Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-05-09 / 37. szám

bak, sokkal nyomorultabbak va­gyunk náluk. Azoknak van nem­zeti hadseregük, — a mi katona­ságunk vasra veri azt, aki magya­rul beszél. Széli Kálmán azt mondta erre, hogy ez helyes, ez törvényes, en­nek igy kell lenni, ő igy akarja ezt tovább is fenntartani. S a Széli Kálmán talpnyalói most ingyen füzetekben magasztalják ezt a be szédet, amit ha Franciaországban francia miniszter mert volna el­mondani, már rég a lámpa-karón lógna. No hát csak olvasd azt a be­szédet, jó magyar nép. S ha van köztetek olyan ember, akinek tét szik az, hogy a fiát németül kom- mandirozzák a katonaságnál, és becsukják a magyar szóért, hát az tapsoljon Széli Kálmánnak, s szavazzon ezután is az ő híveire, a kormánypárti képviselőkre. De aki magyar katonát akar a ma­gyár nemzetnek, az tartson ve lünk! S lehet-é magyar ember, aki ne akarna? 37. szám (2) 654 útlevél érkezett le a múlt héten egyszerre a belügyminiszter­től Zemplénvármegyébe. Pedig ilyen utlevélküldemény rendesen minden héten jön: képzelhető, mennyire fog most rugni a havi összege az útleveleknek. De jól van ez igy: hadd lássa a kormány s a kormány­párt silány, szolgalelkű, nyomort fakasztó gazdasági politikájának ha­talmas eredményét. Ez a rettenetes arányi! kiköltözése a nemzetnek ta­lán mégis csak felébreszti bennök a lelkiismeretet, s jobb útra tereli őket. S aztán mért is ne vándorolna ki a magyar nép ? Hiszen Amerikában legalább »zabad a magyarnak ma­gyarnak lenni, itthon, Magyarorszá­gon nem. Itt uralkodó plánéta a kétfejű sas, s uralkodó himnusz a Gotterkalte. Kiváncsiak vagyunk, milyen szé­pen fog újra beszámolni az alispáni jelentés, hogy kivándorolt egy hó­nap alatt 102 ember, visszajött 99, veszteség 3 — Mart igy szokták mondani hivatalosan. SZÍNHÁZ. Szerdán : Miczi herczegnö. Feydeau Gusztáv a legzseniálisabb vigjátékirók egyike, de ez a da­rabja nem éri utói az eddigi dolgait s alig értjük, hogy hogy lehetett Pesten olyan szenzációs sikere. Kü­lönösen a Loute finom és mély lé­lektani problémája után esik feltű­nően ennek a darabnak az üressége. Ebben már nincs lélektan, s nincse­nek mesterien bonyolított helyze­tek. Sőt a helyzetei szörnyen va­lószínűtlenek, a bonyodalomnak alap­ját tevő félreértések teljesen hihe­tetlenek, S nincs benne az a finom szellemesség, amely Louteot minden szemtelensége mellett is olyan von­zóvá teszi. Egy pár jó vicc, egy pár ügyes ötlet akad benne, de tá­volról sem olyan temérdek, mint a francia darabokban megszoktuk. Hogy mégis igen tetszett, s nagy sikere volt nálunk, az tisztán az előadásnak, s első sorban Aradi Arankának köszönhető. Az ő játéka kedvéért érdemes megnézni a dara­bot. Már magában érdekes vállalko­zás, hogy egy szubrett vígjátéki szerepet vállal. De illik a tempera­mentumához a szerep: Osztrigás Mici, aki férjhez megy egy orámiai herceghez, s mint hercegnő Parisba jön az urával, de itt kedve támad visszaidézni a múltat, hát elszökik egy éjszakára, elmegy régi tanyá­jára, a Maxime-mulatóba, s ott me­gint a régi, féktelenül dorbózoló co- cotte-á válik, aki kékvókot (vagy FELSOMAGYAROR minek is hívják?) táncol, s végre hazamegy egy inassal, aki márki­nak adja ki magát. Ez a kis kirán dulása a darab tulajdonképeni magja ebből származnak a bonyodalmak. De bizony kevés és erőszakolt bo­nyodalom, sokkal többet lehetett volna kihozni egy ilyen jó motí­vumból. Nagyszerűen festette- Aradi az el- | lentétet a feszes, úri magatartásu I hercegné s a szilaj kedvű cocotte között. Komoly művészi értékű jel- lemfestcs a játéka, s amellett ked- j vés és nagyon szép is volt. a kosz­tümjei szenzációsak, s különösen ér dekes volt az öltözete, amely épen az öltözet hiányából állott. Remekül, széditően táncolt, s egy pár szép énekszámmal is megtoldotta a sze­repét. De a többi is jól játszott mind. Kifogástalanul természetes, minden affektálás nélkül való volt Komjáthy játéka az inas szerepében, nagyon ügyes volt Vágó, s Palásthy, Odry, Nagy Gyula, Markendes Margit, Dű­llek Mariska, s a többiek szinte jól játszottak, mint mindig. Nagyon jól ment a II. felvonás, a mely erős színekkel megfestett élet­hű s mozgalmas képe egy éjjeli kávéháznak. Jól mulatott és sokat tapsolt, a szépszámú közönség a jó előadás­nak, amit bizonyára megismételnek még egyszer. •f* Csütörtökön: Newyork szépe. Ez aztán típusa az új angol ope­retteknek. Széditően ostoba és ér­telmetlen, annyira, hogy ép az os­tobaságával imponál. Ennyi és ilyen ostobaság megírásához már tehetség kell. Semmi rendszer, logika, össze­függés nincs benne : bátran előad­hatnák visszafelé, a végin elkezdve: nem vepné észre senki. Hanem a zenéje kedves, dallamos, lendületes. Egy baleset is történt (mindnyá­junkat érhet !): Komlóssy Emma me­gint meghűlt, s beugrott helyette Fifi szerepébe Takács Mariska, aki­nek már második szerepkörévé lett a beugrás. így nélkülöztük ugyan Komlóssy pompás hangját, de játék és megjelenés dolgában teljesen kielégített Takács Mariska. Szép. kedves és ügyes volt. Szépség dol­gában remekelt Aradi Aranka, aki szenzációsan bájos, sőt gyönyörű volt. Játéka, éneke s különösen tánca élénk, igaz ós nagyon kedves. Azon­felül játszott majd az egész társulat s a darab körülményeihez képest nagyon jól. V: Péntek: Kis mama. Apróság, semmiség az egész da­rab, de rendkívül bájos, finom, han­gulatos. És nagyon ártatlan, pedig Meilhac irta. Takács Mariskáé a címszerep. 22 éves lány, aki gon­dozója, kis mamája egy fiatal ze­neművész-rokonának, annak a bol­dogságát akarja, s bár szerelmes belé, mással akarja gazdagon össze­házasítani, de a végén a fin is rá­jön, hogy ő a kis mamáját szereti legjobban, s elveszik egymást. Igen érdekes jellemzésekre ad alkalmat ez a szerep, s Takács Mariska kü­lönösen a végső jelenetet, mikor kisül a kölcsönös szerelmük, pom­pásan adta, úgy, hogy valóságos áhítattal hallgatta a közönség, de már a kölcsönös megértés után az öröm kitörését színpadias, iskolás mozdulattal s deklamáczióval kissé elrontotta. Egyáltalában a drámaibb részekben, a titkolt szerelem önkén­telenül kitörő megnyilatkozásaiban túlzott, kissé sablonos volt. dekla- mált, túlságosan s itt-ott helytele­nül hangsúlyozott. Ha ezekről az apró hibákról leszokik, elfelejti, a mit tanultba sablonos színpadi be­szédet s mozdulatokat és csak a sa­ját egyéniségére hallgat, ebben a komoly zsánerben is kitűnő lesz. Na­gyon szép is volt. Remekül, egészen kifogástalanul adta Palásthy a fiatal zeneművészt: kedves, naiv, rokonszenves volt. Igen SZAGI HÍRLAP jó öreg úr volt Vágó s Odry. Csokor, Bárdos Irma, Breznay Anna, Dulich Mariska is jól játszottak. Odry, Du­lich Mariska meg Takács Mariska énekeltek is. Ilyen felfordult világ! * Amint a színház igazgatósága ál­tal megállapított műsorból látjuk, is­mét igen érdekes és élvezetes szín­házi estékre van kilátásunk. A kitü­nően összeállított műsorban egyetlen­egy olyan darab sincs, ami a közön­ség érdeklődését fel ne kelthetné. •ífr Hétfőn, május 11-én népszínművet látunk, Bérezik Árpádnak már oly régen nem adott Igmándi kis papját. A kitűnő darab főbb szerepeit ját- szák: Komlóssy Emma, Takács Ma­riska, Markovics Margit, Breznay Anna, Odry, Bariba, Vágó. Nagy Gyula, Makray. Kedden, május 12-én bemutató lesz. Planquette Róbertnek, a közelmúlt­ban elhunyt hires francia zeneszer­zőnek legutolsó operettje kerül szín­re, * Teréz kapitány, amelynek cim szerepét Komlóssy Emma játssza. Rajta kívül Bárdosnak, Nagy Gyű Iának, Palásthynak, Székelynek, Nóg­rádinak, Gerő Idának és Barthának van jó szerepe a darabban. Szadán, május 13-án, a Magyar- szinház múlt téli szezonjának egyik legnagyobb szenzációja, a Niniss operette kerüli először színre. Niniss szerepét, melyben Budapesten Pál­mai Ilka aratott nagy sikereket, ná­lunk Komlóssy Emma játssza. Csütörtökön, május 14-én ismét be­mutató lesz. A vígszínház nagysi­kerű mtisordarabja, a Kis fészek ke rül színre. Igazi telivér francia bo­hózat, telve pikantériával, mulattató és kaczagtató helyzetekkel. Pénteken, május 15-én Souppée Fe- rencz örökszép zenéjü operetteje, a Boccacsió kerül színre Aradi Aranká­val a czimszerepben. Szombaton, május 16-án mutatja be a színtársulat dr. Fényes Samu második darabját, a Bacsányit. Fé­nyes Samu ezzel a darabjával is megmutatta, mint Kurucz Feja Dá­viddal, hogy e tekintetben sokat várhat még tőle az irodalom. A da­rab a színtársulat egész drámai sze­mélyzetét foglalkoztatja. Kassán is úgy mint Budapesten nagy sikert aratott ez a darab. Remélhetőleg ná­lunk is úgy lesz. Vasárnap este másodszor Bacsányi, és pedig bérletszünetben; délután pe­dig a Virágcsata, Verő György ha­tásos operetteje. A MEGYE ÉS A VÁROS. ' A m. kir. közigazgatási bíróság dönt­vényei. A m. kir. közigazgatási bíró­ság általános közigazgatási osztályá­nak döntvényei és elvi jelentőségű határozatai hetedik évfolyamának füzete most jelent meg a következő tartalommal : 397. szám. Az a körülmény egyma­gában, hogy a vámmentességi igazol­vány kiállítása nem a szabályoknak megfelelő módon tör tént, a törvény­ben gyökerező vámdijmentesség el nem ismerésére nézve okot nem ké­pezhet. 398. szám. A kincstári átruházási illeték mellett a törvényhatósági jog­gal felruházott városok által igény­bevett ingatlan átiratási dij a kincs­tári illeték pótlé-kának természe­tével bir, és ezért csak ott és any- nyiban szedhető, ahol és amenynyi- ben a kincstári illeték is kivettetett; a császári és királyi katonai kincstár czimezés Magyaror-szágon a magyar királyi államkincstár czimzéssel ve­endő azonosnak. 399. szám. A legtöbb egyenes állam­adót fizető törvényhatósági bizott­sági tagság intézménye az érdekkép­viselet elvén alapulván, az intézmény természetéből folyólag, ha valaki a virilisták névjegyzékéből kihagyatik, emiatt az illető saját maga lehet csak jogosult jogorvoslatot igénybe­venni s igy helyette, érvényes meg­bízása nélkül, mások nem kérhetik- hatályosan az ő felvételét. 400. szám. A községi virilisták nép­jegyzékének összeállításánál a ezó- gek javára kizárólag a község terü­letén fekvőföld- és házbirtok után fizetett földadó, házadó és ezekre eső általános jödedelmi pótadó ve­endők csak számba. ,, 401. szám. Az oly vasúti for­galmi helyek, ahol a személyfor­galom mellett áruforgalom isbonyolit- tatik le, habár vonatkeresztezésekre, vízvételre, vonatmozgósitásra szol­gáló létesítmények hiányodnak is, az állomási hozzájáró utak kérdésében az 1890. évi I, törvénycikk 29—35. §§-aiban foglalt határozmányok ha­tálya alatt állanak. 402. szám. Önálló puszták birto­kosai az 1886, évi XXII. törvénycikk 135. §-ában irt községi közmunka­mentességre jogszerűen igényt tart­hatnak 403. szám. A községben fekvő va­gyona után adót fizető természetes személy, ha ott nem lakik is, csu­pán ez utóbbi körülmény miatt a községi választói jogosultságból nem zárható ki. 404. szám. Valamely tisztviselőre kirótt rendbírságnak az illető fizeté­séből közigazgatási utón való behaj­tására törvényes akadályul nem szol­gálhat sem az a körülmény, hogy az illető hivatalától fel van függesztve és csupán ellátási hányadot élvez, sem az, hogy fizetése különben a végrehajtás alul ki van véve. 405- szám. Az a körülmény, hogy a kijelölő választmányi két tagot nem a tisztújító szék, hanem előzőleg a képviselőtestület választotta meg, mint a törvény rendelkezésével nem csak nem ellentétes, hanem annak megfelelő eljárás, a választás meg­semmisítésére okul nem szolgálhat. 406. szám. Törvényhatósági viri­lista-névjegyzék kiigazításánál szá­mításba vehető egyenes állami adók kivetésének jogossága és mértéke az igazoló választmánynak ülése idejé­ben létező állapot szerint bírálandó el. 407. szám. Községi vadászterület bérbeadása iránti árverés a község­ben magában, még pedig rendsze­rint a községházánál hajtandó végre, tehát körjegyzőségekben a körhöz tartozó községek vadászterületeinek nyilvános árverés utján való bérbe­adására a körjegyzőség székhelye sem jelölhető ki. 408. szám. A mezőgazdasági szesz­gyáraknak törvény által biztosított törvényhatósági útadó alóli mentes­sége a községi köznumkatartozásra nem terjed ki. Kivételt tartalmazó törvények szo­rosan magyarázandók. (Folytatjuk.) Szombat, máj. 9. HÍREK. Tisztelettel felkérjük azokat a t előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani, illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szí­veskedjenek, nehogy a lap szét­küldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. — Eljegyzés. Herczik Béla nagymi- hályi iparos eljegyezte Malártsik Pál helybeli pogártársunk leányát Maris­kát. — Házasság. Kiár István sarmasági vasúti állomásfőnök f. hó 5-én há­zasságot kötött Huszka Mária kis­asszonynyal Ungváron. — Mai tárcánkat, mely tárgyánál fogva megyénket különösen érdekli, az Eperjesi Lapokból vettük át. — A függetlenségi kör zászlajára Jakovics Sándor ur 2 K.-t adományo­zott. Köszönettel nyugtázzuk. Fuchs Jenő pénztárnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom