Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-03-28 / 25. szám

25. szám (3j FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, márcz. 28. Dűl azonban olyas i i is, amit nem most építettek Ujhelyben, hanem ré­gen, igen régen. A JSgymnasium régi szárnya ugyanis már elérte a végel­gyengülés utolsó stádiumát. Ma volt a hatósági helyszíni szemle, melynél ezt a tisztes agg épületet alaposan megvizsgálták s lakhatatlannak nyil­vánították. Be is zárják, nehogy va­lakire rádüljön. Építsen a t. kormány újat, amint dukál. A drága pénzen emelt uj városi épületek tehát egymásután diiledez- nek, magasztalva építőik s átvevőik szakértelmét s lelkiismeretességét. De nagy a baj a polgári leányis­kolával is. Emlékezünk, hogy eleinte új épü­let emelése volt elhatározva. A kul­tuszminiszter le is küldte a tervet, s már kezdeni is akarták az építést, amikor eszébe jutott a város veze­tőinek, hogy nem kell újat építeni, hanem megveszik a Mezőssyné-féle házat és azt átalakítják, az ép jó lesz. Meg is vették jó drágán, át is alakították, használatba is vették, s most 3 óv múlva, már azt jelentik, hogy ez az épület teljesen használ­hatatlan, alkalmatlan a lányiskolának ott kell hagyni, s újat építeni. No hát ez már nem hanyagság, vagy felületesség, ez már egyenesen bűn. Bűn volt belevinni a várost olyan vételbe s átalakításba, amiről 3 óv múlva kisül, hogy nem ér sem­mit. Aminthogy bűn volt átvenni a vállalkozótól a Dianna-fürdőt, az ele­mi iskolát, s kiadni nekik a kauciót mikor ilyen hitvány az építkezés, hogy 3—4 év alatt összeomlik az épület. S nem volt-é bűn a színházba be­leülni százhetvenezer koronát ilyen haszontalanul ? Ez botrányosan, bűnösen gondat­lan kezelése a város vagyonának. Mindenképen ideje, hogy ezekben a dolgokban a legszigorúbb vizsgá­latot indítsák. Ki kell deríteni, hogy ki a hibás, ki a felelős, és fizesse a kárt az, —nem pedig újra a város. X Sátoraljaújhely város faiskolai bizottságának f. hó 20-án, a polgár­mester elnöklete alatt tartott ülésé­ben határozatba ment, hogy szeder­fáknak további ültetését nem java­solja, mivel Sátoraljaújhelyben a se- lverrrtenyósztes meghonosítását a ta­laj és az éghajlat miatt nem tartja megvalósíthatónak. Ellenben java­solja a tanácsnak az utcák és köz­terek további befásitását, a vágó­hídnak akác- és hársfával való ker- tesitósét. x Törvények életbeléptetése. Már­cius 14-én léptek életbe a kivándor­lásról, külföldieknek a magyar ko­rona országai területén való lakha-. tásáról. az útlevél-ügyről, három uj csendőrkerület felállításáról s a ha­társzéli rendőrségről szóló, legújab­ban alkotott törvények. — Bennün­ket különösen az útlevél-ügyről s a1 határszéli rendőrségről szóló törvény végrehajtása érdekel, jelesül az utóbbi azért, mert kilátás van arra, hogy a kormány később Mező-Laborcon egy határszéli rendőrkapitányságot léte sit. X Pályázatok. A varannói járás­hoz tartozó nagy-dobrai körjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Az évi javadalmazás 811 kor. fizetés, 263 kor. lakbér, 413 kor. irodai és utiáta- lány és 180 kor. kézbesítési dij. A pályázati kérvények a varannói fő­szolgabíróhoz adandók be. Ugyancsak pályázat van kitűzve a varannói segédjegyzői állásra, mely 700 kor. fizetéssel jár. A kérvények e hó 30-áig nyújtandók be. fiz ipartestület árucsarnokának ügye. A „F. H.“ kezdettől jó akarattal viseltetvén a helybeli ipartestületnek egy ipari árucsarnok létesitése iránti mozgalmával, legutóbbi számában is jóakaratulag emlékezik meg erről az ügyről és felhívja a vezetők figyel­mét, hogy nem volna-e helyes az árucsarnokot a kereskedőkkel egyet- értőleg létesíteni. Erre vonatkozólag az ipartestület részéről kijelentjük, hogy az ipartes­tület legszívesebben veszi a keres­kedők támogatását és hozzájárulását I is, s éppen ebből a szempontból nem zárta ki a kereskedőket a sző vetkezetből sem, sőt már eddig sző- j vetkezetünknek 14 előkelő kereskedő I tagja is van, ami egymagában is bi- [ zonyitja, hogy az ipari érdekeket, a kereskedők érdekeivel összeegyez­tetni óhajtjuk, s amennyiben ők — \ tisztán magyar iparcikke!' árusításába belemennek, az (rdekeket össze is fog­juk tudni egyeztetni. Az árucsarnok létesítésének nem is áll egyébb már útjában, mint a várostól kért terület adományozása, s megdöbbentőleg hatott reánk a vá­ros pénzügyi bizottságának — he­lyesebben a 12 tag közül megjelent 4 tagnak jóindulatú véleménye, inely- lyel kérelmünk elutasítását javasolja, a többi közt abból az okból is, hogy a kért napi piaez területe, az áru- csarnok czéljainak nem felelne meg. Hát hogy miért nem felelne meg, azt mi gondolkodó elmével megma­gyarázni nem tudjuk, de tudjuk azt, mert volt alkalmunk már ezt alapo­san tanulmányozni, hogy nekünk ez a hely nagyon jó lesz és jobbat nem is kérünk, tudjuk hogy váro­sunkban ez az egyedüli hely, amely a magyar ipar termékeinek meg- kedveltetéíére a legalkalmasabb. — Ez az egyedüli hely, amely az áru­csarnoknak forgalmat biztosit, a kis­iparos vagyoni helyzetét és így adó­zási képességét javítja, a város kül­ső képét égy díszes épülettel emeli, s amennyiben oly kis terület, hogy az köztérnek, sétatérnek nem alkal­mas, a köztekinteteket sem sértheti, sőt ha egy ily ipari árucsarnok jó­tékonyságát, az ipari érdekektől el­tekintve, a közönség érdekéből is bíráljuk, köztekintetekből is egyene­sen a mostani napipiacz tár az, ahol az árucsarnok felépítendő. Hisszük, hogy a város tisztelt kép­viselőtestülete nem lesz szűkkeblű ennek a kérdésnek az elbírálásánál, és hogy a kitűzött nagyfontosságu célt elérhessük, talán nemcsak a kért, hanem a napipiacz egész területét is átengedi. És mert a képviselőtestület tagja­inak az iparos érdekek iránti nemes lelkületéről meg vagyunk győződve, e helyen is nagyon kérjük — az ügyünk iránt szintén jóindulattal vi­seltető polgármester urat, hogy ezt a kérdést — kérvényünket, a leg­közelebbi közgyűlés napirendjére tűzni méltóztassék. Qáthy Qéza gánóczy Kálmán ipartest, titkár. ipartest, elnök. A márczius 15-iki Bock-féle vacso­ráról irt közleményünkre vonatko­zólag a következő levelet vettük, melyet úgy ahogy kaptuk, szedet­tünk ki: Meg fogja engedni szerkesztő úr miszerint b. lapjában csekélységemre közölt tudósítását, amely nem,megfe­lelő, kiigazítását kérjem mert abban a lényeg nagyon markánsul van ösz- szevonva, holott én azt kellően ki­domborítottam, hogy a katonai ter­heket emeljék vagy ne emeljék, nem fejtegettem, de arról volt szó, hogy mi maroknyi magyarok, a, szláv és német áradat közzé vagyunk ékelve, miért is minden téren oda kell tö­rekednünk, hogy létünket biztosítsuk, ez volt azon kérdés amelyre felel­tem, hogy én még tovább mennék, mint a mai kormány, én nem létszám felemelést kérnék de kimondatnám, hogy „minden magyar honos aki nem béna és nem vak kivétel nél­kül hadköteles legyen,“ azt hiszem ebben már benne van a költség is, A tisztviselők fizetéséről sem he­lyes a tudósítás, sőt tendenciózus mert én nem tagadtam meg de kul­túránk szegénységéről vqlt szó és ar­ról hogy 48-ban a magyar mágná sok a népet az alkotmány sáncaiba magokhoz emelték-, erre jelentettem én ki, — ha már magukhoz emelték akkor az utódok vigyék tovább, mi- veljék és tanítsák, hogy legalább megközelítő fogalmok legyen nem­zetünk dicső múltjáról, állítsunk nép­iskolákat, legyen ingyenes a népok­tatás az egész vonalon, mutassák meg hogy méltók az elődökhöz, a napirenden van a fizetés emelés ja­vaslata a melylyel senki megelégedve nincs, mert a hol emelkedik ott meg­nehezítik az előlépést, az e czélra szolgálandó 25 milliót, kifejezetten bizonyos évekig engedjék át népok­tatási czélokra, s várják mega jobb időt — igy lesz harcz képes és mű­velt a nemzet, — s ez a mi nekik kevés — az igy nagyon hasznos lesz, Tehát sem a katonai javaslatott sem a fizetés rendezést nem elle­neztem Igen tisztelt dr. ur is ebből lát­hatja, hogy a tudósítás nem helylyes, s a lényege nem az, a mit közölt. Saujhely, 903. márcz. 20. maradtam szerkesztő urnák tisztelője Ádám Antal. SZÍNHÁZ. Kedden, márcz, 24-én Gasparone. Millöcker nagyon szép muzsikáju és nagyon ócska operettjét adták mérsékelt szánni közönség előtt. Az ilyen ócska operetteknek vagy csak a zenéjét kellene már játszani holmi koiurerteken, vagy uj librettót ktllene hozzá irni, mert ezt az egy- ügyüségig naiv, elavult darabot kín végignézni, s még a zene szépségét se élvezheti az ember a darab gyen­geségén való boszankodás miatt. Fiatalkoromban szörnyen tetszett nekem Gasparone, s úgy emlékeztem eddig rá, mint igen szép, szellemes, kedves operettre. S most Komjáthy tönkre tette a “szép emlékezést és illúziót, — most már nem szép és szellemes darab előttem Gasparone. Pedig nagyon jól játszottak mind. Szinte kár ennyi igyekezetei s te­hetséget pazarolni ilyen ócskaságra. Aradi Aranka szép, kedves, ügyes, élénk Sora volt, — neki, Nagy Gyu­lának és Makraynak köszönhetjük, hogy mégis élveztünk valamit. Szép volt Bárdos Irma is, és jól játszott. Békefi, Székely, Nógrády a szokott jó játékot produkálták. Hétfőn valószínűleg újra jön a társulat, hogy két drámai előadással befejezze a téli bérletet. Azután már nem látjuk őket csak április 27-ón, 6 hetes szezonra. HÍREK. fi sátoraljaújhelyi Kossuth £ajos-asztaltársaságnak. Üdvözöllek Kossuth-asztal Társasága, Szivetekben a szabadság Szép virága; Szivetekben ég az igaz , Honszerelem, Az vezetett zászló alá, Ama dicső nagy ünnepen. Szivetekben ég az igaz Honszerelem, Magyarország ifjúsága Példát vegyen, Mert bennünk van a hazának Reménysége ; Úgy leszünk majd a jövőnek Büszkesége, dicsősége ! Leng a zászló, csak előre Kitartással! Szeressük mi ezt a hazát, Hévvel, lánggal! Melyért annyi honfi meghalt, Piros vér folyt, Ne feledd, hogy Világosnál Ma is látszik még a vérfolt. Nem lehet rab az a nemzet Már sokáig, A ki úgy tud lelkesedni Hazájáért, Kinek úgy ég a honáért Szive tüze, Kinek annyi dicsőség van A nevével összefűzve! Volt Attillánk, volt Árpádunk, Nagy Lajosunk, Volt Mátyásunk, volt Rákóczink, Volt Kossutliunk; Hej belőlük most közöttünk Csak egy élne, Magyarország szabad volna, Fél világtól ma sem félne Rabok vagyunk, de hisszük, hogy Nem sokára Felviradunk a szabadság Hajnalára. Lerázzuk a szolgaságnak Rab-bilincsét: Visszavivjuk szabadságát, A magyarnak drága kincsét. Magasan leng a szabadság Lobogója, Készen leszünk majd a harci Riadóra. Megmutassuk: bámulni fog , Egész világ, El a magyar, áll Buda még, Nem törte meg a szolgaság. Kóy Sándor. Tisztelettel felkérjük azokat a t. előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani* illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szí­veskedjenek, nehogy a lap szét­küldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. — Esküvő. Nagy Béla mezőkászo­nyi járásbirósági aljegyző április hó 4-én tartja esküvőjét Sárospatakon Szakácsy Ede leányával Mariskával. — Eljegyzés. Adler Pál derecskéi téglagyáros eljegyezte Jónás Margit kisasszonyt Puszta-György.Tarlón. — Halálozások. Váradi Szabó Miklós debreczeni lakos, tállyai nagybirto­kos, a ki nagy vagyonát csaknem egészében a tállyai ev. ref. egyház és a debreczeni főiskolának hagyo­mányozta, f. hó 20-án Debreczenben elhunyt. — Kantha Sándor peletei földbirtokos f, hó 25-én, életének 46- ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. — A Zemplénvárraegyoi „Kazinczy Kör“ folyó évi április hó 3-án, azaz pénteken d. u. 6 órakor vallásos ka­mara zenestélyt rendez, melyen a vonós négyes társaság Haydn örök­becsű művét: Op. 51. „Az Üdvözítő utolsó hét szava“ és Hlind,el „Largó“ - ját fogja előadni, mely előadásra a Kör tagjai tisztelettel meghivatnak. — A függetlenségi-kör zászlajára újabban oly gyűjtés eredményét kap­tuk kézhez, amely nem az összeg nagyságánál, hanem becsénél fogva nagy örömünkre szolgál. A polgári leányiskola lelkes szivü növendékei kikben a honleányi hazaszeretet biz­tató szikrája ég, gyűjtést indítottak hogy szerény adományaikkal hozzá­járuljanak annak a lobogónak előte­remtéséhez, amelyen azok a dicső s szent eszmék lesznek felirva, me­lyekről minden igaz magyar iskolá­ban azt tanítják a magyar történeti kézi könyvek, hogy azok ifjitották meg a nemzetet és a magyar név és nép s e népben a magyar nő ak­kor volt legnagyobb, mikor ezek az eszmék dicsőséggel ragyogtak. — Meleg szivvel köszönjük a beérke­zett adományokat, nevezetesen: Pir- nyik Vera 4 korona, Fried Piroska 2 korona, Ligeti Anna, Rooz Irén és Rooz Klára 1 — 1 korona, Lánczi Ilona és Lőwinger Regina 60—60 fillér, együttesen 10 kor. 20 fill, adomá­nyát. Ezen kivül „Birbics“ czimen, 5 K.-t Hajnal Dezső úrtól kapott 10 K.-t és Ferenczy Sándor ur 2 K.-t adományozott kell hasonlókópen el­ismerései nyugtázunk. A kör nevében Fuchs Jenő pénztárnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom