Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1938
íö ben kezdődik. Őt a források Praefectus, Quaestor aerarii, Curator publicae pecuniae-ként említik. A XIII. század óta a camerlengo jogköre tágult és nemcsak a pápai udvar pénzügyeinek rendezése tartozott hatáskörébe, hanem a Sacri Palatii klérusa és a Kúria összes tisztviselői fölött is joghatóságot gyakorolt. Idevonatkozó hatáskörét a különböző — Ordines Romani — (Lásd Phillips, K. R. VI. 410. s köv.) írják le. Hivatala X. Gergely rendelkezése szerint (c. 3. VI. de electione 1, 6.) a pápa halálával sem szűnik meg, sőt akkor az apostoli palota s annak klerikusai felett még nagyobb teljhatalommal bir. Régi hatalma az utolsó századokban s különösen 1870. óta elveszett ugyan s két aranyalmával koszorúzott pálcája a múlt puszta jelvénye; de a Szentszék üresedése esetén ismét feléled, bár most már nem jelzi uralomba való lépését az örök városon át tartott ünnepi menettel. Sedis Vacantia esetén saját címerével érmet is verethet. A camerlengo hívja meg a bíborosokat a pápa halálos ágyához s mondja ki hivatalosan a pápa elhunytát, az apostoli szék üresedését s az első kamarástól átveszi pápa hatalmának megszűnése jeléül halászgyűrüjét. Ő intézkedik a temetésről s alamizsnákat osztat ki s leltározza a hátrahagyott értékesebb dolgokat. A camer- lengora száll a végrehajtóhatalom, aki ennek jeléül uszályáját maga után hordatja s akit azóta a svájci gárda csendőrsége kisér. (Ezt először 1505-ben emlitik.) Ő rendelkezik a conclave előkészületeinek tárgyában. Többféle kinevezési joggal is bir a pápai udvartatás körében, amennyiben az esetleg üresedésben levő ezen állásokat, amelyeknek viselői a pápaválasztásnál és koronázásnál szükségesek, betölti. (Pl. a majordomus kinevezése.) A camerlengo azonban csak a végrehajtó hatalmat képviseli, mert a tulajdonképpeni szuverén kormányzó hatalom a biborosi testület összesége, amelyet kifelé a három biborosrend: a püspökbiborosok, áldozárbiborosok és szerpapbiborosok fejei (capita ordinum, capi dei ordini) reprezentálnak. De ezen kormányzó hatalommal szemben önálló és végrehajtó hatalomként jelenik meg a camerlengo méltósága, mert a Szentszék üresedése alatt a biborosi testület határozatait ő, s a capita ordinum írják alá s így azoknak érvényt adnak. Hivatalában segítségére állottak régente az Auditor camerae, a Gubernator Urbis vagy Viceca- merarius és a Thesaurarius. 1870. előtt a római egyetemnek (Sapienza) is praefectus-a volt. A camerlengot a pápa a Consistoriumban a bíborosok ajánlatára nevezi ki. A camerlengo név másodsorban a Szent Kollégium második elüljárójának címe, aki a kardinálisdékán után következik s ez a — Camerarius S. Collegii — Ezt évenként választják és pedig váltakozva a három biborosi rendből korrang szerint. A biborosi testület közös jövedelmének (Massa communis) ő az igazgatója s ő osztja ki a Rómában székelő bíborosok között az évjáradékot (Rotulus). Alatta állanak és hivatalában segédei: a sollicitator, a collector és computisták. A titkos Consistoriumok jegyzőkönyveinek rendezése is az ő tisztjéhez tartozik. Ebben a hivatalában azonban a Szent Kollégium titkára a segédje és a végrehajtó közege. A római klérus camerlengoját is ezen cím alá foglaljuk. Ez eredetileg a római papitestület (kanonokok, plébánosok) rectora volt, akit évenkint a vatikáni bazilikában választottak. Ő volt a római klérus képviselője. Ez csak tiszteletbeli hivatal. Ünnepi körmeneteknél széles stólát viselt s a conclave-к alkalmával ő intézte a körmenetben résztvevők
