Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939

Tanító Uraknak esztendőket egynek-egynek 160 forintokat conventiona­lis pénzben az Uradalom Cassája ángáriánként fizetni fog. ,,d) Azon végre, mellre eddig Fater Paulinusok alatt oskolának használt épület azon része, melly most oskolára fordíttatni fog, használtatott, az Urada­lom egy más Épületét a tisztelt Szerzetnek azon kiterjedésbe, melly szerint az épület oskolának fordíttatik, a Tisztelendő Pater Director Ur által kimutatott helyem építtetni a jövő tavaszon fog.“ Az ember tervez. 1827-ben 350 diákot tanítottunk. A soraink már- már beteltek, amikor isten természeti csapásokkal terelte felé a figyel­münket. 1833. június 28-án felütötte fejét a kolera. Két teljes hónapig dühöngött. A város 7U65 lakója közül megbetegedett 1600, meghalt 500; a megyében 17.768 volt a halál aratása. Ez volt a közvetlen oka a parasztlázadásnak. Hiába eresztettük szélnek diákseregünket, 1833-ban 261 fő a létszám. A járvány az élőket, a földrengés az épületeket súj­totta. 1834. október 15-én reggel V2 8-kor a templom, a gimnázium meg­rongálódott, de a rendház II. emelete, az egykori gimnázium, lakhatatlanná vált. Évekig tartó tőketartalékolás és felosztott munka hozta csak rendbe a károkat, de akkorra leégett elemi iskolánk a szomszédos gazda­sági épületekkel egyetemben. Megbirkóztunk ezekkel a nehézségekkel épúgy, mint azokkal is, melyeket járásunk főbírája, Lehoczky Menyhért, felügyeleti jogának kiterjesztésével, bár jóhiszeműleg, de okozni szán­dékozott. 6. Mi volt mindez ahhoz az izgalomhoz, melyet a Kamarilla, tak­tika, intrika meg az abszolutizmus aiávalósága intézett a magyar hege­mónia ellen. 152.000 fiatal honvéd 472 ágyúval harcolt 357.000 osztrák - orosz-oláh-szerb-horvát és 1354 ágyú ellen 8 harctéren, 4 erősségben. Szolnok, Hatvan, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Branyiszkó szimfóniájára le­ereszkedik az aradi sáncok köde. Haynau és Bach letépi a magyar ég ragyogó csillagait és besötétedik. Az országos gyászban a piarista és újhelyi bánat újtőről fakad. Erdősy Imre piarista, 14 ütközetet átéli branyiszkói hős, Kossuth Lajos, iskolánk mindvégig jeles tanítványa ren­dünkre s városunkra terelte az illetékesek figyelmét. Scitovszky János herczegprímás idehelyezi Horváth Piusz veszprémi piaristát, mert Jel- lasich ellen fegyverre bírta a veszprémi magyarságot. 1849. november 22-től 1850 március végéig tengődik szobafogságban ; akkor megengedik neki a kerti sétát. Utóbb Temesvárra tették, hol a hatalom erőszaka beárnyékolta minden lépését. Könnye Alajos, Deák János és Harkályi Bertalan piaristákat elszállították innen a „magyar világ szeretete“ miatt, és 1850. január 21-én 8217. sz. rendeletében a kormány kihalásra Ítélte a rendet és négyosztályúra szállította le iskolánkat. Ennek következ­tében 1854-ben 92-re esett ^diákjaink száma; 1848-ban 312 volt. Kultur- halálra kárhoztatták a rendet és a várost. A válaszunk erre zempléni válasz volt; emelt fővel akartunk elpusztulni. 1851. október 23-án Sáros­patakon kellett üdvözölnünk Albrecht főherceget; Hindy Zoltán igazgató magyarul köszöntötte. 1852. augusztus 7-én Nagymihályban Ferenc Józse­fet is. Utána hivatalosan érdeklődtek, hűek-e a piaristák Bécshez? Függetlenül a felelettől Schmidt Szevér főigazgató 1859. januárjában nem magyar agyban született fekete-sárga rendelettel lepett meg; az eleminkből németnyelvű leányiskolát alakítanak, gimnáziumnak föld­szintjére kerül a fiú elemi, a gimnázistákat feltolják az emeletre s a mai Vörösmarty-utcáról, akkori Klastrom-térről törtek a számukra bejá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom