Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1913

22 ázva tudtunk Pullman-kocsinkba beszállani. Királyházától azután egész Kőrösmezőig verte vonatunkat az eső Huszton innen, ahol a Nagyág egyesül a Tiszával, elhagyjuk Ugocsa vármegyét és Máramarosba jutunk. Már messziről látjuk a várromot; aláérve elmerengünk a múlton, a múlt dicső történetén- Ez volt II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának főhelye. A vár, valamint a város a tatárjárás után épült. A város főhelye volt a négy korona városnak. Ide hívta Rákóczi a nemzeti ügy hanyatlásakor 1711. ápr 27.-éré végső tanácskozásra a szövetséges karokat és ren­deket, de mielőtt a gyűlés összejött volna, Károlyi és Pálffy megkötöt­ték a szatmári békét, melynek értelmében Huszt is a császáriak ke­zébe került. A várat 1723-ban három villámcsapás érte; ekkor kezdő­dött pusztulása. A várhegy tövében még ma is áll II. Rákóczi Ferenc lakóháza. Utunk, miit említettem, a Tisza völgyén visz a Nagyszőllősi hegyek és az Avas-Kőhát hegyek közt Nemsokára Bustyaháza után a Talabor, Be- dőháza után a Taracz, majd Máramarossziget előtt az Iza folyókon kelünk át és Máramarosszigetre érünk. A máramarossziget—kőrösmezői vonal, mint erősebb emelkedésű hegyi vonal, igen érdekes. A tájképeknek azt a vad regényességét, változatosságát azonban, mint amilyent a Felső-Tisza nyűjr, egy más vonalunkon sem találhatjuk meg. Hegycsúcsai majdnem 2000 méteresek, melyeken vagy csak törpe fenyő él, vagy csak kopár sziklák emelkednek az ég felé A hegycsúcsok egy részét még most is hó borítja. Lejjebb végtelen fenyőerdők vonulnak, melyek kivágása és szállítása az állattenyésztés mellett a lakosság keresetforrása. Ä Tisza felső szakaszán is járnak tutajok és kisebb patakok vízét is felhasznál ják fausztatásra duzzasztó gátak segítségével. Máramarossziget után balra látjuk a nagybocskói vegyi gyárat, távolabb van a vasúttól Gyer­tyánliget fürdőhely. Erdészvölgynél szép betekintést nyerünk egy ke­resztvölgybe, az u. n. Kuzi völgybe, hol a vidék szépsége mellett a boldog emlé ű Rudolf trónörökös vadászkastélya látható. Visóvölgy állomásnál áthaladunk a Visó folyón. Terebesfejérpataknál a vasúttól jobbra fekszik a fejérpataki üveggyár. Barnabás után alaguton haladunk át. Rahó fölött látjuk egyesülni a Fehér és Fekete Tiszát Vonatunk a Fekete Tisza folyását követi s még két alagúton áthaladva este fél­nyolckor Kőrösmezőre ér. Az állomásfőnök és a vendéglős már vártak reánk. A vendéglős kis uta­sokat Ízletes ételekkel fogadta, az állomásfőnök pedig elszállásolásunkról gondoskodott: három Pullman-kocsin szállásolt el bennünket. Hogy uta saink nem fáradtak el mutatta az, hogy a következő napon már három óra kor felkeltek, pedig csak a mai nap tette testi erejüket igazán próbára. Reg­gelizés után kocsikra ültünk, hogy a kirándulás egyik célját, a Tisza forrását elérjük. Hűvös és nem valami biztató időben indultunk útnak. Három órai kocsikázás után részben a hosszú Kőrösmezőn keresztül, részben kincstári területen, de mindenütt a Fekete Tisza mellett vitt el utunk egészen az Apszinoczi gátig Itt, miután megnéztük az állami pisztráng-haltenyésztést és az Apszineczi gátat, melynek rendeltetése a Tisza vize egy részének felfogása, hogy azután, mikor a fausztatás történik, minden szerdán és szombaton, a Tisza vízbőségét és esését fokozza, megtízóraiztunk. In­nen két órai utat kellett még az 1203 m. magas Okulán keresztül meg­tennünk, hogy a Tisza forrásához eljussunk. Időnk nagyon borult volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom