Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-28 / 25. szám

25. szám (2)_______________ FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP_________________Szombat, márcr. 28.

a képesség önálló állami életéhez ? Bizonyíték rá ezer esztendő és annak minden n nnzedéke.

Nagyobb bizonyitékot felmutatni lehetetlenség s ha igaz az, hogy a jövendő gyökere a múltban van, akkor a jövő a mienk, de csak egy feltétel alatt.

Polgártársak! Eger várát Dobó István várparancsok rettenthetetlen lelke, harczosainak csüggedést nem ismerő kitartása s egyetértése mentette meg.

Ezek a tulajdonságok lehetnek a mi erősségeink is.

Aki velünk érez, velünk tart, szíveskedjék ezen a fontos gyűlésen megjelenni.

Kir.-Helmecz, 1903. márc. 27.

ír. íárczy fái, JKiklós gcla,

a zempk-ninegyei függetlenségi pá:t jegyzője. elnöke.

A függetlenségi párt Ungvári is szervezkedik, jelűül annak, hogy a függetlenségi és 48-as elvek egyre terjednek, hódítanak és ott is hol vég- kép elaludtunk hiszik a pártot, bebí- zonyul, hogy a leányzó nem halt meg, csak aludt, de elérkezettnek látja az időt — az ébredésre.

Ungvárt nagy népgyülés volt a katpnai javaslatok ellen és egyúttal kimondották, hogy megalakítják a függetlenségi pártot A szervezkedés idejét és rendjét az országos pártvezetőség fogja megállapítani.

A megmozdult tenger.

Hatalmasan hullámzik most már a | magyar nép temérdek tengere.

Hullámainak csapkodásától inog a kormány bársonyszéke.

Ideje is, hogy megmozduljon, ideje hogy megtanítsa sorsa intézőit, hogy j nem hajlandó a végletekig, a végső pusztulásig tűrni és fizetni.

Zemplénvármegye népe is mozdul Itt is, ott is népgyüléseket tartanak kérvényezési határoznak el.

A Zemplén nagy előszeretettel, feltűnően rikitott betűkkel közöl néha egy-egy hírt, hogy egyik vagy másik közság nem ir fel a katonai terhek ellen. De ő is csak ennyit tud felmutatni, olyan községre nem akad Zemplénben, amely a/.t mondaná ki. hogy helyesli a katonai teheremelési, s felír mellette.

A népnek a katonai terhek ellen feltámadt tengerével szemben ez lehetne csak az eilen tenger, de ily ellentengert a kormánypárti ellentengernagyok minden erőlködése se tud produkálni. Hát legalább neki- busulják magukat, s egyelőre még büszkén kiabálják a feltámadt népié, hogy: coki tenger! De maholnap már csak olyan lesz ez az ő kicsinylő kiabálásuk, mint mikor az égő házra köpködni kezd egy gyerek, hogy ő majd avval eloltja a tüzet.

*

Április 5-én három népgyülés lesz Zemplénmegyóben. Reggel 6 órakor Mádon, déli 12 órakor Szerencsen s d. ú. 5 órakor Tokajban. A gyűlésre lejönnek Pap Zoltán s Benedek János képviselők s még esetleg mások is. Valószínűleg Ujhelyből is átrándul- nak sokan.

*

A községekből is egyre érkeznek a kérvények. Újabban ismét tiz kérvény érkezett, amelyeket majd a jövő héten küldünk be a még beérke- zendőkkel együtt benyújtás végett az országgyűléshez. Akkor fogjuk majd részletesen felsorolni is őket.

Figyelmeztetjük az egyes községek j polgárait, hogy akadnak — sajnos — jegyzők, akikban igen ki van fejlődve 1 a felsőbb kegyek hajhászása, s ezek az elöljárósághoz küldött megkeresést egyszerűen nem terjesztik a képviselőtestület elé, hogy ne kelljen aztán a kérvényt beküldeniök. Hát követeljék a képviselőtestületben, hogy a jegyző adja elő s tárgyaltassa a kérvényt. És szavazzák meg bátran, ne hallgasson a jegyzőre, s ne féljenek semmitől.

Megkeresés ment minden községhez, amelynek az alsó vidéken 500 nál, a felsőn 1000-nél több lakosa van.

*

Ujhely kérvényét a csütörtöki j ülésen nyújtotta be a képviselőház- ! hoz Dókus Ernő képviselő.

.

*

Vannak azonban községek, amelyek féligmeddig hívei a „coki tenger“ elveknek

Ilyen első sorban Sárospatak, a melyről tévesen irtuk a múltkor,

| hogy szintén kérvényez. Szó sincs J róla ! Molnár János főbíró kijelen- tette, hogy még csak napirendre se tűzi, mert fél, hogy ha most felír aj j város a kormány ellen, hát nemi j kapja meg a szolgabiróságot. Min-j j denesetre méltó ez a gondolkozás Rákóczi városához, Dicséretre nemi is szorul. Az ilyen nemes hazafias | felfogás önmagát dicséri.

*

A me'zölaborczi körjegyzőség községei sem Írnak fel, mint a Zemplén \ ! Írja. Mindössze Cseriészen írták alá a kérvényt, de olt se a jegyző, csakl a községi lakosok. Szóval a jegyző úr derék, hű maineluk. Megérdemli a felsőbb, sőt legfelsőbb jóindulatot. Meg is kapja bizonyára. Legyen vele , boldog.

Mád község képviselőtestületi' tárgyalta az ügyet, de kimondta, hogy leveszi a napirendről mert a községi törvényben taxatíve vannak felsorolva a képviselőtestület jogai és kötelességei s ezek közt nincs a kér- vónyezés joga, tehát nem tartja magát illetékesnek arra, hogy a kérdésben határozzon.

Bocsánat, de Mád községet ez egyszer alighanem nagyon becsapta valaki. Rósz helyről merítette a tisztelt község a jogi tudományát ! Mert abban községben fel van ugyan sorolva, hogy mi minden tartozik a képviselőtestület hatásköréhez, de sehol egy betűvel sincs kimondva, hogy csak ennyi tartozik, s egyéb semmi. Tehát az a felsorolás nem taxativ. Sőt abból, hogy a képviselő- testület minden irányban személyé- sitője, képviselője a községnek, épen az következik, hogy a községnek, mint jogi személynek, mint politikai testületnek teljes jogköre őt illeti. Már pedig a kérvényezési jog mindenféle személyiségnek, tehát úgy a természeti, mint a jogi személynek feltétlen joga, természetes alapjoga a franczia foradalom óta.

Hát nagyon helytelen dolognak tartjuk, hogy egy község önmagát lefokozza, lekisebbiti ennyire, s kimondja magáról, hogy neki nincs több joga, mint amennyi ép a törvényben fel van sorolva. Dehogy is nincs — csak nem kell kishitünek lenni, hanem gyakorolni a jogokat!

Avagy benne van a törvényben pl. az, hogy a községnek joga van díszpolgárt választani joga van kiváló egyéneket üdvözölni, részvétet nyilvánítani, érdemeket jegyzőkönyvébe iktatni, kormánytól s másoktól segélyt kérni, millennáris, és más ünnepeket rendezni, stb ? Ugye, hogy nincs benne ? S mégis teszik a községek, s jogosan teszik !

Mert az sincs pl. semmi törvény ben. hogy nekem szabad lélekzetet venni, az utczán járni, stb. S mégis szabad! Ilyen a kérvényezési jog is, természeti jog, amit nem szükséges törvénybe Írni, mert magától értetődik, hogy ehhez mindenkinek a világon joga van.

S lám, hány község kérvényezett már. S a képviselőház elfogadta a kérvényt, s nem utasította vissza azzal, hogy ehhez nincsen a községnek joga! Hát csak Mádnak ne lenne szabad kérvényezni?

Tokaj község polgárai szintén indítványozták, hogy a község Írjon fel a katonai terhek ellen. Vécsey Oláh Miklós volt az indítvány szószólója, de dr. Engl Jakab kérte, hogy vegyék le az inditváayt napirendről, mert nem lett 24 órával a közgyűlés előtt bejelentve, Erre a gyűlés kimondta, hogy a jövő hétre rendkívüli közgyűlést tűz ki s azon fogja tárgyalni az indítványt. Dr. Engl mameluk okvetetlenkedése tehát csak annyit ért ei, hogy 8 nappal később fog Tokaj a katonai terhek ellen kérvényezni.

A MEGYE ÉS A VÁROS.

X Városi közgyűlés volt kedden, március 24-én délután Székely Elek polgármester elnöklete alatt, melyen a képv. tagok a múlthoz képest meglehetős számban vettek részt, ha nem is voltak annyian, mint p). választáskor szokás.

A napirend előtt bejelentette a pmester, hogy a vármegye által a Korona-utcában épített főorvosi lakás czéljaira az utcából foglalt területért- a képviselőtestület a vármegye terhére megállapított egy az utcaberendezési ^kisajátítási) alapba fizetendő összeget, de ez ellen a vármegye felebbezóssol élt és saját ügyében Il-odfokon bíráskodva, a képviselőtestület határozatát megsemmisítette és az elfoglalt terület ingyenes átengedését mondotta ki. A közgyűlés utasította a polgármestert, hogy a megyei határozat ellen jogorvoslattal éljen.

A polgári leányiskola czéljaira megvett és átalakított Mezőssy-fóle épületet átvette ugyan a miniszter, de kikötötte, hogy a város az udvart planirozni, tornatermet, igazgatói szobát és könyvtártermet is tartozik építeni. •— A pmester azonban a város nevében folyamodott a miniszterhez, hogy építsen az udvar hátsó részén uj iskolát és a mostani tanhelyisóget alakítsák át igazgatói lakássá, könyvtárrá, stb. A miniszter azonban a bemutatott leirat szerint elutasította e kérelmet. — A pmester szóbeli előterjesztéséhez képest elhatározta a közgyűlés, hogy a kérelmet megújítja, a tornateremre már megszavazott és rendelkezésre álló 15 ezer koronát a miniszternek felajánlja és küldöttségileg felkéri a főispánt, hogyne törekvést támogassa. Dr. Reichard Salamon indítványára a kérelem avval bővül, hogy a 4 osztályú leányiskola 6 osztályúra emeltessék.

Ugyancsak a közoktatásügyi miniszterhez folyamodott a város, hogy engedje el a főgymnasium kiegészítésekor kikötött évi 6000 kor. hozzájárulást s az e címen felszaporodott 43000 korona hátralékot. A miniszter több ízben kitért e kérelem teljesítése elől és most sem engedte el sem a múltra, sem a jövőre nézve a vallástanuimányi alap részére lekötött hozzájárulást, hanem annyi engedményt mégis tett, hogy az 1902 év végéig 43000 koronát tevő tartozást 1903 janur l-étől 20 év alatt kamatmentesen engedi törleszteni, de a folyó hozzájárulást is egészen s pontosan fizetni kell. A pmester szóbeli előterjesztésére a miniszteri leirat köszönettel vétetett, de megkéretik a miniszter, hogy a 20 évi részletek fizetése csak 1904. január 1-től kezdődjék. Egyúttal dr. Reichard indítványára azért is folyamodik a város, hogy az évi 60 koronában megállapított magastandijat szállítsák le.

A rendezett tanács átdolgozta az utczák rendezéséről szoló nagyközségi szabályrendeletet, de az uj szabályzatot a vmegye nem hagyta jóvá, hanem részletesen kijelölt irányelvek szerint uj tervezet készítését rendelte el. A vmegye többek közt általános szabályozási tervet is rendelt készíteni, amit az építési- szépészeti, valamint a közigazgatási bizottság véleménye szerint csakis a kataszteri

uj térkép elkészültekor lehet helyesen keresztülvinni. Á gyűlés bevárni rendelte az uj katasz^ri térkép elkészítését és addig a nagyközségi szabályrendelet lesz az utczarende- zósnél alkalmazandó.

Az 1898—1901. években teljesített községi teherviselés folytán helybeli illetőséget szerzett 25 egyénre a tanács alkalmazni javasolta a községi kötelékbe való felvételi dij tárgyában létesült uj szabályrendeletet, mely szerint e lakosok 30—30 K. át tartoznak e czimen fizetni. Helybenhagyást nyert.

Juhász Jenő kisujutezai telkét par- j czellázza, és az építési bizottság ja- | vasolta, hogy e telekből 38 négyszögöl utcaszélesitésrekisajátittassék. A közgyűlés a kisajátítást elvben kimondta, de megbízta apmestert hogy a tulajdonossal lehetőleg állapodjék meg és a megkötendő vételi szerződést a p. ü. bizottság utján mutassa be jóváhagyás végett.

Németország több városa Drezdában közigazgatási kiállítást rendez, melyre Budapest székes főváros utján a honi városokat s ezek közt Ujlielyt is meghívták. A közgyűlés a meghívást tudomásul vette..

Vass István most már véglegesített rendőrörmester kérelmére — miután a városi nyugdij-intézetbe lépés a szegődvényesekre már nem kötelező a nyugdíjalapba ideiglenesség;e alatt befizetett összegek részére visszautaltattak.

Audorkó János v, írnok ötven korona és Szladik rendőrszakaszve- zető negyven korona segélyben részesült.

Számvevő bejelenti, hogy a vármegye az 1902. évi pót és az 1903. évi főköltségvetést jóváhagyta. Tudomásul vétetett.

Roze József és társai kérelmére, illetve a közigazgatási szakbizottság- pártoló előterjesztésére a ! orcsmai zárórát okt. 1-től márcz. 31-ig éjjeli 10 órára kitolta a közgyűlés.

Végül a polgármester által január és február hóban teljesített pénztárvizsgálatokról szóló jzkönyveket a gyűlés tudomásul vette.

A pataki járás ügyében hozott határozatot már múlt számunkban is mertettük.

X A piaczi helypénz. Van-é tudomása a polgármester urnák, hogy Ujhelyben a piaci helypénzt a szabályrendelet ellenére még mindig a vámsorompónál szedik, zaklatva evvel jogtalanul a közönséget ? S egyáltalában nem szándékozik már ezen segíteni s a szabályrendeletet végrehajtani ? Egyáltalában nem akarja teljesíteni a kötelességét? S az alispán ur sose fogja ezt a jogtalanságot észrevenni és megszüntetni ?

Ilyen viszonyok közt kötelessége lenne az alispán urnák az Ujhely- lyel szomszédos összes községekben kihirdetni, hogy nem tartoznak a vámsorompónál fizetni helypénzt.

X Ujhely város építkezései. Dűlőiéiben van — minden amit Ujhely városa a „rendezett tanács“ nagyobb dicsőségére az utóbbi években épített.

Az állami iskola Petőfi-utcai szárnya ugyan még a nagyközség alatt épült, de az átvétel már a rendezett tanács babérjait szaporította. Dűl, támasztják, renoválják és — vesze- kesznek, hogy ki a hibás ? ki fizesse a költségeket? — Dűl a hires gó'z- füidö, mely egyáltalán igen fura állapotban leledzik. — Dűl a városmajor mellett a villanytársulat részére épített irodahelyiség is. Csakhogy az utolsó kettőben nem parancsol az állam. Nincs, kitől féljen a podesta és az építészeti felügyelő, hát hagyják dőlni. — A dicsőséges színházi építkezést épp most óneklé meg a Zemplén. — Annyi azonban szent igaz, hogy ha a város vezetői rosz- szul építenek is, az ellenségük sem foghatja rájok, hogy olcsón építenek.