Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1937
5 a talajt és talán sohasem volt annyi áramlat és áradat, amely ennyire akarta volna lemosni, lesodorni a keresztény világnézet termőtalaját és kopárrá, kietlenné tenni az országot. Ha ti nemcsak virágok, vázába állított, letört virágos ágak lesztek, nemcsak a virágokat ambicionáljátok, — gondoljatok akár az örömmezők tarka virágaira, akár a szépen hangzó szóvirágokra, — hanem a kérlelhetetlen kötelességteljesítés kemény gyökereivel kapaszkodtok a magyar talajba, higgyétek meg, akkor értek valamit a haza szempontjából. És az Úristen szempontjából ? Megadja a feleletet a felolvasott evangéliumi részlet (Mt. 7, 17—21). Azt a fát, amelyik nem terem jó gyümölcsöt, ki kell vágni és a tűzre vele! Mert a gyümölcsfa nem dísznövény. Nem azért dolgozik talaj, eső, napsugár, életerő, kertészi gondozás a gyümölcsfán, hogy szemet gyönyörködtető virágokat hozzon és a talajt rögzítse, hanem, hogy gyümölcsöt teremjen, táplálékot és bevételi forrást adjon, az életet s a jobb, emberibb életet szolgálja. Nemcsak önmagáért él az ember. Mások életét, a jobb, nemesebb, emberi- esebb életet szolgálni, ez is hivatása. Minden olyan tettetek, amely ezt a hivatást teljesíti, minden cselekedetek, amely másokat jobbá, az életet emberiesebbé és elviselhetőbbé s a magyarságot életerősebbé teszi, jó gyümölcs. Viszont, ami ennek ellenkezőjét eredményezi, másokból a jóságot kiöli, az embert megalázza vagy meggyalázza, az együttélést keservessé teszi vagy az életet kipusztítja másban, rossz gyümölcs. Hallottátok, az Isten akaratával kerültök szembe, ha nem teremtek jó gyümölcsöket. Pedig ... pedig mennyi veszély leselkedik a virágzó gyümölcsfára! Az életviharok megtépázhatnak benneteket, sőt, ha nem elég erős a fa, ki is tépik gyökerestül s akkor vége, gyümölcsöt a kitépett fa többé nem terem Dermesztő fagyok csontos keze vagy kietlen szárazság forró lehellete elsorvaszthatják a virágokat, rügyeket, fiatal termést: a hitetlenség fagyos közönye s a szenvedélyek perzselő forrósága az ember-fa életében. Telhetetlen hernyók és egyéb élősdiek lerághatják ágait: cimborák, akik belőletek akarnak élni és titeket fölélni. Durva kezek letördelhetik az ágakat akár kegyetlenségből, akár mert virágvázába akarják tűzdelni: emberek, akik rajtatok keresztül akarnak érvényesülni s divatok, jelszavak, pártok, akik titeket akarnak kötélnek állítani. Pusztító féreg belülről emésztheti életereiét: fa, melyen betegségek férgének fosra rág ... De ki tudná felsorolni valamennyi ellenséget, amely a virágban álló gyümölcsfára leselkedik! Vájjon felül tud-e kerekedni valamennyin ? Attól függ, hogy lesz-e benne elég életerő. Minden a benne rejtőző vitalitáson múlik, azon a csodálatos valamin, amit Isten ad és Isten is vesz el az embertől, amit az ember nem képes megadni magának, legfeljebb azt teheti, hogy beosztással él, okosan gazdálkodik vele. És még egyet: kéri Istentől. Az élet Istenétől, attól, aki ezt mondta: „én azért jöttem, hogy életük legyen és minél bőségesebb életük legyen“ (Jn. 10, 10); más alkalommal: „én vagyok az élet kenyere“ (Jn. 6, 48), „ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek“ (Jn. 0,54). „amint engem küldött az élő Atya és én élek az Atya által, úgy, aki eszik engem, az is él énáltalam“ (Jn. 6, 58). íme, az életerő igazi forrása, maga Krisztus mutat rá és ő biztat, hogy merítsünk belőle. íme, ahonnan erőt meríthettek, hogy diadalmaskod
