Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-04-04 / 27. szám

F E L S O M A G Y A R O R S Z A G I HÍRLAP 27. szám. (4) Szombat, ápr. L a közös-ügyes minden egyéb, hát legyen közös ügyünk az osztrák ipari termékek te’jes kizárása. Kereske­dővel és iparossal egyesüljön a.fo- gyasztó közönség. Ne mint ellensé­gek álljanak egymással szemközt, hanem mint jó barátok, mint fegy­vertársak álljanak egy közös szö­vetkezeti zászló alá, melyen ezen fgyetlen mondat áll: Le az osztrák iparral. A kölcsönös megértés, a közös célra való törekvés csakhamar he­lyes mederbe terelné a fogyasztási szövetkezeteket. Ha valakinek, úgy nekünk magyaroknak nagy szüksé­günk van a szövetkezeti eszme fel­karolására, csak a helyes irányt kö­vessük. Sajnos, hogy ma ezt nem mondhatjuk. Ssövetkezeteink főleg a kisebb kereskedelmet megbénítják, tönkre teszik és nincsenek hasznára a kisiparnak sem, mert első és fő­céljuk a verseny, a vidékükön léte­ző kereskedők lehetetlenné tótele. Mi más volna az ország gazdasági helyzete, ha a mostani fogyasztási szövetkezetek helyett spccziális ma­gyar szövetkezeti áruraktárak kelet­keznének az elárusítók és fogyasz tók közös erejével. A kereskedőkön a sor elsősorban, hogy azt megva­lósítsák. Ne irtózzanak a szövetkezeti eszmétől, mint a czigány a puskától. Minden fegyver veszedelmes, ha nem használjuk czélszerüen, vagy ha el­lenségünk kezében van. A fogyasz­tási szövetkezetek is azért ártalma­sak, mert nem szolgálnak nemzeti czólt és mert nagyságos és méltósá- gos urak kezében vannak, kik nem éreznek a nemzettel és a kereskede­lemhez annyit értenek, mint a haj­dú a harangöntéshez. Bontsák ki a kereskedők a ma­gyar szövetkezetek zászlaját s mel­léjük fog sorakozni az egész haza­fias magyar társadalom. Mutassák meg a nagyságos és mél- tóságos uraknak, hogy nem oly ön­zők, mint ők, hogy nem zárják ki a fogyasztó közönséget mint a hogy ők tettek a kereskedőkkel. Mutassák meg, hogy őket nem az ellenszenv, de erős hazafias érzelem vezérli, hogy azt a csekély hasznot, a mit netalán a fogyasztási szövetkezetek biztosí­tanak tagjaiknak, ők is hajlandók és képesek megadni a velük működő tagjainak. A mai fogyasztási szövetkezeteket teljesen pótolnák s igy a mostani­akat teljesen munkaképtelenekké tennék a fogyasztók és elárusítók ál­tal közösen emelt és határozott nem­zeti irányt követő szövetkezeti áru­raktárak. Hogy példával éljek, egy-egy köz­ség kereskedői és fogyasztó közön­sége szövetkezik, összeáll, hogy mű­ködési területéről az osztrák ipart kiszorítsa, vagyis közös akarattal föl­állítják a vámsorompót a bolt ajtó­ban. A fogyasztók és elárusítók ösz- szeteszik garasaikat, hogy megfelelő tőke birtokában együttesen lépjenek érintkezésbe hazai gyárosokkal és iparosokkal. Az egyesülés erősekké teszi őket s mivel a fogyasztók biz­tosítják a kereskedőt, a kereskedők pedig a gyárost, a gyáros bátran föl veheti a versenyt az osztrák iparral A belső viszálykodás helyett meg­jönne a kölcsönös megértés. A hazai gyárosok biztosítva és megvédelmez- ve volnának az osztrák iparral szem­ben s hazai iparunk nagy lendületet venne. A kereskedőknek mint egye- deknek meg volna a maguk haszna, mert az együttes vásárlás által elő­nyösebben és kevesebb bajjal jutná­nak a portékához, valamennyien él­veznék a nagybani vásárlás előnyeit és a helyi raktárból megfelelő menyi- ségben esetről-esetre szereznék be az elárusítandó dolgokat. A fogyasztók pedig, már t. i. azok, kik a magyar szövetkezeti áruraktáraknak tagjai, il­letve üzletrészesei volnának, barát­ságos együttérzésben megtalálnák ugyanazt az előnyt, ugyanazt az anyagi hasznot, mint a mostani fo­gyasztási sző vetkezetnél a legnagyobb ellenségeskedés mellett szereznek meg. Minden szövetkezeti tag kapna ugyanis egy igazolványt arról, hogy ő szövetkezeti tag, melynek felmu­tatása mellett a szövetkezet kötelé­kébe tartozó kereskedőknél a szövet­kezet igazgatósága által megszabott előnyös árakon vásárolhatna. A ke­reskedők csupán a szövetkezeti tag­gal szemben vállalnának kötelezett­séget, a többi vevővel széniben pe­dig továbbra is fennállana a teljes szabadságuk. A szövetkezeti áruraktár kizárólag magyar ipar terméket szerezne be, kivévén olyan dolgokat, melyek ide­haza egyáltalán nem kaphatók, vagy a melyek annyira versenyképtelenek volnának, hogy azok megszerzésére a szövetkezet fönnállását veszélyez­tetne. Keresi edőink hazafias érzületére appelálok, a midőn az elmondottakat szives figyelmükbe ajánlom. Ne so­kat törődjenek a fogyasztási szövet­kezetekkel, ne izgassák fel a kedé­lyeket a fogyasztási szövetkezetek elleni állásfoglalásukkal, mert üres szóbeszéddel czélt úgy sem érnek el, hanem igyekezzenek megteremteni a magyar szövetkezeti áruraktárakat és okos szóval, hazafias cselekedettel lánczolják magukhoz a fogyasztó kö­zönséget. Ha okosan fogják ezt meg­cselekedni, nem csak önmaguk és a fogyasztó közönség fogja hasznát látni, de hazai iparunk, is vezető po­litikusainak tehetetlensége daczára s az osztrák ipar legnagyobb erőfeszí­tése mellett is teljesen föl fog virá­gozni. Adja a magyarok Istene, hogy úgy legyen! A MEGYE ÉS A VÁROS. Xí Az árvakassza vizsgálatá­nak ügye, — mint halljuk — vég­re olyan stádiumba jutott, hogy most már gyorsabb haladás és rövid időn legalább részleges ered­mény remélhető. Eddig még tisztán avval volt elfoglalva Tászler miniszteri vizs­gáló hogy az irattárból a vizsgá lathoz szükséges adatokat össze­szedje s rendezze. S ez rengeteg munka volt, mert káprázatos ren­detlenségben voltak ezek az ira­tok, — a 80-as évekből valók összekeverve az 50-es évekből származókkal, stb., — úgy, hogy Herkulesnek nem volt olyan nagy munka Augias istállóját kitisztítani mint amilyen volt ezeket a ren- cletlenül szétszórt iratokat a 80- as évek előtti iratok közül kivá­logatni, s időrendbe szedni. Három megyei írnokkal dolgo­zott rajta Tászler, s most már — mint mondják — a legszebb rendbe szedve vannak együtt az iratok s az összes pénztári köny­vek, úgy, hogy most kezdődhe­tik csak ezek alapján a tulajdon- képeni vizsgálat. Az évi, negyedévi és havi pénztárvizsgálatok jegyzőkönyvei jó részben nem találhatók fel az irattárban, s azért ezeknek a felküldött másodpéldányait most lekérte a vizsgálat a belügymi­nisztériumból. ügy halljuk, hogy már beérkeztek a Kranz minisz­teri .tanácsos által 1880-ban fo­ganatosított nagy vizsgálat irata­ival együtt. Most aztán 1882-től kezdve tételről-tételrc végig kell menni a vizsgálatnak az egész pénztári ügy­vitelen s kezelésen 1903-ig. Kép zelhető, milyen rengeteg munka ez, de Tászler József, a ki az aradi Krivány-féle sikkasztást is felderítette — olyan biztonsággal, szakértelemmel s lelkiismerefes- séggel végzi ezt a munkát, hogy bizton várhatjuk ettől a vizsgálat­tól az igazság teljes kiderítését. Bár ezt mondhatnék a vármegye által vezetett vizsgálatról is De ez a vizsgálat nem mozdul. Pedig á pénzügyminiszter által kiküldött Schröder Aladár titkár a Dongó, Schön, Guseo elleni vizsgálatot már be is fejezte, Dongót és Schön Miksát felfüggesztette, és a fel­függesztést már a miniszter is helybenhagyta, úgy, hogy most már rövidesen be lesz ott fejezve a fegyelmi eljárás. A vármegyé­nél pedig még el se kezdték. X Biró választás. Április 1-én volt Szintűin a biró választás Br. Fischer Lajos főszolgabíró vezetése mellett. Jelöltje volt: Lebovits- Bernáth, a régi biró és. Kovács János. A név­szerinti szavazás eredménye vi It. hogy Lebovits 63,és Kovács 66 sza­vazatot kapott. A megválasztott Ko­vács János nyomban letette a hiva- : tali esküt. Ugyanez alkalommal vá­lasztattak meg a hitesek is. X Körjegyző választás Nagy-Dobrán. A Földvári Miksa körjegyző eltávo­zásával megüresedett nagy dobrai körjegyzői állásra f. hó 27-én 7 pá­lyázó közül, akik mindannyian kan- rlidáltattak, Krajnyák Alfonz okit» j veles jegyző lett megválasztva áll,a- • láno, szótöbbséggel. HÍREK. — Április—Junius. — Az április—júniusi negyed alkal­mával bizalommal kérjük ama tisz-J telt előfizetőinket, kiknek előfizetése lejár, az előfizetés megújítására és lapunknak ismerőseik körében való terjesztésére. — A kiadóhivatal. Bábeli hangverseny. Sárospatakon pár nap óta átszel-! lernült arculattal köszöntgetik egy-: mást a kaszinó-tagok s a róm. kath. templomba ellátogató jámbor hivek. Valami csodálatos varázslat lett úrrá a lelkek fölött. A kaszinó törzsven­dégei operette-áriák dudolgatása köz­ben n ondják be a kvart-ász-bélát, a Boccació kottája szerint „vannakol- nak.“ a kontrát pedig wagneri ős­erővel dörgik a megrettent ellen-part­ner fűiébe. Ritmikus tánclejtéssel haladnak a templom felé a kegyes pápisták, s a mikor az elvéahedt or­gonának agyonunt bugása a semmi­ségbe vész, az ájtatoskodásban kifá­radt nénikék tekintete földerül azon bűbájos hangok hallatára, melyek aj szomszédos térről a templom komor falai közzé bulláinzanak. Ah, mely elragadó kincses bányája a legkü­lönbözőbb hangok végvidékének ! A szives olvasó képzeljen maga éléi egy eléggé tágas területet, melyet a fáma „Er?sébet-tér“-nek csúfol. Ezen a téren diszlik egy hintókás-komédia j megfelelően avult verkli-szerkezettel | Ennek tőszomszédságában kevésbé szerényen, de annál hangosabban pompázik a XX. századnak ha nem I is a legnagyobb, de mindenesetre I legkezdetlegesebb állatsereglete. Sa­ját külön tudósítónk eddigelé még! nem szerezhetett biztos értesülést ar- ' ról, vájjon a jobb sorsra érdemes! oroszlán-nagyapónak, avagy az itt | alkalmazott wagneri erejű kintorná­nak hiánvzik-e több foga. Annvi min-! den es ötre téfiy, hogy az. őserdőknek enne nagy királya a túlhajtott zene- é vezi tlől immáron megsiketült, mi­vel k< t re ez ét a fig.veimes tulajdonos a verkli közegbe Juttatta. Ezt a parkírozásra élies területet egyik öl­tiálról a poi va-zen ■ben gyönyörködő • kaszinó s.mgé!y<ói. mig a másik irány­ban a templom képezi a határt. Haj már most az egyik kintornának zu­luk affér i/.lés, szerint összhangok bil­lentyűi meg.vzóialnak, a másik ko­média gazdája speciális műértéssel rögtön beleböditi saját vásári zon­goráját. E nem mindennapi zenehá- boru természetesen oly fölemelő ha­tást gyakorol a ketreczekbe , csukott müvadakra, hogy azok is beleve­gyülnek a hangoknak eme tömkele­gébe, mindegyik persze a saját hi­vatásos tudásának magaslatáról. — Kontár munka lenne egyetlen egy fonográf lemezbe gyömöszölni Schu­bert románcait, Mendelsohn duettjeit Wágner indulóit Bethoven „Missa solIemnis“-ét, Liszt áruit és Dankó Pista édes bús dalait. Mindez csak kismiska ama titáni chaos-hoz képest amelyet ingyen élvezhetnek e na­pok alatt a sárospataki kaszinó új­ságolvasói s a templom rózsafüzér- morzsolói. Ha ez tovább is igy tart, úgy a kaszinóban ma-holnap szaba­don hangszerelt többszörös kvartett szerint fogják a-tagok az újsághíre­ket olvasni, a templomban pedig fö­löslegessé válik majd a kántori ál­lás, mert hisz’ az unatkozó éhes fe­nevadak ugy.is gondoskodnak arról, hogy a pap a maga „dominüsvobis- ,cum“-ára megkaphassa a- feleletet. Igaz ugyan, hogy ez nem nagyon stilszerü, de hát ki tehet róla. ha már vagy két hét óta tény ? Hogy ki. azt se nem tudjuk, se népi ku­tatjuk. de hogy a wurstl-práternek hangverseny rendező állására telje­sen megérett, azt nem is akarjuk kétségbe vonni. —y— jgr. Antirassy Aladár fj Má'gyaror- szág és Zemlénváruiegye egyik leg­előkelőbb embere hunytéi gr. Aud- rdssy Aladárban, ki folyó hó 2-án szerető családja karjai között Buja- pesten kiszenvedett. A három Andrássyfivér legújabbi­ka volt ő és két bátyja: Manó és Gyula halála óta mint a család Nes- tora a magyar közélét előterében ál­lott. Egyénisége és tevékenysége a legrokonszenvesebben emelkedett. A nagyidőkben ő is a luiza füg­getlenségéért harczolt és Bem apó szárnysegédje volt. Az egyházpoli ti kai harcz idején a szabadelvű tá­bor előharcosa volt a főrendeknél és a reform diadalának biztosítására a főrendiház az ő indítványára pótolta a házassági törvényt azzal a szakasz- szal, hogy az anyakönyvvezetők a jegyesfeleket figyelmeztetni kötele- lesek az égydiázi esketés igónybévé- • elére. ' , Az elhunyt zászlósul’ egykor Zem­plén megy ének főispánja volt és igy a vármegyében általános részvéthez a hivatalos gyász is járul. ­Temetésére Zeniplénmegye kép vi­seletében gr. Hadik Béla főispán, Dókus Gyula alispán, Nemthy József ár .'aszóki elnök, dr. Ferenc ny'Elek, Bankos Józzef főszolgabíró Miklóssy István lelkész s Staut József főisp. titkár ma reggel mentek Budapestre honnan a halottat a krasznahorkai családi sírboltba fogják vinni. — Dr. Chyzer Kornélt a belügymi­nisztérium egészségügyi osztályát vezető miniszteri tanácsost ottani működésének 10 éves fordulója al­kalmából a belügyminisztérium tisz­tikara lelkes ovációkban részesíti. ,A fővárosi sajuó ebből az alkalomból is nagy elismeréssel, nyilatkozik Dr. Chyzer sikerdus működéséről. — Däuser Miklós tiszteletére a ko ronás arany érdemkereszttel történt kitüntetése alkalmából az újhelyi mérnöki kar a Magyar Király ven­déglő termében bankettet? rendezett amelyen az összes mérnökök megje­lentek, s több felköszöntőben ünne­pelték a kitüntetett főmérnököt. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Némethy János kir. hehueczi adóhi­vatali ellenőrt a tornaaljai adóhiva­talhoz pénztárunkká, Kiss Jenő és Szabó Kálmán számgyakoruokokat pedig a sátoraljaújhelyi pénzügy igaz­gatósághoz ideiglenes minőségű szám­tisztekké nevezte ki. — Hymen. Dr. Fényes Mór buda­pesti hittantanár holnap esküszik örök hűséget Reich Lipót birtokos leányának Jolánnak, Lakán. — Shinház. Komjáthy féifyes csat- iánássat fejezi be 20 élőadásos téli

Next

/
Oldalképek
Tartalom