Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1938
20 nevében a kardinálisokhoz ezt a kérdést: Habemus-ne Pontificem ? Amikor a pápaválasztásnál a camerlengoról szólunk, ezen név alatt a római szentegyház camerlengoját értjük, (Kirchenlexikon II. 1763—1764. hasáb. De Luca, Relatio Curiae Romanae, Colon. 1683; Danielli, Praxis recentior Rom. Curiae, Romae, 1759; Moroni, Dizionario di erudizione storico-ecclesiastica da S. Pietro sino al nostri giorni. VII. 57. ss. Pfillips, Kirchenrecht, VI. 252., 403. s köv. * Meg kell emlékeznünk a halász gyűrűről e helyen, mert ennek használata ősréginek mondható. Ez a pápa hatalmának jele, azért a pápa halála után hatalma megszűnése jeléül az elhunyt pápa újjárói lehúzzák s a bíborosok előkészületi első egyetemi ülésén összetörik Az annulus piscatoris — a halászgyürü-nevét onnan nyerte, mert kövébe a pápa nevén kivül Sz. Péternek képe is be van vésve, amint az a csónakból hálóját kidobja. A — sigillum piscatoris-t. quo Romani pontifices in suis secretis utuntur — első ízben IV. Kelemen (1265.) uralkodása alatt említik; Potthast, Regesta Romanorum pontificum n. 19051. Theobaldus de Canterbury (1139—1161.) ezen szavai (ad Alexandrum de Lincoln) — amint a pápa kormánylapáttal Péter hajóját kormányozza, úgy vezeti pecsétjének határozott használata által az egész egyházat — azt mutatják, hogy egy ilyen pecsétnek használata már akkor szokásban volt. — (Phillips, K. R. III. 649. Wurm, u. o. 91.) A pápák küiömben három pecsétet használnak. Az első az említett halászgyürü, amelyet a pápák III. Callixtus (1455.) óta a brevek lepecsételésére használnak. A második pecsétet a bullák lepecsételésére használják. Ennek egyik oldalán Sz. Péter és Sz. Pál apostolok képe van, míg a másik oldalon az uralkodó pápa neve olvasható. Ez a pecsét (ólom, ritkábban arany) a pergamen lapról fonálon függ le s fatokba foglalt. Őrizete a vicekancellár-bíborosra van bízva. Ennek a pecsétnek használata is szerfölött régi. Már Nagy Sz. Leó pápa korában megállapítható használata. A Liber Pontificalis magyarázóinak egyike, Baldini azt állította, hogy ő Honorius pápa bullapecsétjét kezében tartotta. (Anast. Biblioth. Migne. II. p. 704.) Amint a pápa halála köztudomásra jutott, a Cancellaria bíboros feje első hivatalnokainak jelenlétében kikavarja a pecsétagynak azon oldalát, amely az elhunyt pápa nevét viseli s ezen tettével jelenti azt, hogy a Szentszék üresedésének tartama alatt az Apostoli Cancellaria semmiféle okmányt sem ad ki. Egyébiránt ezt a pecsétet is összetörik a halászgyűrüvel együtt a bíborosok első ülésén és darabjait az elhalt pápa földi maradványaival együtt sírba helyezik. A harmadik pecsét, amely a pápa családi cimerét viseli, a pápa személyes leveleinek lezárására szolgál. Ezt nem törik össze a pápa halála után, mint a hivatalos pecséteket. XIII. Leó pápa (29. dec. 1878. In Archiv. Tom. XLI. pag. 399. et sequ.) egy negyedik pecsét használatát is bevezette. Ö ugyanis az ügyiratok szétküldésének gyorsítására való tekintettel elrendelte, hogy a bullákat ne archaikus, gót betűkkel Írják, hanem latin betűkkel s hogy a kisebb fontosságú (gratiae minores) ügyekben kiadott bullákat piros viasszal kell lepecsételni, mint a breveket. Ennek a pecsétnyomónak mezőjén az apostol fejedelmek képe a pápa nevével van
