Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1939

8

Sára, Vitány, Rudabányácska, Ladamócz, Arbonya, Újhely községekben a Tanulmányi-alaphoz kerültek; mi csak az évek óta kaszárnyának használt, majd magárahagyott rendházat és templomot kaptuk meg.

Egységes tervezés tünetei látszanak a rendházon, tornyon és templomon, a feljegyzések szerint azonban a rendház 1258, a templom 1355, a torony 1501-ben épült. Az 1475. év újjáépített kápolnáról beszél. A hajó, a szentély északi oldala, meg a torony kötőanyagában egységes szerkezetű: igen durva homokból és majdnem tiszta mészből áll; gótikus hosszhevederei jól láthatók, tehát akkor már templommá kellett bővülnie az esetleges eredeti kápolnának. Abban az időben a hatalmas Pálóczy-család volt héthatár ura; a hagyomány szerint kriptánkba temetkeztek. Nincs kizárva, hogy alattuk lett a templom 30 m hosszú. Egész déli oldala finom homokkal kevert, kevésbbé erős kötőanyagot mutat. Hogy mi ennek az oka? A gyakori földrengés,az 1530 - 60-ig, 1603—1610- ig terjedő huzamos elhagyatottság ? Az 1626-os újjáépítés tudna rá válaszolni. Ekkor került bele remekbe készült főoltára. A Műemlékek Országos Bizottsága rátette a kezét. Bírálata helyet követel:

„ A piaristák templomának főoltára, a barokk szokott részletképzésétől szinte függetlenül alakuló díszítőmotivumokból felépített Mária- oltár. Építészeti elemeinek a mindent befutó helyi flórából szőtt dísz mögül alig ébred tudatára a szemlélő. Körvonalait az övező indák és pálmaágak lángszerűen szertehajló, szeszélyes növénydísze még szag- gatottabbá és bizonytalanabbá teszi. Az oltárhátfal félig körülöleli a menzát. Nagyméretű volutás sarokgyámjai mellett kissé ügyefogyott, merev mintázású királyi szentek, valószínűleg Szent István és Szent László állanak, középen a Boldogságos Szűznek arany- és ezüstfonalas kelmével takart máriacelli képet látjuk. Párkány magasságban gazdag indadíszbe ágyazott donátori címer körül a következő felírás olvasható : Hanc depingi ad laudem et gloriam Sanctissimae Trinitatis, aram curavit Georgius Kőrösy Anno 1729. A retabló a maga egészében fából készült és mai átfestett állapotában is zöldes tónusú színharmóniájával kellemesen lepi meg a szemlélőt. Bájos provincializmusa amellett szól, hogy minden részletében helyi munka alkotása.“

A toronyi 1668-ban javították, 1756-ban újraépítették. Hát ez a két öregépület várta őseinket. 1774-ben a vármegye kért gimnáziumot Sárospatakra vagy városunkba, de most sehol semmi nyoma a tárt karoknak. Barátszer nem várt. Az a fehérbarátokat kívánta. Más hangok is hallatszottak ; egy magyar Bertalan-éjszakát is emlegettek. Maguk a pálosok felírtak az országgyűléshez. Megírták 140 éves újhelyi tanítói múltjukat. Említették Ányos Pál, Virág Benedek, Orosz, Verseghy, Kollarics pálos mellett Táncz Menyhértet, ki 1761—65. között már magyar színdarabokat adott elő. Feliratukra épúgy nem jött válasz, mint a mienkre, mert Sivulszkyban sem állott keresztben a szó. A kormányközegeknek úgy jelentették, hogy tökéletesen kijavított állapotban adtak át mindent és kisült, hogy a kémények ledűltek, bútorzat nincs, a lépcső életveszélyes; sőt még iskola sincs, de követelések azok voltak. így: a tokaji 4 osztályos gimnáziumunkat mindjárt megindulásakor hat osztállyal indítsuk el a tokaji kisebb igényekhez szabott anyagi erőnkkel. Sivulszky rögtön felírt kémény, tető, tanterem, bútorzat, tanári lakások, ellátás ügyében. A Tanulmányi-alap számvevője igazat adott neki; megköszönte, hogy a rendház második emeletét áldozza fel a közoktatásnak. Augusz-