Widder Gyula pár szóval kisebbségben maradtak, s megválasztották Dr. Kellner Somát, Staut Józsefet és Szent-Györgyi Vilmost. A sok névszerinti szavazással eltelt az idő, s 11 óra lett, mire a következő tárgy, az alispánnak a megye közállapotairól szóló jelentése sorra került. A jelentés rövid bevezetés után rátér az árvakassza ügyére, s dicsé-1 retes nyíltsággal és őszintessóggel, egész részletesen ismerteti a tényeket s a dolog állását. Mikor a jelentésnek ezt a részét felolvasta Bernáth aljegyző, felállott Dr. Búza Barna, s hosszú, folytonos helyeslésekkel kisért beszédben foglalkozott az ügygyei. Először is elismerését fejezte ki Dókus Gyula alispánnak, hogy ilyen leplezetlen nyíltsággal tárta fel az egész tényállást. Kijelentette, hogy az alispáni jelentés által előidézett fájdalmas hangulatot nem akarja rekriminácziókra felhasználni de nem fojthatja el azt a meggyőződését hogy mind ez a szégyen csak a Zemplénben uralkodó erőszakos, jogtipró kortesrendszer gyümölcse, — s talán mementó lesz a megye mostani vezetőségének arra, hogy evvel a kortesközigazgatással fel kell hagyni. Azután kérdezte az alispánt: igaz-é, hogy az árvapénzek kamatjövedelmének rendes felosztása helyett az árvák mindig csak 3.6 percentet kaptak, — s ha igaz, mi alapon, kinek az intézkedése folytán történt ez ? Azt nem tartja helyesnek, hogy a közigazgatási bizottság kiküldöttei vezessék a vizsgálatot. Először mert nincs kellő szakértelmük, másodszor mert a legjobb szándék mellett is lehetetlen menekülniük a személyi tekintetektől, harmadszor, mert ha a vármegye ilyen súlyos esetben sem kér miniszteri biztost, az sokakban azt a gyanút keltheti, hogy el akarja tussolni a dolgot. Azért indítványozza, hogy a vármegye kérje meg a belügyminisztert, hogy sürgősen küldjön ki a vizsgálat vezetésére egy miniszteri biztost. Matolai Eteléről mindenki tudja, hogy nem bűnös. Nagyon fájdalmas, hogy szeplőtlen pályája alkonyán, a mások bűnei miatt neki kell szenvednie. De bármennyire fáj is, meg kell hajolnunk a törvény előtt, s bele kell egyeznünk a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésébe, Hanem csak egy feltétel alatt hajlandó beleegyezni: ha egyúttal jelentést kívánunk az alispántól arról, hogy 1899. óta kik vizsgálták a megyei pénztárban a pénzkezelést, s mindezek ellen elrendeljük a fegyelmit, Tisztán Matolai ellen, a többi nélkül, nem hajlandó hozzájárulni a fegyelmi elrendeléséhez, mert ez igazságtalanság volnaA zajos helyesléssel fogadott beszéd után Dókus Gyuja alispán kijelentette, hogy az árvapénzek kamatjövedelmének a felosztásáról csak a vizsgálat adatatai alapján fog tudni felvilágosítást adni. Arról, hogy 1899 óta vizsgálták-é valamikor a megyei pénztár kezelését, és kik vizsgálták, szintén nem tud felvilágosítást adni, mert erre vonatkozólag egy jegyzőkönyv se található fel az iktató hivatalban s az irattárban. Különben ha ő valaha teljesített volna ilyen vizsgálatot, maga kérné a fegyelmi eljárást maga ellen. Ez Után az éljenzéssel fogadott önérzetes nyilatkozat után Wiczmándy Ödön állott fel, és nagyhatású beszédben pártolta Busa indítványát. Zajos derültség közt olvasott fel légy 1896-ból származó jelentést, a Lapunk 6 oldal.
