Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1909

7 Ez utóbbi körülmény szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a jezsuiták mi módon jutottak hozzá a főiskolai könyvekhez. A jezsuiták ezután tizenkét éven keresztül, tehát 1683-ig, bé­kességben éltek. Ebben az évben ugyanis Thököly Imre a pataki várat is elfoglalta, s a főiskolai épületet, a templomot stb. a reformátusoknak visszaadta.1 A jezsuiták mindenükből kifosztva menekültek Szatmárra.1 2 Kétségtelennek kell tartanunk azt, hogy a jezsuiták könyvtáruk nagy részét visszahagyva mene­kültek el. Háztörténetük erről ugyan nem emlékezik meg, mert csupán általánosságban említi, hogy mindenükből kifosztattak. Különben háztörténetük igen szűk szavú a könyvtárra vonat­kozó adatok felsorolásában. Egy szóval sem emlékezik meg 1671-ben arról, hogy a főiskola könyveit megkapták. De több kétségbevonhatatlan adattal igazolhatjuk, hogy a főiskola a jezsuiták visszahagyott könyveit birtokába vette, amelyek közül egyet azonnal felemlitek. Egy 1679-ben megjelent könyv3 be­jegyzései: „Resid. ec. 1682.,“ „Liber ec.u évszám nélkül, s ismét „Resid ec.“ Az első két bejegyzés át van húzgálva. E könyvnek első birtokosai kétségkívül a jezsuiták voltak. 1683-ban kerül a főiskola birtokába, s ekkor történik a jezsuiták bejegyzésének áthúzgálása és a főiskolai bejegyzés beírása. Majd amikor a jezsuiták ismét birtokukba veszik a könyvet és pedig kétség­kívül 1687-ben, áthúzgálják a főiskola bejegyzését és beírják ismét a magukét. Két évig tartózkodtak a pataki jezsuiták Szatmárott. 1685-ben ugyanis Caprara tábornok a pataki várat is visszafoglalta és Így a jezsuiták a királyi csapatok védelme alatt visszatérhettek Patakra. Az ostrom alatt megrongálódott rendházukat csak­hamar kijavíttatták, s rövid idő lefolyása alatt visszakapták úgy a templomot, mint a főiskola épületét, miután a főiskola tanárait és tanulóit a fegyveres erő ismét eltávolította. Az elűzött tanárok és tanulók ekkor sem tudták az egész könyvtárt magukkal vinni, illet, megmenteni, s igy visszahagyott könyveik ismét a jezsuiták birtokába kerültek. A jezsuiták ezután tíz éven keresztül, tehát 1697-ig, a Tokay-Szalontay-féle parasztmozgalomig, békességben éltek. E mozgalom is szintén erősen katholikus ellenes irányzatú volt. 1 S. Patak Városának rövid Históriája s Eredete. Közli: Székely Károly az „Adalékok stb.“ I. évf. 62. 2 Annales. 88. 3 Alább a jegyzékben 100. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom