Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1909
8 Miután a pataki vár a felkelők kezeibe került, a jezsuiták sok bántalomnak voltak kitéve. Életüknek ugyan megkegyelmeztek, de javaikból teljesen kifosztották. 1 A jezsuiták háztörténete azt említi, hogy a felkelők a könyvtárban csupán a könyveket hányták széjjel, de egyebet nem tettek. De a mozgalom nem volt hosszú életű. Waudemont tábornok először nyílt csatában győzte le őket, majd pedig két fontos erősségüket, a tokaji és a pataki várat, foglalta el. Waudemont katonái csak úgy viselkedtek a jezsuitákkal szemben, mint a felkelők, s amit az utóbbiak megkíméltek, azt az előbbiek rabolták el. A főiskolai könyvtár egyik könyvében a következő érdekes bejegyzést olvashatjuk: „Redemptus a Germanis, qui hunc, ex Arce Patach, Anno 1697 sustulerunt, Flor. Лип. 2. per Joannem Tsetsi jR(ector) S(cholae) P(atachiensis) in suburb(io) Casscw(iensi)“ (A. 660.) azaz visszavásároltá а németektől (t. i. katonáktól), akik ezt a pataki várból rabolták el 1697-ben, két magyar forintért Tsetsi János a pataki iskola rektora a kassai külvárosban.1 2 E könyvet a német katonák kétségkívül a jezsuiták könyvtárából rabolták el, akiknek a rendháza benn volt a várban. Bár az sem lehetetlen, hogy a fejedelemnek, t. i. Rákóczi Ferencnek a könyvtárából rabolták el, akinek javait e mozgalom elnyomása alatt, minthogy azzal gyanúsították, hogy ő is részese lett volna a mozgalomnak, mint egyéb helyütt, úgy itt sem kímélték. S ha az utóbbi feltevés felel meg a valóságnak, úgy ebből egyszersmind az is következik, hogy a jezsuiták 1671-ben, illet. 1687-ben a főiskolai könyvtárnak csupán egy részét kapták meg, s a többi a fejedelmi könyvtárba került. A jezsuiták a főiskola épületét 1703-ig birtokolták, amikor is azt Csicseri Orosz Pál, Rákóczi Ferenc egyik tábornoka ismét visszaadta a reformátusoknak. Rákóczi Ferencz szabadságharca alatt több kisebb-nagyobb csapás sújtotta a pataki jezsuitákat. A katonaság mindenkor nagyon is ellenséges indulattal viselkedett velük szemben. De 1 A jezsuiták háztörténete e mozgalom lefolyását Sárospatakon igen részletesen és hűen tartalmazza. A leírást egyrészben közöltem magyar fordításával együtt az Adalékok 1910. évf. 65—71. 2 Az 1687-ben elűzött tanulók egyrésze Tsétsi |ános vezetése alatt Gönczre költözött át, ahol nyolc évig éltek békességben. Innen Kassára, illet. Kassa külvárosába telepedtek át, s itt maradtak Rákóczi Ferenc szabadságharcáig, amikor is a főiskola ősi otthonában ismét visszaállíttatott, s az ifjúság és tanárai ismét visz- szatérhettek. Az ifjúság másik része ismét Gyulafehérvárra költözött át. Szinyei Gerzson: A sárospataki ref. egyház templomai. 27.
