Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939
14 ratot s csigalépcsőn járatták volna őket. 1860. április 10-én Bessenyey Fái apátplébános Veni Sancteja után vonult a 11 német-magyar növendék osztálytermeibe. A vármegye s a város közönsége távollétével tüntetett. Ott volt azonban helyettük is Markovits Antal „megyefőnök“ bach- huszáraival. Bánóczy Mária vállalkozott a német magvetésre 800 frt ellenében; szegény még nem tudta, hogy mihelyt a város megszavazza a fizetést, a Kassán időző német tanerőt rögtön helyébe küldik. De hát a város nem fizetett, az Kassán maradt, ez eltűnt, a 11 német kultur- palánta elíonnyadt, mi pedig szép csendesen visszaraktuk az elemistákat az elemibe, az alsósorokat a földszintre s dolgoztunk tovább. De hogyis gondolhattak arra, hogy tervük sikerülni fog éppen itt, ahol 1859. december 30-án Széphalmon országos felfígvelés mellett énekelték el először nyilvánosan Vörösmarty Szózatát és Kölcsey Himnuszát Kazinczy hamvai felett. Azután éppen a mi házunk tövében! Ennek ebédlőjében jött össze a megyeházáról német karhatalommal kizavart magyar megyei vezetőség 1861. július 1-én Andrássy Manó gróf főispán és Komáromy József alispán vezetésével és fejezte ki rendíthetetlen hitét a magyar feltámadásban. 1897-ben emléktáblával akarták ezt a dátumot megörökíteni. Jámbor szándék maradt. Ellenben az a város, amelyik passzív rezisztenciájával megbuktatta a koraszülött német iskolát, 1861. október 19-én házunkat és alapítványainkat felmentette minden adóteher alól; elébevágott az 1886. XXII. t.-c. 138. §-ának. 7. Mint a magyar kálváriajárás minden stációjában, most is diadalt aratott hegemón erőnk konok kitartással, élnitudással. A kiegyezés után konviktorunk, tanítványunk, 48-as követünk, a zempléni 48-asok vezére, képviselőnk, miniszterelnökünk, gr. Andrássy Gyula magáévá tette a Liszy Ede ügyvéd irányította mozgalom kívánságát és így br. Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter újra 6 osztályra emelte vértanús iskolánkat és azt továbbra is piaristákra, az „erkölcsben és hazafiúi érzületben ingathatatlan honpolgárokra“ bízta. 1868. október 1-én tehát ismét nagygimnázium tárta ki kapúját. Mivel a rend több iskolája is hasonló nyomástól szabadult meg, hirtelen tanárhiány mutatkozott. A Tanul mányi-alap segített rajtunk 700—700 frt-tál javadalmazott 3 világi helyettes tanárral. Most azután gyors iramban lüktetett tovább az élet. 1870/23.609 sz. r. évi 300 frt-t állít be tanszerekre. Testnevelést sürget, de tornaterem nincs; diákjaink az 1868-ban épült Tornacsarnokba jártak, a Diana-íürdő szomszédságában. A Ronyva-malomárok és a Rony- vaág között építette a Meczner Gyula kir. törvényszéki bíró vezetése alatt álló Tornaegyesület. 1872-ben a tanárikar, az ifjúság és a közönség vállvetett munkája teremti meg az Ifjúsági Könyvtárát; a Termé- szettani- és Természetrajzi Szertár a rendház II. emeletéről átkerül a gimnáziumba. Gr. Mailáth József pénz, könyv és leltári tárgyak adományozásával céljának megfelelőbbé teszi. Különválik a rendi s tanári könyvtár; ez a tanári szobába telepszik a Természettani-gyűjteménnyel együtt. Trefort Ágoston vall. és közoktatásügyi miniszter idejében nagyobb reményünk támadt iskolánk korszerűsítése körül, mivel iskolánk, városunk neveltje volt. Azonban csak mi tartottuk ezt a rokonságot; ő a távolságot. Í873. november 2-án kelt 30.479. sz. rendeletében modern épületet követel a modern iskolaügynek. Jelentettük, benne vagyunk! Ámde az 1870. XI. 23/23.609. sz. értelmében csak 260 frt segélyt kap
