Felsőmagyarországi Hírlap, 1903. január-június (6. évfolyam, 2-51. szám)

1903-01-07 / 2. szám

2 szám. (3) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, jan. 7. érdeklődés, páholyokat már jegyez­nek elő Sznik , Gábor m. kir. főer- dész urnái. Jegyek előre válthatók: Ligeti B. ur kereskedésében. A hang­verseny rendes szinháii árak mellett tartatik meg, — A sztropkói »Társaskör« hu­szonöt évi fennállás évfordulójának alkalmából L908. évi január hó 25-én a Társaskör helyiségemen, saját könyvtár alapja javára tánccal egy­bekötött bohém estélyt rendez. — Jótékonycélu alapítvány. A sátor­aljaújhelyi gyógyszerészek ez idén is .százötven koronával gyarapították az újévi ajándékokat megváltó jóté- konycólu alapitdányukat s igy az alapítvány ez idő szerint 645 korona 89 fillért tesz ki. — Felolvasó-estély. A reformátu­sok folyó hó 8-án (csütörtökön) d, u. 5 órakor tartják az ötödik vallá­sos irányú felolvasó-estélyt, A mű­sor a következő: 1. Gyűlekezi ének. 2. Ima és felolvasás. Tartja Fejes István. 3. Szerepel a vegyes ének­kar. 4. Az anya. Gabányitól. Komoly monolog. Szavalja Borcsik Margitka. 5, Énekel a vegyes kar. 6. Jézus a tengeren. Vallásos költemény. Fejes Istvántól. Szavalja Farkas Dezső. 7. Gyülekezet. — Tragédia. A múlt hetekben adtunk hirt arról, hogy Ujj Sándor erdőbényei sjegyző menyasszonyá­val együtt öngyilkosságot követett el. A jegyespár megrázó halálának szomorú tragoedia lett a követke­zése. Ujj István ladmóczi ev. ref. esperes lelkész, fiának Ujj Sándor­nak tragikus halálát oly annyira szivpre vette, hogy nagy szívfájdal­mában f. hó 5-én Ladmóczon rövid rosszúllét után meghalt. Az elhunyt a zemplónmegyei ev. ref. lelkészi karnak oszlopos tagja volt, a halála egyházi téren is nagy veszteség. Temetése ma délután óriási részvét mellett folyt le, halálát gyermekei s a Persenszky és Szoinbathy csalá­dokon kivííl nagy számú rokonság gyászolja. — Tűz. Téli időben is elég gya­koriak városunkban a tűz esetek. A város egyik tűzfészkében, a Rózsa és Malom utcák sarkán levő Perl- manné és Grünberger-féle ház gyul­ladt ki 5 én hétfőn este 8 órakor. A sűrű köd milliárd sugárban tükrözte a lángokat, s a városban az óriási fényt látva mindenki a villanygyár égésére gondolt. A tűzoltók szokott fél órai késéssel, s egyetlen kis fecskendővel megérkeztek ugyan, de nem volt rájuk szükség, mert a nagy hóolvadás és esőtől átnedve­sedett tetőkre nem volt képes a tűz átharapózni. Mikor elaludt a tűz, megérkezett a szerkocsi is az addig előkeritett lovakkal, s vissza is vo­nultak mihamar. Este fél 10 órakor még egy kis játékot rendezett a tűzveszedelem, a Breiner Herman kávéháza, a mikor a villamveseték a központi kávéházbav egy nagy fali szőnyeget gyújtott, fel. Nagyobb veszedelem, mint a kellemetlen füst — nem volt. — Talált hulla. A csendőrség Genes és Szerencs között egy két éves gyermek hulláját találta meg az országúton. A hullán erőszak nyomai 'láthatók s alapos a gyanú, hogy egy komédiás trupp bűne az elhagyott gyermek halála, a bűn­ügy felderítése végett az intézke­déseket megtették. — Sátoraljaújhelyen a magasabb igényeket kereső közönség részére egy fiók műtennet-szándókozunk nyitni, esetleg építeni. Fölkérjük mindazon főtéri háztulajdonosokat, kik e célra alkalmas udvart, vagy helyet 10 esetleg több’ évre is haj­landók volnának bérbe kiadni, szí­veskedjenek azt minekünk Miskolc­ra megírni. Tisztelettel: Dunky fivé­rek cs. és kir. udv. fényképészek Kolozsvárt és Miskolczon. — Öngyilkosság. A Magyar Király szálloda egyik szobájában f. hó 5-én holtan találtak egy fiatalembert," ke­zében még szorította a kis boldog revolvert, melynek egyik. 7 millimé­tere.; golyója szivét, járta át. Mint a rendőri vizsgálatból kiderült, az- öngyilkos fiatalember Wisinszkv Zsigmoad. Grosse Gyula helybeli szőilőbirtokos könyvelője volt, a ki 4-ikén este vette ki magának a szo­bát, s csak mikor másnap délután sem jut ki, lett kül inös a szálloda sze­mélyzetének a vendég hosszú alvása. Az előhívott rendőr felnyittatta a szobát, s ekkor leltek rá a szeren­csétlen fiatalemberre. Az öngyilkossá lett fiatalember lengyel származású szép tehetségű ftstő ember volt, s ki tudja, milyen szép jövendőnek vetett véget égy könnyelműen kirö- pitett ólomgolyó. Úgy mondják, hogv az öngyilkosság oka szerelem volt. — Egy napilap miatt. Budapest egyik kávéházában történt. Téli este, csendes este volt unalommal teljes. A krajcáros újságok híreit már mind kiolvasták s valami újabb esemény hiréro .várakoztak az emberek. Bécs« ben utóvégre nagy dolgok történtek. Ott voltak, Széli Kálmán miniszter- elnökkel élükön a magyar kormány tagjai s arról tanácskoztak, hogy lesz-e gazdasági kiegyezés Ausztri­ával, vagy nem lesz. Olyan kérdés ez, mely a termelő gazdának, ipa­rosnak, kereskedőnek az existenci- áját, a zsebjét érdekli leginkább. Természetes tehát, hogy ennek a kérdésnek miként való elintézése ér­dekelt leginkább mindeneket. Ebben az időben lépett be a kávéházba egy lapkihordó, mondván : — Tessék, itt van a „Hazánk.“ — A Hazánk ! — kiáltották — az legjobban van értesülve a gazdaság- politikai helyzetről, hisz az a ma­gyar agráriusok lapja. Olvassuk! Egy úri ember azonban magához kaparintotta a lapot s leült vele egyik villanylámpa alá s olvasni kezdte. — Mi majd várunk — nyugod­tak bele a többiek. Az az ur azon­ban — egy vidéki földbirtokos — a mint elkezdte olvasni Buday Bar­na, majd Kaas Ivor báró, Rernát István vezércikkét, mindjobban bele­melegedett az olvasásba. A többiek már türelmetkedni kezdtek s oda- küldték hozzá a pincért, hogy en­gedje át másnak is a lapot. — Nem adom — felelte az. Elő­ször el akarom olvasni Kacziány Géza kritikáját, Magyar Gyula tár­cáját, Ordódy Lajós és Mauks Gyula közgazdasági cikkeit. De belpoliti­káról és külpolitikáról az eredeti tu­dósításokat, a vidéki közéletet, az érdekes hírrovatot, a karcolatokat, szóval mindent, ami e lapban van, az elsősorban minden magyar gaz­dát, iparost" és magyar kereskedőt érdekel. És nem adta oda a lapot. Való­ságos zenebona támadt volna az esetből, ha a kávés elejét nem ve­szi azzal, hogy rögtön hozatott még húsz példány „Hazánk“-at, Valóban a „Hazánk“ az a tőrül- metszett magyar, gazdasági érde­keket védő lap, melynek nem sza­bad volna hiányoznia egyetlen ma­gyar ember olvasó-asztalárol sem. Magyar eszmék, magyar gondolatok hevítik s ezeknek igyekszik még­pedig sikerrel, diadalt szerezni. Ül­dözi az uzsorást s mindennemű, ha­talmú túlkapást. A lap felelős szer­kesztője Buday Barna, aki mögött a munkatársak egész erős gárdája áll, köztük az ország legelső nubli- cistái. A „Hazánk“ előfizetési ára a „Vasárnap“ cimü szépirodalmi és a „Szövetkezés“ című melléklettel, va-1 lamint a karácsonykor megjelenő díszes kiállítású Agrár-albummal együtt egy évre csak 28 korona s megrendelhető a kiadóhivatalban postautalványon, Budapest, VIII. Szentkirályi-utca 23. szám alatt. — Angolországban a hölgyek nem arckenőcsöt, hanem ugorkatejet hasz­nálnak szépitőszeriil, miért nagyon sok pénz ment ki a külfödre. Ma! már ez teljesen fölösleges, mert j Balassa K. gyógyszertárában Te-1 mesvár kapható a valódi angol Ugorkatej. Üvegje 2 korona. Köz­tudomású, hogy a Balassa-féle va­lódi angol Ugorkatej az arcbőrt bársony simává fehérré varázsolja és teljesen eltűntet minden ráncot, máj foltot és szeplőt a legrövidebb idő' alatt. Ajánlatos még a valódi angol Ugorkaszappan 1 kor. Pou- der 1 kor. 20 till. Kapható minden g y úgy szertárban. — A nagymihályi izr. nöegylet saját alaptőkéjének gyarapítására Nagy- Mihályban, a Barnai szálló összes termeiben 1-903. január hó 5-ón ele ven újsággal egybekötött fényesen sikerűit táncestélyt rendezett. — A Horgony Pain-Expeller (Rich­ters Linimentum Capisct Oomp.) iga­zi népszerű háziszerré lett, mely szá­mos családban .már több mint 34 óv óta mindég készletben van. Hátfá­jás, csipőfájdalom, fejfájás, köszvény, csúznál stb.-nél a Horgony Pain-Ex- pellerrel való bedörzsölések mindig fájdalomcsillapító hatást idézték elő sőt járványkórnál, minő: aolera és hányóhas-folyás, az eltestnek Pain- Expellerrel való bedörzsoíése min­dig igen hasznosnak bizonyúlt. Ezen kitűnő háziszer jó eredménynyel használtatott az influenza ellen is és 80 f., 1 k. 40 f. és 2 korona árban a legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlása alkalmávrl mindig ha­tározottan ; »Richter-féle Horgony Pain-Expellert« vagy »Richter-féle Horgony-Liniment«-et tessék kérni és a »Horgony« védjegyre figyelni kell. — Naptárak az 1903 ik évre nagy választékban kaphatók Landesmann Miksa és Társa könyv- és papirke- reskedésében. — Gyönyörű levélpapírok dí­szes dobozokban, ima, emlék és képeskönyveket nagy választékban tárt raktáron Landesmann Miksa és társa lapunk kiadója — A Balassa-féle valódi Ugorkatej a leghatásosabb angol -szépitőszef, mely minden hölgynek nélkülözhe­tetlen. Pár nap alatt kisimítja, fino- mitja az arcbőrt és teljesen eltávo­lít szeplőt, foltokat, pattanást stb. arctisztátlanságot. Egyik hölgy a másiknak ajánlja kitűnőségénél fogva és ma már ismeretes, hogy jobb ha­tású a különféle arckenőcsöknél Üvegje 2 korona Balassa K gyógy­szertárában Temesvár, hozzá való valódi angol Ugorkatej-Szappan 1 korona Pouder 1 K 20 F. Kapható minden gyógyszertárban. 10771 -902. tkvi szám Árverési hirdetményi kivonat. A saujhelyi kir, törvényszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtat­nak Papp Istvánná. szül. Czinyéri Amália késedelmes árverési vevő végrehajtást szenvedő elleni 4169 kor. 40 fillér hátraléki vételár és jár. iránti végrehajtási ügyében a ^auj- helyi kir. törvényszék a saujhelyi kir. járásbíróság területén lévő Sá­rospatak község határában "fekvő a sárospataki 2784|b sz. tjkvben I. 6350, 6351 és 5974 hr. sz. alatt fog­lalt ez idő szerint még Bálint János, kiskorú Pipcsák János és kiskorú Pipcsák Ferencz nevén álló azonban ezek ellen 1901. évi junius hó 13-ik napján megtartott árverésen Papp Istvánná szül. Czinyéri Amália sá­toraljaújhelyi lakos mint legtöbbet ígérő árverési vevő által 4300 kor. vételáron megvett belhely, 107 ösz- szeirásj számú házakat és szántó földre az árverést 906 koronában ezennel- a megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1903. évi ja­nuár hó 22-ik napján d e. 10 óra­kor Sárospatakon község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 száza­két vagyis 90 korona 60 fillért bánat­pénzül készpénzben vagy az 1881. éviLX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfo­lyammal számított és az 1881. évi nov. hú 1-én 3333. sz. a. kelt igaz- ságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapapirok- ban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881: LX. t.-cz 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges ethelyeséséről kiállí­tott szabályszerű elismervényt átszol­gáltatni. Sanjhelyben a kir. tvszék, mint tikvi hatóságnál, 1902. évi novemb. hó 29. napján, Wielland, kir- tvzséki bird. fi francia forradalom és Jíapolcon kora,* A vaskos könyvek ellen valami előítélet féle rögzött belénk. Manap­ság a legtöbbet olvasó ember is hát­rább tolja az ötkötetes regényt és az egykötetes után nyújtja ki a ke­zét. Azt tanácsoljuk ezeknek a tar­tózkodó és kényelmes könyvbará­toknak. hogy most tegyenek le az elveikről meg az egykötetes olvas­mányokról és üljenek neki a Mar- czali könyvének. Ne azt vegyék, hogy vaskos a könyv, hanem lássák be, hogy sőt rövid, a tárgvát te­kintve, Két emberöltő zsugorog benne, az a kettő, a mely bennün­ket modern embereket a legjobban érdekel, a melyről legtöbbet tudunk és legtöbbet nem tudunk, Thierry végtelen kötetekben irta .meg a Na­poleon korát, és senkinek sem ju­tott eszébe sokallani, A francia for­radalomról tiz munkát is elolvas egy művelt ember apránként, most egy munkában mindent megtalál. Yoltakép az ilyen dolgokról nem is lehet eleget irm, Olyan vonzók, mint az igazság, és olyan érdekesek, mint egy regény. Még érdekeseb­bek is. Oh micsoda képzelgőnek ne­veznénk azt az irót, a ki Napóleont ki merte volna gondolni és phantá- siából megírni. Nem, művész úr, ilyen merész dolgot csak a termé­szetnek nézünk el. más ne számít­son arra, hogy ilyesmit elhitethet velünk. Még a történettudóst is lép- ten-nyomon megállítjuk : honnan ve­szi ezt? Marczali Henriknél nincs szükség az ilyen megállításokra. Hiába is tennők, mert nem győzné elmondani, a mit a könyvéhez ta- | nult. Alaposabb és termékenyebb tudósunk nincs ma semmi téren, s a mellett az előadása vonzó és érde­kes. Ebben a nagy könyvében — jó tenyérnyi széles kötet, rengeteg képpel — nincs egy ellen unalmas oldal. Magasak a szempontjai, vilá­gos a rendje, könnyű a stílusa. Nagy idők támadnak fel a köte- tébeu. A legérdekesebb, legidege­sebb, legszeszélyesebb nép hirtelen felforrása, mohó lángolása, elharapó- zása. Mikor egész Francziaország lángol, s kutyák nyalják tócsában a vért a vesztőhelyen, a legneme­sebb franciák vérét. Es a tűzözön- ben, a vóráradásban tiz század szi­várgó eszméi bugygyannak egy­szerre napfényre. A szenvedély, mint a felgátolt folyó, mikor kicsap és gátat szakit, ronda mocsárral fertőzi a határt. Es a tűzvarázsból kirobban egy férfi, a legférfibb férfi. Az égő házak lángolására kirajzolódik silho- nettje : Napoleon. Az az ember aki legjobban tudott akarni, a ki kény­szeríteni tudta a sorsot és majdnem letudta igázni Európát. A corsicai * A Nagy Képes Világtörténet X. kö­tete, Irta dr. Marczali Henrik. A Franklin- Társulat és Révai Testvérek irodalmi in­tézet kiadása, Egy kötet ára diszkütésben 8 forint, r

Next

/
Oldalképek
Tartalom