Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)
1903-03-28 / 25. szám
25. szám (3j FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, márcz. 28. Dűl azonban olyas i i is, amit nem most építettek Ujhelyben, hanem régen, igen régen. A JSgymnasium régi szárnya ugyanis már elérte a végelgyengülés utolsó stádiumát. Ma volt a hatósági helyszíni szemle, melynél ezt a tisztes agg épületet alaposan megvizsgálták s lakhatatlannak nyilvánították. Be is zárják, nehogy valakire rádüljön. Építsen a t. kormány újat, amint dukál. A drága pénzen emelt uj városi épületek tehát egymásután diiledez- nek, magasztalva építőik s átvevőik szakértelmét s lelkiismeretességét. De nagy a baj a polgári leányiskolával is. Emlékezünk, hogy eleinte új épület emelése volt elhatározva. A kultuszminiszter le is küldte a tervet, s már kezdeni is akarták az építést, amikor eszébe jutott a város vezetőinek, hogy nem kell újat építeni, hanem megveszik a Mezőssyné-féle házat és azt átalakítják, az ép jó lesz. Meg is vették jó drágán, át is alakították, használatba is vették, s most 3 óv múlva, már azt jelentik, hogy ez az épület teljesen használhatatlan, alkalmatlan a lányiskolának ott kell hagyni, s újat építeni. No hát ez már nem hanyagság, vagy felületesség, ez már egyenesen bűn. Bűn volt belevinni a várost olyan vételbe s átalakításba, amiről 3 óv múlva kisül, hogy nem ér semmit. Aminthogy bűn volt átvenni a vállalkozótól a Dianna-fürdőt, az elemi iskolát, s kiadni nekik a kauciót mikor ilyen hitvány az építkezés, hogy 3—4 év alatt összeomlik az épület. S nem volt-é bűn a színházba beleülni százhetvenezer koronát ilyen haszontalanul ? Ez botrányosan, bűnösen gondatlan kezelése a város vagyonának. Mindenképen ideje, hogy ezekben a dolgokban a legszigorúbb vizsgálatot indítsák. Ki kell deríteni, hogy ki a hibás, ki a felelős, és fizesse a kárt az, —nem pedig újra a város. X Sátoraljaújhely város faiskolai bizottságának f. hó 20-án, a polgármester elnöklete alatt tartott ülésében határozatba ment, hogy szederfáknak további ültetését nem javasolja, mivel Sátoraljaújhelyben a se- lverrrtenyósztes meghonosítását a talaj és az éghajlat miatt nem tartja megvalósíthatónak. Ellenben javasolja a tanácsnak az utcák és közterek további befásitását, a vágóhídnak akác- és hársfával való ker- tesitósét. x Törvények életbeléptetése. Március 14-én léptek életbe a kivándorlásról, külföldieknek a magyar korona országai területén való lakha-. tásáról. az útlevél-ügyről, három uj csendőrkerület felállításáról s a határszéli rendőrségről szóló, legújabban alkotott törvények. — Bennünket különösen az útlevél-ügyről s a1 határszéli rendőrségről szóló törvény végrehajtása érdekel, jelesül az utóbbi azért, mert kilátás van arra, hogy a kormány később Mező-Laborcon egy határszéli rendőrkapitányságot léte sit. X Pályázatok. A varannói járáshoz tartozó nagy-dobrai körjegyzői állásra pályázat van hirdetve. Az évi javadalmazás 811 kor. fizetés, 263 kor. lakbér, 413 kor. irodai és utiáta- lány és 180 kor. kézbesítési dij. A pályázati kérvények a varannói főszolgabíróhoz adandók be. Ugyancsak pályázat van kitűzve a varannói segédjegyzői állásra, mely 700 kor. fizetéssel jár. A kérvények e hó 30-áig nyújtandók be. fiz ipartestület árucsarnokának ügye. A „F. H.“ kezdettől jó akarattal viseltetvén a helybeli ipartestületnek egy ipari árucsarnok létesitése iránti mozgalmával, legutóbbi számában is jóakaratulag emlékezik meg erről az ügyről és felhívja a vezetők figyelmét, hogy nem volna-e helyes az árucsarnokot a kereskedőkkel egyet- értőleg létesíteni. Erre vonatkozólag az ipartestület részéről kijelentjük, hogy az ipartestület legszívesebben veszi a kereskedők támogatását és hozzájárulását I is, s éppen ebből a szempontból nem zárta ki a kereskedőket a sző vetkezetből sem, sőt már eddig sző- j vetkezetünknek 14 előkelő kereskedő I tagja is van, ami egymagában is bi- [ zonyitja, hogy az ipari érdekeket, a kereskedők érdekeivel összeegyeztetni óhajtjuk, s amennyiben ők — \ tisztán magyar iparcikke!' árusításába belemennek, az (rdekeket össze is fogjuk tudni egyeztetni. Az árucsarnok létesítésének nem is áll egyébb már útjában, mint a várostól kért terület adományozása, s megdöbbentőleg hatott reánk a város pénzügyi bizottságának — helyesebben a 12 tag közül megjelent 4 tagnak jóindulatú véleménye, inely- lyel kérelmünk elutasítását javasolja, a többi közt abból az okból is, hogy a kért napi piaez területe, az áru- csarnok czéljainak nem felelne meg. Hát hogy miért nem felelne meg, azt mi gondolkodó elmével megmagyarázni nem tudjuk, de tudjuk azt, mert volt alkalmunk már ezt alaposan tanulmányozni, hogy nekünk ez a hely nagyon jó lesz és jobbat nem is kérünk, tudjuk hogy városunkban ez az egyedüli hely, amely a magyar ipar termékeinek meg- kedveltetéíére a legalkalmasabb. — Ez az egyedüli hely, amely az árucsarnoknak forgalmat biztosit, a kisiparos vagyoni helyzetét és így adózási képességét javítja, a város külső képét égy díszes épülettel emeli, s amennyiben oly kis terület, hogy az köztérnek, sétatérnek nem alkalmas, a köztekinteteket sem sértheti, sőt ha egy ily ipari árucsarnok jótékonyságát, az ipari érdekektől eltekintve, a közönség érdekéből is bíráljuk, köztekintetekből is egyenesen a mostani napipiacz tár az, ahol az árucsarnok felépítendő. Hisszük, hogy a város tisztelt képviselőtestülete nem lesz szűkkeblű ennek a kérdésnek az elbírálásánál, és hogy a kitűzött nagyfontosságu célt elérhessük, talán nemcsak a kért, hanem a napipiacz egész területét is átengedi. És mert a képviselőtestület tagjainak az iparos érdekek iránti nemes lelkületéről meg vagyunk győződve, e helyen is nagyon kérjük — az ügyünk iránt szintén jóindulattal viseltető polgármester urat, hogy ezt a kérdést — kérvényünket, a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzni méltóztassék. Qáthy Qéza gánóczy Kálmán ipartest, titkár. ipartest, elnök. A márczius 15-iki Bock-féle vacsoráról irt közleményünkre vonatkozólag a következő levelet vettük, melyet úgy ahogy kaptuk, szedettünk ki: Meg fogja engedni szerkesztő úr miszerint b. lapjában csekélységemre közölt tudósítását, amely nem,megfelelő, kiigazítását kérjem mert abban a lényeg nagyon markánsul van ösz- szevonva, holott én azt kellően kidomborítottam, hogy a katonai terheket emeljék vagy ne emeljék, nem fejtegettem, de arról volt szó, hogy mi maroknyi magyarok, a, szláv és német áradat közzé vagyunk ékelve, miért is minden téren oda kell törekednünk, hogy létünket biztosítsuk, ez volt azon kérdés amelyre feleltem, hogy én még tovább mennék, mint a mai kormány, én nem létszám felemelést kérnék de kimondatnám, hogy „minden magyar honos aki nem béna és nem vak kivétel nélkül hadköteles legyen,“ azt hiszem ebben már benne van a költség is, A tisztviselők fizetéséről sem helyes a tudósítás, sőt tendenciózus mert én nem tagadtam meg de kultúránk szegénységéről vqlt szó és arról hogy 48-ban a magyar mágná sok a népet az alkotmány sáncaiba magokhoz emelték-, erre jelentettem én ki, — ha már magukhoz emelték akkor az utódok vigyék tovább, mi- veljék és tanítsák, hogy legalább megközelítő fogalmok legyen nemzetünk dicső múltjáról, állítsunk népiskolákat, legyen ingyenes a népoktatás az egész vonalon, mutassák meg hogy méltók az elődökhöz, a napirenden van a fizetés emelés javaslata a melylyel senki megelégedve nincs, mert a hol emelkedik ott megnehezítik az előlépést, az e czélra szolgálandó 25 milliót, kifejezetten bizonyos évekig engedjék át népoktatási czélokra, s várják mega jobb időt — igy lesz harcz képes és művelt a nemzet, — s ez a mi nekik kevés — az igy nagyon hasznos lesz, Tehát sem a katonai javaslatott sem a fizetés rendezést nem elleneztem Igen tisztelt dr. ur is ebből láthatja, hogy a tudósítás nem helylyes, s a lényege nem az, a mit közölt. Saujhely, 903. márcz. 20. maradtam szerkesztő urnák tisztelője Ádám Antal. SZÍNHÁZ. Kedden, márcz, 24-én Gasparone. Millöcker nagyon szép muzsikáju és nagyon ócska operettjét adták mérsékelt szánni közönség előtt. Az ilyen ócska operetteknek vagy csak a zenéjét kellene már játszani holmi koiurerteken, vagy uj librettót ktllene hozzá irni, mert ezt az egy- ügyüségig naiv, elavult darabot kín végignézni, s még a zene szépségét se élvezheti az ember a darab gyengeségén való boszankodás miatt. Fiatalkoromban szörnyen tetszett nekem Gasparone, s úgy emlékeztem eddig rá, mint igen szép, szellemes, kedves operettre. S most Komjáthy tönkre tette a “szép emlékezést és illúziót, — most már nem szép és szellemes darab előttem Gasparone. Pedig nagyon jól játszottak mind. Szinte kár ennyi igyekezetei s tehetséget pazarolni ilyen ócskaságra. Aradi Aranka szép, kedves, ügyes, élénk Sora volt, — neki, Nagy Gyulának és Makraynak köszönhetjük, hogy mégis élveztünk valamit. Szép volt Bárdos Irma is, és jól játszott. Békefi, Székely, Nógrády a szokott jó játékot produkálták. Hétfőn valószínűleg újra jön a társulat, hogy két drámai előadással befejezze a téli bérletet. Azután már nem látjuk őket csak április 27-ón, 6 hetes szezonra. HÍREK. fi sátoraljaújhelyi Kossuth £ajos-asztaltársaságnak. Üdvözöllek Kossuth-asztal Társasága, Szivetekben a szabadság Szép virága; Szivetekben ég az igaz , Honszerelem, Az vezetett zászló alá, Ama dicső nagy ünnepen. Szivetekben ég az igaz Honszerelem, Magyarország ifjúsága Példát vegyen, Mert bennünk van a hazának Reménysége ; Úgy leszünk majd a jövőnek Büszkesége, dicsősége ! Leng a zászló, csak előre Kitartással! Szeressük mi ezt a hazát, Hévvel, lánggal! Melyért annyi honfi meghalt, Piros vér folyt, Ne feledd, hogy Világosnál Ma is látszik még a vérfolt. Nem lehet rab az a nemzet Már sokáig, A ki úgy tud lelkesedni Hazájáért, Kinek úgy ég a honáért Szive tüze, Kinek annyi dicsőség van A nevével összefűzve! Volt Attillánk, volt Árpádunk, Nagy Lajosunk, Volt Mátyásunk, volt Rákóczink, Volt Kossutliunk; Hej belőlük most közöttünk Csak egy élne, Magyarország szabad volna, Fél világtól ma sem félne Rabok vagyunk, de hisszük, hogy Nem sokára Felviradunk a szabadság Hajnalára. Lerázzuk a szolgaságnak Rab-bilincsét: Visszavivjuk szabadságát, A magyarnak drága kincsét. Magasan leng a szabadság Lobogója, Készen leszünk majd a harci Riadóra. Megmutassuk: bámulni fog , Egész világ, El a magyar, áll Buda még, Nem törte meg a szolgaság. Kóy Sándor. Tisztelettel felkérjük azokat a t. előfizetőinket, a kik még hát- rálékban vannak és a kiknek előfizetése lejár, hogy azokat mielőbb megújítani* illetve a hátrálékokat kiegyenlíteni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be A kiadóhivatal. — Esküvő. Nagy Béla mezőkászonyi járásbirósági aljegyző április hó 4-én tartja esküvőjét Sárospatakon Szakácsy Ede leányával Mariskával. — Eljegyzés. Adler Pál derecskéi téglagyáros eljegyezte Jónás Margit kisasszonyt Puszta-György.Tarlón. — Halálozások. Váradi Szabó Miklós debreczeni lakos, tállyai nagybirtokos, a ki nagy vagyonát csaknem egészében a tállyai ev. ref. egyház és a debreczeni főiskolának hagyományozta, f. hó 20-án Debreczenben elhunyt. — Kantha Sándor peletei földbirtokos f, hó 25-én, életének 46- ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. — A Zemplénvárraegyoi „Kazinczy Kör“ folyó évi április hó 3-án, azaz pénteken d. u. 6 órakor vallásos kamara zenestélyt rendez, melyen a vonós négyes társaság Haydn örökbecsű művét: Op. 51. „Az Üdvözítő utolsó hét szava“ és Hlind,el „Largó“ - ját fogja előadni, mely előadásra a Kör tagjai tisztelettel meghivatnak. — A függetlenségi-kör zászlajára újabban oly gyűjtés eredményét kaptuk kézhez, amely nem az összeg nagyságánál, hanem becsénél fogva nagy örömünkre szolgál. A polgári leányiskola lelkes szivü növendékei kikben a honleányi hazaszeretet biztató szikrája ég, gyűjtést indítottak hogy szerény adományaikkal hozzájáruljanak annak a lobogónak előteremtéséhez, amelyen azok a dicső s szent eszmék lesznek felirva, melyekről minden igaz magyar iskolában azt tanítják a magyar történeti kézi könyvek, hogy azok ifjitották meg a nemzetet és a magyar név és nép s e népben a magyar nő akkor volt legnagyobb, mikor ezek az eszmék dicsőséggel ragyogtak. — Meleg szivvel köszönjük a beérkezett adományokat, nevezetesen: Pir- nyik Vera 4 korona, Fried Piroska 2 korona, Ligeti Anna, Rooz Irén és Rooz Klára 1 — 1 korona, Lánczi Ilona és Lőwinger Regina 60—60 fillér, együttesen 10 kor. 20 fill, adományát. Ezen kivül „Birbics“ czimen, 5 K.-t Hajnal Dezső úrtól kapott 10 K.-t és Ferenczy Sándor ur 2 K.-t adományozott kell hasonlókópen elismerései nyugtázunk. A kör nevében Fuchs Jenő pénztárnok.
