Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939

15 az a gimnázium, melynek évi 4000 frt tandíját a kultusztárca szedi be. A 20U írt-ból 100 megy 8 terem fűtésére (14 frt-tat számítva az ülíát csak 6—7-re telik). Kévés, de szerencsére a város jóindulata 5 öllel meg­segít. További 50 írt megy a fűtőszolgának; nem vállalná, de a rend- ház ad néki lakást és élelmet. 60-irt megy takarításra. A legszegényebb diákjaink, a kurátorok, havi 1 írt-ért vállalták ezt a munkát. Marad kere­ken 50 frt. az 59 éves épület rendbentartására. Rossz a torony rajta, lehullott a vakolata, elkopott a padlója; padjai, ajtai, ablakai elhasz­nálva, zsalus folyosója sötét, hideg; iskolaszolgának lakás nincs. Decem­ber 7-én ment el a jelentés, 14-en megérkezett a válasz. 200 frt-tál rendszeresítettek iskolaszolga-állást és a városi mérnöktől javaslatokat kértek. A városnak mérnöke nem volt. Kassáról érkezett le Lerner Ferenc. Az elmaradhatatlan tatarozást ő 4800 frt-ra értékelte. Felter­jesztettük. 1875. III. 30/21.734. sz. alatta miniszter 4964T5 frt-ra emelte fel a költségelőirányzatot, de az 1804. Vili. 3/7718 sz. udvari rendeletre hivatkozva a rendet kötelezte a kiutalására. A miniszter rendelkezett, a rend nem fizethetett, így minden abba maradt. Az öreg gimnázium kopott, elhagyott alakjában nyelte el mindennap a fiatalságot. Annak a kedélye derűs maradt; 1877. június 30-án a Dianában fényes kertiünne- péiyt rendezett. 190 frt jövedelmével alapozta meg az Ifjúsági Segítő­egyesületet. Lényegesnek látszó lényegtelen kilengések voltak ezek a lényeg­telennek látszó lényeges kérdések szunnyadása idején. Ormándy Miklós dr. igazgató azután felkavarta ezt a halotti csendet. Az 1888/89. tanév­ben elkészítette az I—V. osztályok padjait. Az I. és IV.-ét a rend, V.-ét a Tanulmányi-alap, II—Ill-ét a város — akaratlanul. Ugyanis a főigaz­gatóság a rajzterem építését sürgette. Szükségmegoldásnak újra a rend­ház II. emelete nyomult előtérbe. Szentgyörgyi Dezső városi mérnök helyszíni szemléje utáD 225 írt-t megszavazott a város az alakítási mun­kára, azonban a költségelőirányzatra rácáfolt a vállalkozó. Többletet a város nem adott, az igazgató padokat csináltatott, míg az összeg sorsá­ról a vita folyt. Mivel a VI. osztály padjait még nem viselte meg az idő, a padok kérdése lekerült a szőnyegről; a rajzterem maradt a jövő zenéje. A padló fontosabbnak mutatkozott. A miniszter következetesen a rendhez terelte az igazgatót minden fenntartást, javítást-szorgalmazó kérésével. A rend nem térhetett ki a város új nemzedékének kára nél­kül. Az első osztály padlózata hamarosan meglett. A többire nem ke­rült a sor, mert más lehetőségek kínálkoztak. 8. Ugyanis az 1883. XXX. t-с., az első magyar középiskolai törvény, megszüntette az eddigi 4 osztályos al-, a 6 osztályos nagy- s a főigazga­tók székhelyén főgimnáziumnak nevezett ugyancsak 6 osztályos közép­iskolák közti különbséget és csak 8 osztályos gimnáziumot vett tudo­másul. A megye és a város a saját jólfelfogott érdekében ugyanazt akarta, azonban az 1820-as iskolaépület nem bírta befogadni a város és a megye vágyait. Hat osztály, igazgatói s tanári szoba volt mind­össze. A rendnek voltak sajátkezelésű iskolái, a tandíjunkat az állam szedte; a város is joggal várta tőle a bátor kiállást. Trefort Ágoston kultuszminiszter iskolánk padjaiból került a bársonyszékbe; hitték, hogy úgy érez és gondolkozik, mint mi. Ezért 1888-ban, amikor Márama- rosba utazott, az állomáson a főispán vezetése mellett eléje álltak barátaink. Prámer Alajos prépostunk adta elő vezető témánkat. „Kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom