Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939
7 Sátoraljaújhelybe költözzünk át. Rólunk-nélkiilünk. Gróf Török Lajos kir. főigazgató váratlanul hivatalos látogatásra megérkezett és a július 2-i gyűlésen felolvasta a király akaratát. Megtoldotta a végrehajtóhatalom rendeletével, hogy július 5-én már Sátoraljaújhelyben kell lennünk és a tanévet szeptemberben meg kell kezdenünk. Az igazgató, Berencs Keresztély beteg volt, helyette Sivulszky József vette át a fehérbarátok, pálosok kolostorát Eötvös József br. királyi biztos, Török Lajos gr. főigazgató, Kaszner András, a pataki és regéci kamarai uradalomnak igazgatója, Szómy Imre prépost-plébános és Fábry Ignác, a Tanulmányi-alap számvevője jelenlétében. 2. 1258 óta állanak a falak. „Sás“-nak hívták ezt a helyet, ahova épült. A Sás benépesült „kuriálistákkal“, jobbágytalan nemesekkel, egytelkesekkel. Ezért lett idővel Barátszer, Sátoraljaújhelynek a Papsor mellett harmadik alkotórésze; kiváltságoshely, locus privilegiatus: külön hadnagya , bírája, esküdtszéke, jegyzője, pecsétje (szájában kenyeret- vívő s 2 pálmaág közérepülő holló, a páloscimer), pallosjoga. így a Barátszer a pálos rend földesuraságát foglalta magában, káptalant, egy házat, sörnevelőházat, állásos korcsmát, kb. 200 portát; ezek után bért kaptak; robotoltak a pálos konventnek. Területén kívül, a mai Kereszttéren, a pataki uraság ide fészkelte be magát, volt a kis piac, szegényház; területén belül pedig a Harkay-kuria 4 telekjével és 3 szabad mészárszékével. Róbert Károly 1312-ben, N. Lajos királyunk pedig 1350-ben megerősítik a pálosokat a IV. Béla, V. István és III. Endrétől adományozott birtokaikban. A reformáció idejében, 1530-ban Perényi Péter elűzi, 1560-ban Perényi Gábor visszaengedi őket. Bocskay alatt lefoglalják mindenüket, elhajtják őket. 1610-ben kerülnek újra falaik közé. 1626 ban újjáépíti templomukat gr. AUaghy Menyhért. Az 1672-i búcsú alkalmával kirabolják az egész telepet. 1674. május 24-én Szőkepusztán Farnos mellett meggyilkolják Cseppelény György újhelyi pálost; ekkor építi I. Rákóczi Ferencz a templom déli oldalához a Szentkereszt kápolnát; idetemették 1689-ben az Űrnapján vértanuságot szenvedett társukat, Cseppelényt, még később pedig Benkovits Ágoston volt újhelyi pálost, nagyváradi püspököt. 1679. március 25-én Thököly hat százada veszi ostrom alá az épületet; 10 órától 15. óráig védi bessenyey Márk és Szörény Ágoston 30 emberével. Leég a templom, a rendház teteje, a gazdasági épületek, de a támadók az épületbe behatolni nem tudnak. Rablás, leégés, elűzés és lefoglalás ellenére is gyarapodnak tekintélyben és vagyonban. Éppen ebben a mozgalmas félszázadban az újhelyi házfőnökök vezető állásokba jutnak ; Varnoviczky János, Benkovits Ágoston, Nádasdy László püspök, Bibery Gergely, Barilovits Lajos meg rendi generálisok lesznek. 1690-ben felépítik a második emeletet. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc megparancsolja Károlyi Sándornak, hogy robbantsa föl a várszerü épületet; a Kassa ostromára siető Rabutin labanc vezérnek akart ártani vele. Károlyi a parancsot nem teljesítette. Más veszedelem felhői kezdtek tornyosulni fölötte 1734-ben: Trautson herceg azt kérte a Helytartótanácstól, hogy szüntesse meg Barátszer kiváltságait s olvassza be Sátoraljaújhelybe; 1777-ben eléri célját. 1785-ben a pálosok és Barátszer lakossága a megye támogatásával kéri vissza elveszett jogait. Ehelyett eltörli a rendet II. József 1786. feruár 7-én. Hatalmas birtokaik: Bodroghalász, Baráttó, Kassató aLongi-erdőben, Tolcsva, To- ronya, Kelecsény, Lelesz, Olaszi, Barancs, Kiszte, Komári, Zsadány,
